Mindaddig, amíg a társadalmi és gazdasági rendszereink gyökeres átalakítását célzó lépéseket nem tesszük meg, világunk az ökológiai összeomlással és tömeges fajkihalással kell, hogy szembenézzen – hívta fel a figyelmet a Madarak és Fák Napja alkalmából a Magyar Természetvédők Szövetsége egy a héten nyilvánosságra hozott ENSZ-jelentés egyik legfontosabb üzenetére.
A Biodiverzitás és Ökoszisztéma Szolgáltatás Kormányközi Testület (IPBES) jelentés a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra vonatkozó legátfogóbb tudományos globális értékelés, melyet a kormányok is széles körben elfogadnak. Nemcsak a válságtüneteket elemzi, hanem előtérbe helyezi a globális biológiai sokféleség összeomlásának legfőbb hajtóerőit - az okokat - és azonnali jogszabályi változtatásokra szólít fel.
Eljött az idő, amikor fel kell hagynunk azzal, hogy a válságokról mint távoli, jövőbeni fenyegetésről beszélünk, legyen szó akár az éghajlatváltozásról, akár a biológiai sokféleség csökkenéséről, és ami ennél is nehezebb, hogy ezekkel a válságokkal nem külön-külön, hanem egységes egészként kell megküzdenünk, a teljes rendszerszintű változás keretében. – hívta fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége.
A jelentés egyértelműen reflektál a természeti környezetünk kétségbeejtő állapotára [2] és arra a tényre, hogy az emberi tevékenység alakította át jelentős mértékben világ legtöbb részén a természetet. A jelentés szerint az emberi tevékenység jelenleg több fajt fenyeget kihalással, mint valaha. Körülbelül 1 millió fajt már most a kihalás veszélye fenyeget, melyek közül sok évtizedeken belül teljesen el fog tűnni, hacsak nem teszünk lépéseket a biológiai sokféleség csökkenése hajtóerőinek megfékezésére. A fajok eltűnése nem esztétikai probléma, ez a változás az emberiség létét fenyegeti.
A jelentés meggyőzően érvel amellett, hogy a korszakos mértékű változásra van szükség, beleértve a globális gazdasági, pénzügyi és társadalmi struktúrák megváltoztatását is. Joggal mutat rá a fő kiváltó okokra: az iparszerű mezőgazdaságra és halászatra, az infrastrukturális beruházásokra, a bányászatra, az energiatermelésre, a fakitermelésre, az ültetvényekre és a nagyléptékű biomassza alapú erőművekre, amelyeket tetéz a végtelen növekedés és túlfogyasztás. Miközben mindennek csak egy szűk réteg élvezi előnyeit, ezek a tevékenységek sok esetben csak tovább növelik a szegénységet, az erőszakot, a konfliktusokat és fokozzák sokak természeti környezetének pusztulását.
Ez a jelentés egy újabb időszerű figyelmeztetés arra, hogy szétválaszthatatlanul összekapcsolódó környezeti és társadalmi válságokkal szembesülünk. Képesek vagyunk jobb világot építeni, és meg tudjuk állítani a biológiai sokféleség összeomlását, de ehhez nem kevesebbre, mint egy radikális rendszerszintű változásra van szükség, amely szakít a vég nélküli növekedésen, a profiton alapuló hibás gazdasági modellel. A problémák globálisak, így a megoldások érdekében is globális összefogásra van szükség. Ebben az újonnan alakuló Európai Parlamentnek is fontos szerepe van, ezért több területen a problémák okaira rámutató javaslatokat fogalmaz meg az új képviselők számára a Magyar Természetvédők Szövetsége – hangsúlyozta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
A jelentés határozott és rendíthetetlen, amikor a biodiverzitás összeomlásának hajtóerőit veszi sorra, de ahhoz, hogy ezeket a hajtóerőket megállítsuk, meg kell nevezzük a mögöttük álló szereplőket és hatalmi struktúrákat és fel kell lépnünk az óriáscégek roppant erejével szemben. Egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy az óriáscégek központi szerepet játszanak a természeti környezetünk tönkretételében, az emberek jogainak megsértésében és a demokrácia aláásásában. Joggal kiáltható ki az iparszerű, nagyléptékű mezőgazdaság az egyik fő felelősnek a biológiai sokféleség csökkenéséért – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
Bár jelentés felismeri, hogy az élelmiszer rendszerünk átalakításában az agroökológiának kellene vezető szerepet játszania, az hiányzik belőle, hogy a jelenlegi, az agrobiznisz által dominált modelltől eltávolodva, társadalmi, ökológiai, gazdasági és kulturális átalakulás szükséges – ezt sürgeti a Magyar Természetvédők Szövetsége.
[1]https://www.ipbes.net/sites/default/files/downloads/spm_unedited_advance_for_posting_htn.pdf
[2] További tények természeti környezetünk állapotával kapcsolatban a jelentésből:
- szárazföldi területeink 75%-át súlyosan megváltoztattuk, az óceánok 66%-a egyre növekvő mértékű, halmozódó behatásokkal érintett és a vizes élőhelyek több mint 85%-át elvesztettük;
- az emlősök állománya globális szinten 82%-kal csökkent;
- a vizsgált állat és növényfajok 25%-át kihalás fenyegeti;
- a természetes ökoszisztémák állapota átlagosan 47%-kal romlott.
