A magyar kormány napokban megjelent nyilatkozatai nem mutatnak egységes és világos álláspontot az EU karbonsemlegességére vonatkozóan. Szakmai szervezetek egyértelmű elköteleződést várnak a magyar kormánytól a klímaválság elleni fellépésben az Európai Tanács ma kezdődő ülésén.
A GreenDependent Intézet, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország szerint a magyar kormány hivatalosan csatlakozzon azon tagállamok sorához[1], amelyek kiállnak amellett, hogy az EU 2050-re karbonsemlegessé váljon a Párizsi Megállapodás szellemében. Ezt az elköteleződést mielőbb meg kell lépnie Magyarországnak, és ennek tükröződnie kell a magyar kormány 2030-ra vonatkozó középtávú és 2050-re vonatkozó hosszútávú éghajlat- és energiapolitikájában, a nemzeti vállalásokban, a tervekben és leginkább a konkrét intézkedésekben. A klímavédelemhez és a karbonsemlegességhez azonban a kormány nyilatkozataival ellentétben nincs szükség a Paks II. beruházásra sem.
- az Európai Tanács ülésén támogassa, hogy az EU 2050-ig váljon karbonsemlegessé;
- a hazai közép- (2030) és hosszútávú (2050) éghajlat- és energiapolitikai tervek legyenek összhangban az EU 2050-ig vállalt karbonsemlegességével. Ez jelenjen meg a nemzeti kibocsátás-csökkentési célkitűzéseinkben és intézkedéseinkben.
Magyarországnak az Európai Bizottság javaslatai alapján is sokkal ambiciózusabban kell cselekednie az EU-s klímacélok teljesítése érdekében. Ez derül ki a Bizottság június 18-i értékeléséből, amelyben a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezetét is véleményezte.[3] A NEKT, amelyet a kormánynak ez év végéig kell véglegesítenie, 2030-ig határozza meg, hogy Magyarország milyen intézkedéseket tesz az éghajlat védelmében és az energiarendszere átalakítása terén. A Bizottság javaslatai egybecsengenek a szakmai szervezetek által 2019. március végén készített észrevételekkel[4], amelyben a fosszilis energia támogatásának és a szén felhasználásának teljes kivezetését, az energiahatékonysági és a megújuló energia célszámok növelését, és az ezekkel kapcsolatos intézkedések erősítését sürgették.
Az éghajlatváltozás miatt már ma is minden évben 80 milliárd forint gazdasági kára van az országnak, amihez még hozzáadódnak a jelentős egészségügyi és környezeti károk is.[5] Ezért a szervezetek a kormányfő egyértelmű elköteleződését várják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és annak mérséklésében. Ez Magyarország gazdaságának és a társadalmi jólétének érdeke.
A levél innen letölthető: https://mtvsz.hu/dynamic/karbonsemlegesseg_kozos_level_orban_viktornak_20190618.pdf
Az illusztráció innen letölthető és a forrás megjelölésével (www.mtvsz.hu) szabadon használható:
https://drive.google.com/open?id=1UgrT6UOU2O-faQLNJEYCONTC6Hcf13LN
[1] Magyarország a 22. uniós tagállam lenne, amely támogatná a 2050-es EU karbonsemlegességet, ld. https://www.euractiv.com/section/climate-strategy-2050/news/hungary-says-no-climate-neutrality-without-nuclear-but-backs-eu-target/
[2] https://www.kormany.hu/hu/innovacios-es-technologiai-miniszterium/hirek/leraktak-a-100-megawattos-naperomu-alapkovet-kaposvaron
[3] https://ec.europa.eu/energy/en/topics/energy-strategy-and-energy-union/governance-energy-union/national-energy-climate-plans - az Európai Bizottság javaslatai itt magyar nyelven is elérhetők.
[4] https://mtvsz.hu/nemzeti_energia_es_klimaterv