Az Európai Parlament eddiginél szigorúbb 2030-as klímacélt fogadott el az uniós klímatörvény vitája során: 40% helyett legalább 60%-kal kell csökkenteni az EU kibocsátásait. Ez az érték elmarad a tudomány által szükségesnek ítélt 65%-tól, de közelebb viszi az EU-t a Párizsi klímaegyezmény céljához, hogy a Föld felmelegedését a kritikus küszöbnél, legfeljebb 1,5 Celsius foknál meg tudjuk állítani.
Az Európai Parlament (EP) döntésével az Európai Bizottság (EB) által javasolt 55%-os kibocsátás-csökkentési célnál szigorúbb uniós vállalást fogadott el.
Most a tagállamokon és az Európai Tanácson a sor, hogy növeljék az éghajlatvédelmi ambíciót: az Európai Parlament 60%-os kibocsátáscsökkentési javaslatát kiindulási alapnak kell tekinteniük. Ahhoz, hogy elkerülhessük a klímaválság legsúlyosabb, katasztrofális következményeit, a tudományos számítások alapján arra volna szükség, hogy 2030-ban uniós szinten legalább 65%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsájtsunk ki a légkörbe, mint 1990-ben.
“ Az éghajlatvédelem erősítése most a legjobb válságálló gazdaságvédelmi, helyreállítási beruházás. Az Európai Parlament javaslata a 2050-es uniós klímasemlegesség felé vezető görbét laposítja el. A klímasemlegesség nemzeti célját a magyar kormány már helyesen törvénybe is foglalta. Akkor lehetünk klímabajnokok, ha a nemzeti görbét is ellaposítjuk, ezért magyar érdek, hogy a jövő heti európai tanácsülésen a magyar kormányfő is nyíltan támogassa a klímatudomány szerinti magasabb klímacélt” - mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia programvezetője.
Az EP szerda este arról is döntött, hogy az összes közvetlen és közvetett fosszilis tüzelőanyag-támogatást legkésőbb 2025-ig fokozatosan meg kell szüntetni.
Továbbá visszautasította a Bizottságnak azt a tervét, ami a csökkentésbe beleszámította volna a természetes karbonnyelők (mint erdők és gyepek) szén-dioxid elnyelő hatását. Ezzel a javaslattal ugyanis a kimutatott értéknél a valóságban alacsonyabb kibocsátáscsökkentést eredményezett volna. A Parlament egy független uniós tudományos testület (Európai Klímaváltozási Tanács) létrehozását is javasolta, amely nyomon követi és értékeli az Unió éghajlatvédelmi előrehaladását.
Az uniós költségvetés és a helyreállítási alapok a megfelelő klímacímkézés függvényében támogatni fogják a fosszilis-függő régiókat a tiszta gazdaságra való méltányos átállásban. Minél magasabb éghajlatvédelmi 2030-as célszámban állapodnak meg a tagállamok, annál több lehetőség nyílik zöld munkahelyek teremtésére és a gazdaság válságálló újjáélesztésére.
