Energiahatékonysági Világnap: A lakosságnak támogatásra van szüksége a felújításokhoz

Energiahatékonysági Világnap: A lakosságnak támogatásra van szüksége a felújításokhoz
Az Energiahatékonysági Világnapon a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) kéri a kormányt, hogy vonja vissza azt a Brüsszelbe benyújtott átcsoportosítási kérelmet, amelyben a lakóépületek helyett a középületek energiahatékonysági felújítására irányítaná át az EU pénzek egy részét. Több mint 900 ezer lakásban évek óta várják az EU-támogatásokat a felújításhoz, miközben az NFM által nemrégiben kiírt hitel-pályázatok csak ezek töredékére elegendőek és nem indítják be a szükséges felújítás-hullámot.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) eredeti célként 90 milliárd forintot tartalmaz vissza nem térítendő támogatásként a háztartások energiahatékonysági fejlesztéseire. A kormányzat ezt az összeget teljes egészében középületek felújítására fordítaná, s így a lakosok csak hitel formájában juthatnának EU forrásokhoz. A módosításhoz szükséges kérelmet a kormány tavaly benyújtotta az EU Bizottsághoz, amely aggályai miatt egyelőre még nem engedélyezte. A kormány nem várta meg az EU döntést és a múlt héten kiírt 500 milliárdos tenderhez ezt az összeget is hozzátette.

A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a kormány veszélyes játékot űz ezzel, mert ha az Európai Bizottság nem hagyja jóvá az átcsoportosítási kérelmet, a hiányzó 90 milliárd forintot az országnak saját erőből kell majd pótolnia – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

A közelmúltban indított lakossági energiahatékonysági hitel és az Otthon Melege program új kiírásai nem helyettesítik a vissza nem térítendő EU-támogatást. A több mint 900 ezer felújításra váró lakásból csak kb. 20 ezret lehet korszerűsíteni a tervezett forrásokból, így sok magyar lakos fog kimaradni e lehetőségből, akár hitelképtelenség miatt vagy mert nem tudják a hitelfelvétel terheit vállalni.

Ráadásul, az eredeti tervek alapján a lakossági EU-támogatáshoz önerőt kellene társítani, ami az uniós pénzek hatékony költése mellett jelentős mennyiségű magántőkét is mozgósított volna. Az állami korszerűsítések esetén viszont nincs önerő, az 500 milliárdos keret teljes és gyors elköltésével megjelenik a túlszámlázás kockázata. A sok helyi szolgáltató helyett csak néhány nagy cég fog részt venni a felújításban, ami nem fejleszti a helyi gazdaságot.

A vállalt uniós energiahatékonysági célt sem fogja tudni Magyarország teljesíteni (2020-ra 154 PJ), mert a középületeknél egységnyi pénzből feleakkora energia takarítható meg, mint lakóépületeknél.

A Seszták Miklós miniszternek küldött levelünk ITT letölthető.