Az Európai Bizottság 2016. július 5-én beterjesztette a tagállamok elé
az EU és Kanada közötti szabadkereskede
Az Egyezmény veszélyezteti a génmódosítás-mentes mezőgazdaság hazánk Alaptörvényébe foglalt elvének megvalósítását. A CETA-ban közös célkitűzésként szerepel „a biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása.” Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi érdekeket az élelmiszerbiztonság, az egészségvédelem és a környezetvédelem elé helyezhetik. A CETA biotechnológiával foglalkozó cikkelye egyértelműen „a mezőgazdasági biotechnológia piacra jutásával” is foglalkozik. A CETA szövege alapján veszélybe kerülne az elővigyázatosság elve, valamint az egyezmény felszámolhatja a zéró toleranciát is, ami lényegében a GMO-szennyezés legalizálását jelentené.
Az Egyezmény antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz, amelyekkel a multinacionális cégek különleges jogokat kaphatnak a demokratikusan választott kormányokkal szemben. Bár a CETA a vitarendezési eljárások finomított változatát, a befektetési bírósági rendszert (ICS) alkalmazná, ez a rendszer is súlyos veszélyeket tartalmaz. Például a kormányok szabályozáshoz való joga rosszul definiált és szabadon értelmezhető az egyezményben; szélesre tárja a kaput az indokolatlan pereskedés előtt a befektetők jogos elvárásának fogalma bevezetésével; a döntő bírák nem az esetektől függetlenül fizetett, állandó bírók lesznek. Ráadásul az ICS az európai és hazai joggal is ellentétes, mivel diszkriminatívan különleges jogokat ad a Kanadában bejegyezett cégeknek az európai uniós cégekkel szemben és kivezeti a bírósági eljárásokat az európai jogrendszerből, ezzel magasabb joghatóságot adva a döntőbíróknak az Európai Bíróságnál. Nem véletlen, hogy az Európai Bírók Szövetsége és a Német Bírói Szövetség is kimondta állásfoglalásában, hogy a tervezett szabadkereskedelmi eljárásokban alkalmazandó vitarendezési eljárások nem egyeztethetők össze az európai joggal. Az helyzetet súlyosbítja, hogy az Európai Bizottság javasolja az Egyezmény ideiglenes hatályba léptetését, amely lehetővé tenné, hogy a cégek a magyar ratifikációt megelőzően bepereljék hazánkat egy vita esetén.
https://mtvsz.hu/dynamic/ceta_gmo_isds_ics_jogszerusege_es_egyebek__hatteranyag.pdf
