A Vidékfejlesztési Minisztérium, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, az Országos Környezetvédelmi Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége május 24-én konferenciát szervezett, „A magyar vidékfejlesztés és mezőgazdaság jövője Európában” címmel. A találkozó keretében a készülő Nemzeti Vidékstratégiáról, valamint az európai agrár politikáról és vidékfejlesztésről tárgyaltak a szakemberek a Parlament Felsőházi termében. Az esemény szervezői a magyar agrár- és vidékfejlesztés Európai Uniós kapcsolódási pontjaira hívták fel a figyelmet.
Az országos konferencián politikusok, civil szervezetek képviselői és különböző szakemberek osztották meg gondolataikat arról, hogyan lehet kihasználni az EU agrárpolitikája adta lehetőséget a magyar vidékstratégia végrehajtására, illetve hogyan lehet elkerülni az EU szabályozás negatív hatásait.
A nagy érdeklődésre számot tartó szakmai találkozón Dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Nemzeti Vidékstratégia társadalmi vitájának tapasztalatairól számolt be, különös tekintettel a birtokszerkezet és a földtulajdon kérdéseire.
„A Nemzeti Vidékstratégia középpontjában a helyi gazdaság, a helyi feldolgozás, a helyi értékesítés, és a helyi közösségek megerősítése áll. Szemben a dél-amerikai típusú mezőgazdasággal, amely csak a tőkés társaságoknak kedvez, míg a vidéken élő emberek érdekeit figyelmen kívül hagyja. A 10 évre előretekintő vidékfejlesztési program az egyéni és a családi gazdaságokra, a kis- és közepes vállalkozásokra, és ezek szövetkezéseire épít, melyek sokkal több embernek adnak munkát, sokkal több család számára biztosítják a megélhetést, mint a monokultúrás, iparszerű, tömegtermelő mezőgazdasági rendszerek. A kis egységek összefogását támogató klasszikus magyar és európai modell a minőségi termelésre helyezi a hangsúlyt: jó minőségű szermaradvány mentes, egészséges és biztonságos élelmiszert állít elő. A Nemzeti Vidékstratégia központi eleme a természeti értékek védelme, a fenntartható természeti erőforrás- és tájgazdálkodás, nagy hangsúlyt fektet a környezeti elemek megóvására, tisztaságára” – mondta a konferencián Dr. Ángyán József parlamenti államtitkár.
Fontos kérdés az is, hogy az alakuló európai szabályozás mennyire támogatja majd a magyar vidékstratégia elképzeléseit. A kormánynak az elkövetkező időszakban a zöld agrárpolitikai reform mellett kell kiállnia az európai szintéren, mert ez felel meg a magyar vidéki lakosság többségi érdekeinek. A természeti erőforrások, kiemelten a termőföld, legyen a nemzeti vagyon része, ugyanis az erőforrások helyi birtoklása az emelkedő élelmiszer és üzemanyagárak korában kulcskérdéssé válik. Ezért is határozottan jelezni kell az EU országok felé, hogy Magyarország nem fogja engedni a zsebszerződések legálissá válását” – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
"Az agrárium és
vidékfejlesztés a mind nyilvánvalóbbá váló környezeti korlátok miatt teljesen
új szemléletet kell, hogy magáévá tegyen. Nem csak a közös agrárpolitika
átalakítása, hanem az EU éghajlatváltozással, vízgazdálkodással vagy
biodiverzitás-védelemmel kapcsolatos stratégiái és előírásai is új irányba
kell, hogy tereljék a vidékfejlesztést. Az új vidékstratégia alapvetően helyes
irányba indul el, ugyanakkor több ponton hiányos, és az igazi kérdés, hogy a
végrehajtásához szükséges pénzügyi eszközök, illetve törvényi előírások
rendelkezésre fognak-e állni" – hangsúlyozta Jávor Benedek, az
Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke.
A konferencián elhangzott előadások innen letölthetők:
Jávor Benedek: Az európai vidékfejlesztés környezeti jelentősége
Ijjas István: Javaslatok az EU vízpolitikájának integrálására a Nemzeti Vidékstratégia programjaiba
Podmaniczky László: A közös agrárpolitika reformja és a magyar vidékfejelsztés
