Sokoldalúbb részvételt a Géntechnológiai Bizottságban! - Környezetvédõ, fogyasztóvédõ és gazdaszervezetek levele az Akadémia elnökéhez

2005.12.15.

Budapest, 2005. december 15. - Hatvankét környezetvédõ, állatvédõ, fogyasztóvédelmi és gazdaszervezet, szervezetek levelet intézett a
Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez, amelyben azt kérték, hogy a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményezõ Bizottságba az Akadémia által delegált öt szakértõ között csak a géntechnológiában érintett kutatók vegyenek részt, más tudományterületek képviselõi (például környezeti jogban, ökológiában és más releváns szakterületeken jártas akadémikusok) is helyet kapjanak a bizottsági munkában.

Mellékeljük a hatvankét szervezet által aláírt levelet.

További információ:

Pethõ Ágnes, Fauna Egyesület, tel: (20)411-0967
Fidrich Róbert, MTVSZ, tel: 216-7297, mobil: (20)378-6683


Dr. Vizi E. Szilveszter
MTA elnöke

Magyar Tudományos Akadémia
Budapest
Pf. 1000
1245

Tisztelt Elnök Úr!

A magyar mezõgazdaságra, egészségügyre, a hazai élelmiszerbiztonságra, a természetes élõhelyek és az agrárkörnyezet ökológiai és genetikai stabilitására messzemenõkig hatással lesz a jövõben az, hogy a genetikailag módosított (GM) szervezetek tömeges elõállítását és forgalmazását mennyire teszi lehetõvé az Európai Uniós és hazai szabályozás.

Bár ki vagyunk szolgáltatva az uniós jogalkotásnak, amíg nincs európai alkotmány, az uniós jogszabályok a tagországok alkotmányát nem írhatják felül. Márpedig a magyar Alkotmány deklarálja az egészséges környezethez való jogot. (18. §.) Nem mindegy tehát, hogy a magyar képviselõk az uniós fórumokon mire adják voksukat, és a genetikailag módosított szervezetek engedélyezésével kapcsolatban idehaza milyen véleményt alakítunk ki. Mindebben lényeges szerepet játszik a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményezõ Bizottság (GEVB), mint a géntechnológiai hatóság független véleményezõ testülete. A géntechnológiai tevékenységrõl szóló 1998.évi XXVIII. törvény 5. §-a az alábbiak szerint határozza meg a GEVB összetételét:

5. § (1) A géntechnológiai hatóság az engedély iránti kérelmet a Géntechnológiai Bizottság véleményére figyelemmel bírálja el. A géntechnológiai hatóság az engedély iránti kérelmet a Géntechnológiai Bizottság véleménye ellenére is elutasíthatja.
(2) A Géntechnológiai Bizottság
a) a Magyar Tudományos Akadémia,
b) a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter,
c) a gazdasági és közlekedési miniszter,
d) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter,
e) az oktatási miniszter, valamint
f) az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által e tisztségre megbízott, illetve
g) a környezetvédelmi,
h) az egészségvédelmi,
i) a biotechnológiai,
j) a fogyasztóvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezeteknek az általuk meghatározott módon választott
képviselõibõl áll.
(3) A Géntechnológiai Bizottság tagjai a minisztériumokkal közszolgálati jogviszonyban lévõ személyek nem lehetnek. A Géntechnológiai Bizottság tagjai géntechnológiai tevékenységben anyagilag sem közvetlenül, sem közvetve nem lehetnek érdekeltek.
(4) A Géntechnológiai Bizottságba a Magyar Tudományos Akadémia elnöke öt, a miniszterek önállóan egy-egy, a környezetvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek közösen négy, az egészségvédelmi, a biotechnológiai és a fogyasztóvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek közösen egy-egy képviselõt küldenek.

Tehát az MTA öt képviselõt küldhet a GEVB-ba, akiknek kiválasztása az elnök feladata (természetesen az akadémia saját mûködési szabályainak megfelelõen). Tekintettel arra azonban, hogy a genetikailag módosított szervezetek megítélése még az MTA részérõl sem lehet csupán géntechnológiát érintõ kutatási kérdés, szeretnénk, ha a géntechnológiával közvetlenül foglalkozó szakértõk mellett ökológiában, környezeti jogban és más releváns szakterületeken jártas személyek is helyet kapnának véleményalkotásban.
Egyetértünk azzal, hogy ha a genetikai anyag mûködését meg kívánjuk változtatni, azt meg kell ismerni, tehát elõször kutatni kell!

