Negyvennégy környezetvédő szervezet levelet írt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek
A csernobili katasztrófa 30. évfordulóján a magyar
kormánynak fel kell lépnie azért, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi
egyezmények által biztosított jogait, és mindent meg kell tennie a magyar
emberek biztonságának garantálása érdekében – mondta Éger Ákos, a Magyar
Természetvédők Szövetsége programvezetője. További információ: http://mtvsz.blog.hu/2016/04/19/ukrajna_nuklearis_amokfutasa www.mtvsz.hu/ukrajnaireaktorok Beregi Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Beretzk Péter Természetvédelmi Klub BOCS Alapítvány "Bihar" Kis-sárréti Civilek Társaság Bodrog Egyesület Bors Alapítvány Csalán Egyesület CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület E-misszió Egyesület Energia és Környezet Alapítvány Észak-Magyarország Flórája Faunája Alapítvány Fauna Alapítvány Fenntarthatóság Felé Egyesület Giligán Egyesület Greenpeace Magyarország Gyermekláncfű Kézműves, Oktatási és Környezetnevelési
Egyesület Hatvani Környezetvédő Egyesület Herman Ottó Természetvédő Kör Hidra Természetvédelmi és Ifjúsági Egyesület Holocén Természetvédelmi Egyesület Homokrészi Tanyavilágért Egyesület/Albertirsai Teleház Kalocsakörnyéki Környezetvédelmi Egyesület Kis Túr Természetvédelmi Egyesület KÖRLÁNC Szegedi Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata Közép-Magyarországi Zöld Kör Közösség az Önellátásért Civil Társaság Levegő Munkacsoport Magyar Agrár-környezetgazda Egyesület Magosfa Alapítvány Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil
Társaság Nők a Balatonért Egyesület Reflex Környezetvédő Egyesület Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület Serpentes Alapítvány Szárnyaskerék Egyesület Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért Természet és Környezetvédők Solti Egyesülete Védegylet Zöld Akció Egyesület Zöld Kör Zöld Kapcsolat Egyesület Zöld Dió Alapítvány [1] Az
élettartam hosszabbításokkal kapcsolatban számos probléma felvetődik, többek
között: · Biztonsági problémák: Az atomrektorok az idő előrehaladtával
egyre nagyobb valószínűséggel romlanak el, a balesetek kockázata nő. Számos
olyan eleme van egy reaktornak, mely nem cserélhető, ilyen például
reaktortartály és a konténment. Egy 2015 márciusában kiadott szakértői elemzés
szerint a Dél-ukrajnai atomerőmű 1. blokkjának reaktortartályán olyan sérülések
lehetnek, amelyek potenciálisan veszélyes nukleáris válsághelyzethez
vezethetnek. · Megalapozatlan döntések: 2015. december 7-én
döntött arról az Ukrán Atomenergia Hivatal (SNRI), hogy a Dél-ukrajnai erőmű 2.
rektorának élettartamát 10 évvel meghosszabbítja. 2015. április 30-án egyszer
már tárgyalt a hatóság ennek a reaktornak az élettartam hosszabbításáról. Akkor
harminchárom biztonsági problémát azonosítottak, melyet a reaktor
üzemeltetőjének meg kellett volna oldania ahhoz, hogy engedélyt kapjon a
további működésre. Ekkor a reaktort le is állították, hogy ezeket a
fejlesztéseket elvégezzék. A hatóság októberi jelentése szerint a harminchárom
problémából csak kilencet oldottak meg, miközben tizenegyen dolgoznak még most
is. A maradék tizenhárom biztonsági intézkedés megoldásához még nem kezdtek
hozzá. Ennek ellenére az engedélyt megadták. · Ellenőrzések hiányossága: A döntések úgy
történnek, hogy 2015 januárjától az ukrán kormány moratóriumot rendelt el, az
Atomenergia Hivatal saját kezdeményezésére nem is folytathat vizsgálatot az
atomerőművekben. · Közpénzek hanyag kezelése: Az Európai Atomenergia
Közösség (Euratom) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 600
millió eurós kölcsönéből biztonsági felújítási munkák zajlanak az ukrán
atomerőművekben. Ez alapvetően hozzájárul az élettartam hosszabbításokhoz
szükséges fejlesztések megvalósításához. Az eredeti hitel megállapodás szerint
ezeket a fejlesztéseket 2017 végéig be kellett volna fejezni, azonban az ukrán
kormány a támogatók megkérdezése nélkül ezt a dátumot 2020-ra módosította. A
hitelszerződés feltétele természetesen a nemzetközi jogszabályok, így az
Espoo-i Egyezmény betartása is, de ez sem történik meg. Ráadásul az atomerőműveket
üzemeltető vállalat számláját 2016 februárjában befagyasztották, mert a
fejlesztésekhez szükséges forrást nem tudta biztosítani. · Hatásvizsgálatok hiánya: AZ ENSZ Európai
Gazdasági Bizottságának tagjai 1991-ben azért írták alá az Espoo-i Egyezményt,
hogy szabályozzák a határon átnyúló környezeti hatásvizsgálatokat. Az
atomerőművek az Espoo-i Egyezmény I. függelékében szerepelnek, azaz az
Egyezmény hatálya alá tartoznak. A magyar kormány kifejezett információkérése
ellenére sem értesítette az ukrán fél Magyarországot vagy a többi érintett
országot az atomerőművek blokkjainak tervezett élettartam hosszabbításáról. Sem
Ukrajnán belüli, sem nemzetközi környezeti hatásvizsgálatot a programmal
kapcsolatban nem végeznek el. A már meghosszabbított üzemidővel működő Rivne-i 1. és 2. számú reaktorok esetében az Espoo-i
Egyezmény Végrehajtó Bizottsága 2014. február 25-27-i ülésszakán
megállapította, hogy az ukrán fél megsértette az Egyezményt.
Fazekas
Sándor földművelésügyi miniszterhez írt levél itt olvasható.
