Gömörszőlős, 2022. december 9. - December 9-én és 10-én két napos természetvédelem és biodiverzitás konferenciát rendez az Ökológiai Intézet Alapítvány alapításának és a Biológiai Sokféleség Egyezmény aláírásának harmincadik évfordulóján. A rendezvényen hivatalos és civil természetvédők értékelik a természetvédelem és biodiverzitás-védelem elmúlt 30 évét, elvárásokat fogalmaznak meg a jó gyakorlatok érdekében, és megvitatják, hogyan lehetne a biodiverzitás védelmét hatékonyabbá tenni.
Az értékelés során Rodics Katalin, a Greenpeace munkatársa kiemelte, hogy a természet védelmére tett eddigi nemzetközi és hazai erőfeszítések kudarcot vallottak. Hogy meg tudjuk őrizni a minket is fenntartó élővilágot radikálisan új szemléletre, intézkedésekre és a közpénzek e célra történő felhasználására van szükség.
Halmos Gergő, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója hangsúlyozta, hogy az elmúlt 3 évtizedben a természetvédelem nagyon jelentős eredményeket könyvelhetett el. Ismereteink egyre jobbak, a védett területek hálózata közel teljes, kihalás szélére jutott fajokat sikerült megmenteni. Eközben azonban az intézményrendszer, az érdekérvényesítő képesség és a civil szervezetek kapacitásai hullámvasúton jártak és sok esetben lejtmenetbe kerültek miközben az általános természeti állapot tovább romlott. A jelenlegi krízishelyzetben nagy kérdőjel, hogy képesek leszünk-e ezt a folyamatot kedvezőbb irányba fordítani.
Ilosvay György, a Csemete Egyesület elnöke előadásában a természetvédelmi nevelés fontosságára, a tudatosság, a pontos ismeretek, az értékek, a szakértelem és a részvétel szempontjaira hívta fel a figyelmet.
Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója kiemelte, hogy minden ágazat, így a természetvédelem hatékonysága szempontjából is kihívás, hogy az egyre gyorsabban változó világunkban az új lehetőségeket és új generációkat képesek legyünk felismerni és megszólítani. A klímaváltozás körüli társadalmi figyelem ilyen új lehetőség a természetvédelem számára: az adaptáció, a környezeti biztonság, a szén elnyelés és tárolás, a természetes víztározás mind olyan témák, amelyek kapcsán új érintettekkel és újszerű keretek közt tehetünk a biodiverzitás védelméért.
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke sürgette a biodiverzitás védelem hatékonyságának javítását. Véleménye szerint az állami természetvédelemnek szorosabban kellene együttműködnie a civil szervezetekkel és az önkormányzatokkal, hogy megértessék a magyar társadalommal a természet védelmének fontosságát.
Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet Alapítvány elnöke szerint a leghatékonyabb természetvédelem sem elegendő a biológiai sokféleség megőrzésére, ha a természeti erőforrásokat használó gazdasági szektorok és a társadalom nem változtat termelői, fogyasztói magatartásán.
A rendezvény másnapján a résztvevők meglátogatják a jégkorszakból ránk maradt Keleméri Mohosokat, megismerik annak természetvédelmi rekonstrukciós munkáit, és túlélési esélyeit a felmelegedés időszakában. A konferenciát az Agrárminisztérium „Zöld Forrás” alapja támogatja.