Csakhogy a genetikai anyag mûködésének és szabályozásának felderítése területén minden tiszteletre méltó tudományos erõfeszítés ellenére is sok kérdés vár még megválaszolásra.

A genetikai módosítás hatása a biológiai rendszerek stabilitására:
- a génexpresszióra, a gének kölcsönhatására, a genetikai szabályozás stabilitására;
- a genetikailag módosított szervezetek ökológiai hatásának felderítése populáció / társulás / és ökoszisztéma szinten;
- az esetleges vertikális és horizontális géntranszfer kivédése;
- a genetikailag módosított szervezetek elterjedésének és hatásának hosszú távú monitoringja,
- a genetikailag módosított táplálékok és takarmányok rendszeres fogyasztásának hatása az élõlények szervezetére és a
tenyésztett populációk életképességére;
- a genetikailag módosított szervezetek alkalmazásának társadalmi aspektusai stb.,
mind-mind idõ- és pénzigényes, de kutatandó feladatok minden egyes tömegesen elõállítani kívánt génmódosított vonal vonatkozásában ahhoz, hogy – a hazánk és az EU többi tagállama által is aláírt Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Jegyzõkönyvének megfelelõen – az elõvigyázatosság elvét betartva nyugodt lelkiismerettel eldönthessük, hogy hozzá kívánunk-e járulni a hazai jól bevált fajok/fajták génmódosított vonalakkal történõ kiszorításához, vagy sem.

Önt közszereplései és megnyilatkozásai alapján különösen sokra értékeljük kimondottan széles látóköre és szintetizáló gondolkodása miatt.
Ezért arra kérjük Önt, mint a MTA elnökét, - az ezen levelet aláíró környezet-, természet-, állat- és fogyasztóvédelmi szervezetek nevében – hogy kezdeményezze a MTA közgyûlésén illetve megfelelõ fórumain, hogy a testület ne csak a géntechnológiában érintett kutatók révén vegyen részt a GEVB munkájában, hanem környezeti jogban, ökológiában és más releváns szakterületeken jártas akadémikusok is kapjanak helyet a bizottsági munkában!
Budapest, 2005. december 8.

Az aláíró szervezetek nevében

Tisztelettel:

dr. Pethõ Ágnes dr. Farkas István
elnök ügyvezetõ elnök
Fauna Egyesület Magyar Természetvédõk Szövetsége

Aláíró szervezetek:

Állatbarát Alapítvány
Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége
Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület
Biokultúra Egyesületek Szövetsége
BOCS Alapítvány
Bodrog Egyesület
Börzsöny Akciócsoport
Csalán Egyesület
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesül
Csermely Környezetvédelmi Egyesület
Dráva Szövetség
Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület
E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Fauna Egyesület
Feldolgozók Biokultúra Egyesülete
Független Ökológiai Központ
"Gaia" Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány
Galga Környezetvédelmi Egyesület
GATE Zöld Klub
Göncöl Szövetség
Greenpeace Magyarország
Gyõr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara
Gyûrûfû Egyesület
Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédõ Kör
Hatvani Környezetvédõ Egyesület
HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület
Kerekerdõ Alapítvány
Keresztúri Társas Kör Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület
Környezeti Tanácsadók Egyesülete
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Középkertért Egyesület
Lanius Természetvédelmi Egyesület
Lehet Más a Világ! Aktivista Klub – Pécs
Levegõ Munkacsoport
Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány
Magyar Állatotthonok Szövetsége
Magyar Állatvédõk Országos Szervezete
Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége
Magyar Természetvédõk Szövetsége
Misina Természet- és �Állatvédõ Egyesület
Mozgalom A Margitszigetért Közhasznú Egyesület
Nimfea Természetvédelmi Egyesület
Nyugat-Dunántúli Biokultúra Egyesület
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
Ökológiai Gazdálkodás Oktató, Kutató és Szaktanácsadó Egyesülete
Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlõdésért Alapítvány
Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület
Pécsi Zöld Kör
Reflex Környezetvédõ Egyesület
Rügyecskék Alapítvány
Somogy Természeti Öröksége Közalapítvány
SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület
Tisza Klub
Tolna Megyei Állat- és Természetvédõ Alapítvány
Tölgy Természetvédelmi Egyesület
Tudatos Vásárlók Egyesülete
Védegylet
WWF Magyarország
Zöld Akció Egyesület
Zöld Fiatalok
Zöld Forrás Egyesület
Zöldgömb Sport Klub
Zöld-Híd Alapítvány