Fosszilis erőművek is veszélyeztetik a Magyarországnak szánt uniós forrásokat és a jó energetikai kezdeményezéseket 

Fosszilis erőművek is veszélyeztetik a Magyarországnak szánt uniós forrásokat és a jó energetikai kezdeményezéseket 

A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezet szerint a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjait csak egy új fosszilis gázerőmű beindítása után vezetné ki a kormány, legkésőbb 2030-ig. Ez szembemegy a 2020-as aktuális NEKT-tel és a szénkivezetési tervekben vállalt kötelezettségekkel. Ezeket a terveket nem ilyen tartalommal fogadta el az EU, a döntés miatt jelentős Uniós pénzektől eshet el az ország. Sőt, a tervezett jó kezdeményezések - például lakóépület energiahatékonyság-növelési, közösségi energia és igazságos átmenet programok - időben elindulása elé új akadályokat gördít.  

Bár a kormányzat június végéig ígért és vállalt döntést a Mátrai Erőmű jövőjéről, arról máig nincs hivatalos bejelentés vagy hír. A jelenleg kéthetes társadalmi egyeztetésen levő felülvizsgált NEKT-tervezetben azonban sokatmondó ez a mondat: “Az egyik legfontosabb dekarbonizációs cél a lignit tüzelésű Mátrai Erőmű alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású technológiákra alapozó átalakítása az új erőmű üzembe helyezéséig, de legkésőbb 2030-ig.” Ezzel szemben az EU által 2022 végén elfogadott KEHOP Plusz mellékleteként a Területi Igazságos Átmeneti Tervekben az szerepel, hogy a lignitalapú energiatermelést azaz a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjait 2025-ig leállítják, a ma érvényes NEKT-ben pedig legkésőbb 2025-2030 között vállalták ugyanezt.  

A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv tervezetét június 23-án tette közzé a kormányzati honlapon az Energiaügyi Minisztérium, július 7-ig lehet társadalmi véleményezni. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) részt vesz a NEKT civil konzultációs folyamatában és véleményezi. A tervezetben csak egy oldal szól a finanszírozásról; nem derül ki, hogy mennyi uniós és hazai közpénzt kíván a kormányzat elégetni a Mátrai Erőmű bővített és hosszabbított működésére és az új gázerőművekre. 

“Úgy látszik, a magyar kormányzat erősen ragaszkodik az egészségkárosító, környezetszennyező lignites tüzeléshez mind a Mátrai Erőműben és a lakosságnál is, sőt újabb fosszilis gázerőmű építéseket is tervez. Ez az ország fosszilisenergia-függőségét növeli és hosszabbítja. Nemcsak az éghajlatvédelmet, igazságos energiaátmenetet és zöldgazdaság-fejlesztést veszélyezteti, hanem az ezekre a célokra szánt ezermilliárdos uniós forrásokat. 110 milliárd Ft-os uniós forrástól eshetünk el az erősen rászoruló, karbon-intenzív Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya megyékben, de veszélybe kerülhet, akár felfüggesztve maradhat a Környezet és Energiahatékonyság Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) mintegy 1600 milliárd forintja zöme. Az erőltetett újraiparosítás növekvő energiaigénye jelentősen növeli hazánk üvegházgáz-kibocsátását; a csökkentés terhét pedig a NEKT tervezet alapján nagyrészt a lakosságra, épületekre hárítanák. Az ehhez mérhető nagyságú, tehát jelentős állami forrásokat is mozgósító, komplex lakás energetikai felújítási támogatási program viszont még mindig hiányzik.“ - mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energia programigazgatója. 

 

 

A felülvizsgált NEKT-tervezet elérhetősége és a konzultáció: https://kormany.hu/dokumentumtar/magyarorszag-nemzeti-energia-es-klimaterve-felulvizsgalt-valtozat-tars-egy 

A KEHOP Plusz a 3 karbon-intenzív megye előremutató Területi Igazságos Átmeneti Tervével együtt: https://www.palyazat.gov.hu/kornyezeti_es_energiahatekonysagi_operativ_program_plusz 

Az MTVSZ már korábban felhívta a figyelmet a helyzetre: https://mtvsz.hu/hirek/2023/06/teljes-energetikai-ujratervezest-szorgalmaznak-a-zoldek-1  

Az MTVSZ Szénkivezetés Programja (2018-tól): https://mtvsz.hu/szenkivezetes