A génmódosítást elutasító országok összefogása és a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények

A génmódosítást elutasító országok összefogása és a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények

Veszélyeztetik hazánk génmódosítás-mentességét a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények – hívta fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Greenpeace és a Védegylet abban a Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek írt levélben, amelyben üdvözölték a miniszter által a génmódosított növények termesztését elutasító uniós tagországok összefogására tett javaslatot. A szervezetek a TTIP és a CETA elleni közös fellépést is szorgalmazzák a génmódosítás-mentes Európa elérését célzó összefogás keretében.



A Magyar Természetvédők Szövetsége, a Greenpeace és a Védegylet levélben üdvözölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azon bejelentését, hogy Magyarország kezdeményezi a génmódosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását elutasító uniós tagországok összefogását, azzal a céllal, hogy az egész Európai Unió génmódosítás-mentes övezet legyen. [1]

A zöld szervezetek ugyanakkor arra hívták fel Fazekas Sándor miniszter úr figyelmét, hogy a génmódosítás-mentes Európa megteremtéséért, ill. hazánk génmódosítás-mentességének megtartásáért történő erőfeszítéseket komolyan veszélyeztetik az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP), valamint az EU és Kanada között megkötött, és már csak ratifikálásra váró szabadkereskedelmi egyezmény (CETA). [2]

Bár az EU által nemrég elfogadott döntés értelmében génmódosított szervezetek termesztésének tilalma nemzeti hatáskörbe került, továbbá az Alaptörvény tartalmazza hazánk génmódosítás-mentességet, mindez nem nyújt teljes mértékű garanciát, mert az Egyesült Államokkal, illetve Kanadával megkötni tervezett szabadkereskedelmi egyezmények felülírhatják ezeket a rendelkezéseket.

A CETA-nak a nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint szerves része az ún. befektető-állam vitarendezési mechanizmus, és az eddigi tervek szerint a TTIP is tartalmazna egy erről szóló fejezetet. Ez a befektetésvédelmi mechanizmus lehetővé tenné akár azt is, hogy egyes multinacionális cégek beperelhessék majd kormányunkat azért, mert tiltjuk a génmódosított növények termesztését, és akár sok millió dolláros kártérítést követelhetnek Magyarországtól, vagy akár ki is kényszeríthetik a génmódosított kukorica tilalmának feloldását – mondta Újszászi Györgyi, a Védegylet munkatársa.

Fontosnak tartjuk, hogy a kormány határozottan álljon ki azért, hogy a környezetvédelem és élelmiszerbiztonság jelenlegi szintjét aláásó javaslatok, valamint a befektető-állam vitarendezési mechanizmus ne kerülhessenek bele az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezménybe, továbbá Magyarország ne ratifikálja a Kanada és az EU közötti, már aláírt egyezményt. Ezen felül szorgalmazzuk, hogy a génmódosított növények termesztését elutasító uniós tagországok lépjünk fel közösen a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények által a génmódosítás-mentes Európát fenyegető veszélyek ellen – összegezte Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

Jegyzetek:

[1] A Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek írt levél letölthető innen: Fazekas Sándor_miniszter_levél

[2] Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership – TTIP); Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA)