Nem erre a földtörvényre várt a vidék

Nem erre a földtörvényre várt a vidék
Budapest, 2013. május 24. – A jogállamisággal nehezen összeegyeztetőnek tartja több civil szervezet az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága által szerdán elfogadott módosító indítványokat, melyek lényegében egy új földforgalmi törvényjavaslatot terjesztenek be. A rendelkezésre álló kevés időben ugyanis szinte lehetetlen módosító indítványokat beterjeszteni a tervezethez és érdemben megvitatni azokat. Az új szabályozási tervezet jelenlegi formájában továbbra sem ad megfelelő garanciákat a helyi közösségek földhöz jutására, a környezet- és természetvédelmi szempontból is fenntartható gazdálkodás előnyhöz juttatására, alkalmatlan az életképességi és a foglalkoztatási szempontok figyelembevételére. A civilek szerint az indítvány továbbra is lehetőséget biztosít a nagybirtok terjeszkedésére.

 

A földforgalmi törvény tervezetét szerdán a mezőgazdasági bizottság, egy a minisztériumban készült módosító javaslat formájában teljesen átalakította – valójában egy teljesen új normaszöveget terjesztett elő, az előző visszavonása nélkül. A tervezetről jövő hét elején részletes vita lesz, majd a kormány szándéka szerint június elején fogadja el Parlament. A civil szervezetek megütközéssel fogadták, hogy a társadalom és a képviselők néhány napot kapnak az új szöveg tanulmányozására és javaslatok megfogalmazására.

 

A földforgalmi törvénnyel kapcsolatban korábban több állásfoglalást kezdeményező civil szervezetek képviselői aggályaikat péntek reggel a Vidékfejlesztési Minisztérium jogi helyettes államtitkárával, Simon Attilával is ismertették. Jelezték, hogy az újraírt földforgalmi törvénytervezet – egyes pontokon észlelt kedvező irányú módosulása ellenére – továbbra sem elfogadható a civilek számára a ma ismert formájában, mivel koncepcionális ellentét van a civilek javaslatai és a minisztériumi tervezet között. Nehezményezték, hogy a márciusi ígéretek ellenére csak most jutottak hozzá a civilek a dokumentumhoz.

 

Molnár Attila, a Szülőföld Mozgalom ügyvivője hiányolja, hogy az ígéretekkel szemben nem került a Parlament elé az üzemszabályozási törvény tervezete, jóllehet, a külföldiek földzsákmánylását nehezítő, a nagybirtok lebontását segítő szabályokat annak kellene elsősorban tartalmaznia . Így a földforgalmi törvény hatásossága kétséges.

 

Kajner Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért elnöke fontosnak tartja erősíteni a helyi földbizottságok szerepét. Csak akkor tudnak érdemi hatást kifejteni a bizottságok a birtokstruktúrára, ha a haszonbérleti ügyekben is felléphetnek. Emellett lényeges, hogy csak azok a gazdálkodók legyenek a bizottságok tagjai, akik helyben laknak, illetve helyben van a gazdaságuk központja.

 

Roszík Péter, a Biokultúra Szövetség alelnöke elmondta, hogy a civilek javaslatokat fogalmaztak meg az elővásárlási és előhaszonbérleti sorrenddel kapcsolatban. Az aktuális bérlő, előhaszonbérleti jogait hátrébb kell rangsorolni, a helyben lakók érdekében, mert ha ez nem történik meg, a mai torz birtokstruktúra megmerevedik. A civilek javasolják, hogy az ökológiai gazdálkodók is elővásárlási, előhaszonbérleti jogot kapjanak.

 

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet továbbra túlzottan kedvez a nagybirtokoknak. Magasnak tartják a tervezetben szereplő 1800 hektáros birtokmaximumot. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a családtagok által birtokolható összes és egy település határára vonatkozó korábbi birtokmaximumok eltűntek a tervezetből. Az ügyvezető szerint erősíteni kellene a fenntartható földhasználat szempontjait is a törvényben.

 

A civil szervezetek részletes javaslataikat a Kormány és az Országgyűlés felé is megküldik, bízva abban, hogy az ország vezetése még meggyőzhető arról, hogy a helyi közösségek, a fenntartható gazdálkodás és a nagybirtok terjeszkedésének megakadályozása érdekében a tervezet jelen formájában nem kerülhet elfogadásra.