Civilek százai vonultak ma ki tiltakozásul a varsói klímacsúcsról

Civilek százai vonultak ma ki tiltakozásul a varsói klímacsúcsról

Egy nappal a varsói ENSZ klímacsúcs tervezett befejezése előtt, nemzetközi éghajlati aktivisták százai – köztük a Föld Barátai és a Greenpeace – tiltakozásképpen kivonultak a tárgyalásokról.


Olyan társadalmi mozgalmak és civilszervezetek hagyták el ma a tárgyalásokat, mint a Föld Barátai, a Greenpeace, az Oxfam, WWF, a 350.org, amelyek a valódi éghajlatvédelmi cselekvést sürgető emberek millióit képviselik a csúcson.

A Magyar Természetvédők Szövetsége, mint a Föld Barátai nemzetközi szervezet magyar tagja és a Greenpeace Magyarország szerint a varsói klímatárgyalások annyira katasztrofálisan és nemtörődöm módon haladtak, hogy nem maradt más lehetőségünk, mint tiltakozásképpen kivonulni a csúcsról. A jelenlegi tárgyalásokon a résztvevők szinte semmit sem tesznek a klímakatasztrófa megelőzéséért - mondta Faragó Tibor, a Magyar Természetvédők Szövetsége szakértője és tudósítója Varsóban.

Az iparosodott országok kormányai nem teljesítik a kötelességüket, hogy megelőzzenek egy klímakatasztrófát. A civil szervezetek a csúcson a fejlett országok kormányainak felháborító tétlenségét tapasztalták, különösen a "piszkos ötökét”: az Európai Unió, Ausztrália, Kanada, Japán és az Egyesült Államok kormányaiét. Eközben az is sejthető, hogy a csúcsot szervező lengyel kormány aktívan elősegítette, hogy a legnagyobb szennyező vállalatok jelentősen befolyásolhassák a tárgyalásokat.

A fejlett országok kormányai láthatóan inkább hallgatnak a szennyező nagyvállalatokra, pl. a Shell-re vagy az ArcelorMittalra, mint a társadalomra, és ezért hozzáállásuk gátolja még a kis előrelépéseket is a klímatárgyalásokon.
A kormányok álláspontját a klímacsúcson egyre inkább a multinacionális nagyvállalatok szűk gazdasági és pénzügyi érdekei mozgatják. Ezek az érdekek a szennyezésért felelős gazdasági szektorokhoz vagy a klímakrízist csak tápláló álmegoldásokhoz kötődnek, és a fő hajtóerői a globális tétlenségnek.

Az igazi éghajlatvédelmi vezetők azok az emberek és közösségek szerte a világon, akik már most klímabarát helyi energiarendszereket építenek és működtetnek. Közösen nyomást kell gyakorolnunk a kormányainkra, hogy azok az ilyen példaértékű kezdeményezéseket segítsék és ne a szennyező nagyvállalatokat – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat-klíma csoportjának programvezetője.

„Szédítő a szakadék a szükséges lépések és a jelenlegi politikai irány között. Ha nem sikerül globális összefogással radikálisan csökkenteni a kibocsátásokat, akkor az évszázad végére olyan éghajlat fog uralkodni a bolygón, amit nem biztos, hogy az emberiség túlélhet – legalábbis a mostani formájában. A tudomány egyértelműen fogalmaz ez ügyben, de a politikusok egyelőre mintha teljesen süketek lennének. Mindössze két évünk van, hogy egy globális megállapodást tető alá hozzunk, mégis egy helyben toporgunk.”- mondja Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.

A szervezetek hisznek abban, hogy együtt ki lehet építeni egy éghajlatbarát, igazságos és fenntartható energia rendszert. Viszont ehhez ellent kell állni a nagyvállalati nyomásnak és az embereknek valódi demokratikus kontrollt kell gyakorolnia a kormányok energiaügyi döntései felett – tette hozzá Botár Alexa.