Az Európai Tanács ülésén Brüsszelben 28 uniós tagország állam- és kormányfői olyan energia jövőképet támogattak, amely Európát továbbra is függőségben tartaná a fosszilis energiától. Ennek jellemző tünete, hogy óriási gázvezeték-projekteket erőltetnek, itthon pedig bányajáradék-csökkentéssel kedveznek a zsákutcába vezető palagáznak, torzítva ezzel a piaci feltételeket.

Alkotmányellenes törvényjavaslat kerül ma a Parlament elé?

A három legnagyobb magyar természetvédő civil szervezet károsnak, alkotmányellenesnek és szakmailag indokolatlannak tartja a múlt héten az országgyűlésnek benyújtott állami földvagyonról szóló törvényjavaslatot, amelyet a Parlament mai ülésén tárgyalnak. A természetvédők a nemzeti park igazgatóságok jogosultságait csorbítani szándékozó jogszabálytervezet visszavonását kérik a kormánytól.

A három legnagyobb hazai természetvédő civil szervezet levélben kereste meg a kormányt, hogy aggodalmukat fejezzék ki az állami természetvédelem átszervezésével kapcsolatos hírek miatt.

Kiáltványban szólították fel a döntéshozókat a két „trójai” egyezmény elutasítására

A transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményről szóló parlamenti vitanap előtt civil szervezetek a Kossuth téren tartott demonstráción tiltakoztak az EU és az Egyesült Államok valamint az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény ellen. A 48 civil szervezet által aláírt kiáltványban felszólították a döntéshozókat a két egyezmény elutasítására.

A transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP) szóló csütörtöki parlamenti vitanap kapcsán a Magyar Természetvédők Szövetsége levélben kereste meg a parlamenti pártok frakcióvezetőit, hogy szorgalmazzák a környezetvédelem és élelmiszerbiztonság jelenlegi szintjét aláásó javaslatok megakadályozását.

Az Alapvető Jogok Biztosának Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Helyettese találkozott Magyarország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország vezetőivel.

Az Atlanti-óceán mindkét partján azt várják Magyarországtól, hogy álljon a genetikailag módosított növények terjedése elleni küzdelem élére. A génmódosított növények termesztésére kivetett, nemzetközi összehasonlításban a legszigorúbb jogszabályok közé sorolható tilalom révén Magyarország vezető szerepet vívott ki magának az agrobiznisz kordában tartásáért folytatott globális küzdelemben. E példás kiállást azonban veszélyeztetik a zárt ajtók mögött folytatott szabad kereskedelmi tárgyalások. Az állampolgároknak az óceánon innen és túl is fel kell venniük a kesztyűt.

Az európai és magyar agrárpolitika főbb kihívásairól és célkitűzéseiről tanácskoztak a Földművelésügyi Minisztériumban.

Az európai és magyar agrárpolitika környezeti és társadalmi kérdéseiről tartott konferenciát a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Természetvédők Szövetsége 2015. február 11-én. A rendezvény apropóját az adta, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) számos eszközzel segíti a természeti erőforrások védelmét, a vidéki helyi lakosság megélhetését. Konferenciánkon az uniós agrárforrások egy részével gazdálkodó magyar Vidékfejlesztési Program természetvédelmi és helyi élelmiszerekkel kapcsolatos támogatási eszközeit mutattuk be, illetve kutattuk az agrárpolitika és a programok jobbításának lehetőségeit.

A Déli Gázfolyosó, az EU aktuális kedvenc energiaprojektje, nemcsak felesleges a csökkenő gázigény-előrejelzések alapján, de az orosz energiafüggőség áhított csökkentésére sem alkalmas a civil szakértők Gázálmok (Pipe Dreams) című tanulmánya szerint.

A természeti értékek veszélyeztetését eredményezi, ha a nemzeti parkok földjeinek kezelése felől más intézmény hoz döntéseket – állítja Magyarország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezete. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a védett területek vagyonkezelésével foglalkozó törvénytervezet és kormánydöntés visszavonására kéri a kormányt.