A kiszámíthatóbb lakossági napelemes támogatási rendszer segítené a földgázfelhasználás csökkentését!
A 2021-ben kiírt lakossági napelemes pályázatok nyerteseinek mindössze fele kapta meg idén szeptember elejéig a támogatást a kifizetések lassúsága, a kínálat akadozása, az euró árfolyamának emelkedése és a kivitelezési díjak meredek emelkedése következtében. Pedig az energiakrízis, a fosszilis energiaforrások kivezetése és az energiabiztonság miatt kulcsfontosságú a napenergia fenntartható mértékű kiaknázása, amit elősegíthetnek a lakossági napelemes pályázatok. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szakértői szerint a második pályázati fordulót át kell tervezni és sikeréhez kiszámíthatóbb szabályozási környezetre van szükség, a támogatott pályázókat pedig energiaközösségek létrehozására érdemes ösztönözni.
Váratlan akadályok a lakossági napelemes pályázatoknál
A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jei módosítását követően mindenki próbálja optimalizálni energiafogyasztását annak érdekében, hogy beleférjen az egy lakossági felhasználóra meghatározott éves, támogatott villany-, illetve gázfogyasztási keretbe. Emiatt a lakossági és nem lakossági fogyasztók körében egyaránt nagyon megnőtt az érdeklődés a napelemes rendszerek iránt, amelyek a téli gázfűtés kiváltására korlátozottan használhatók, de a villamos energia igények kielégítésére annál inkább. Így nemzetgazdasági szinten jelentősen hozzájárulhatnak a külső háborús környezet miatt korlátozottan és drágán hozzáférhető földgáz fogyasztásának csökkenéséhez. Csakhogy az ugrásszerűen megnövekedő megrendeléseket a kivitelező cégek nehezen tudják lefedni.
Eközben a tavaly kiírt elsőkörös pályázatok nyerteseinek még mindig csak a fele kaphatta kézhez a támogató okiratát. További probléma, hogy a pályázat beadási határideje óta eltelt nyolc hónap alatt az euró árfolyamváltozása, a piaci kereslet növekedése, a kínálat akadozása miatt a kivitelezési költségek jelentősen megemelkedtek. Emiatt a százszázalékosnak hirdetett támogatási arány a valóságban akár ötvenszázalékosra is csökkenhet, az áremelkedés költségeit pedig saját forrásból kell majd a nyertes pályázóknak előteremteni.
A pályázat EU-s forrásból származó részét eredetileg a Helyreállítási Alap biztosítaná, de – az Unióban utolsóként – a magyar Helyreállítási terv még egyeztetés alatt van az Európai Bizottsággal. Így Magyarország kormánya egyelőre állami forrásból tervezi a lakossági napelemes pályázatokat finanszírozni.
„További kérdéseket vet fel, hogy 2024. január 1-től már nem lehet éves szaldós elszámolással a hálózatra csatlakozni újonnan telepített napelemes rendszerrel, de az új szabályok a mai napig nem ismertek, így nehezen becsülhető meg a beruházások megtérülése. A lakosság tiszta és elérhető árú energiával való ellátásának fontos része a lakossági napelemes pályázat tervezett második fordulójának áttervezése és sikeres megvalósítása. Ennek érdekében is ajánlott az energiaátmenetre szánt uniós forrásaink, kiemelten a Helyreállítási Alap magyar helyzetének rendezése” – mondta Kovács Bence az MTVSZ közösségi energia programvezetője.
Így újítanák meg a természetvédők a lakossági villamosenergia-ellátást
A szakmai civil szervezet szerint a lakossági napelemes pályázat kiírás előtt álló második fordulójának sikeréhez nélkülözhetetlen az első forduló tapasztalatainak értékelése, majd ezek alapján a 2024. január 1. után életbelépő elszámolási rendszer kialakítása a háztartási méretű kiserőművek termelő-fogyasztói számára. Ezzel párhuzamosan pedig a helyben termelt zöld villamosenergia megosztásában közreműködő elosztóhálózat-üzemeltetőkre vonatkozó részletes szabályokat is ki kellene dolgozni.
Mindennek teljesülése esetén kiszámíthatóbbá válna, mennyibe kerül egy-egy lakossági naperőmű-beruházás, és hogy ez mennyi megtakarítást eredményez. Így az is jobban becsülhető, mekkora az a támogatási összeg, illetve arány, amely kellően ösztönző a beruházás megvalósításához. Ezáltal hatékonyabban lehet elkölteni a közpénzeket, ugyanakkora összegből több háztartásban nagyobb fosszilisenergia-megtakarítást érhetünk el. Követendő lehet Németország is, akik élve ez EU-s adószabályok adta lehetőséggel, elengedik a lakossági napelemberuházások áfáját.
Az MTVSZ 6 pontos javaslatcsomagja a lakossági napelemes pályázatok sikerességéhez letölthető: https://mtvsz.hu/uploads/files/MTVSZ-kozossegienergia-napelemespalyazat-6pont_2022szept21.pdf
Az MTVSZ ujja a zöld gombon – beindítanák az energiaközösségeket
Az MTVSZ szerint az újabb lakossági napelemes pályázatok meghirdetését célszerű lenne a támogatott pályázók energiaközösségbe való belépésének, szerveződésének ösztönzésével is egybekötni.
A közösségi energia lényege, hogy a közösségek, önkormányzatok, lakossági csoportok maguk termelik meg az energiát, jellemzően napelemes rendszerekkel. A több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek mellett szól, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosítása esetén is a villamosenergia-hálózat terhelése nélkül kínálnak lehetőséget a lakosság szélesebb körének bekapcsolására a megújuló alapú energiatermelésébe-, fogyasztásba- és körforgásba.
„Az energiaközösségek működésének fontos eleme, hogy olyan mértékben fogják össze a sok kis termelő/fogyasztó rendszerhasználatát és hálózati rugalmasságát, amely már az energiapiacon is értelmezhető és értékesíthető, miközben egyébként az általuk megtermelt energia nagy részét jellemzően maguk helyben fel is használják” – tette hozzá Kovács Bence.
2024-től a háztartási méretű naperőművek tulajdonosait is ösztönözik majd a fel nem használt napenergiatermelésük helyben történő tárolására, illetve megosztására. Előbbire már gondoltak az első körös napelemes pályázatnál is, hiszen a nyertesek tárolót is kapnak az ablakcserével és hőszivattyús fűtéssel kombinált csomagban. Ez megoldható lesz 2024-től egyéni szinten is, de méretgazdaságosabb, költséghatékonyabb lehet energiaközösségbe szerveződve, ezzel is segítve az igazságos energiaátmenetet, helyben növelve a tisztább energiatermelést és ellátásbiztonságot.
