A magyar energia-veszélyhelyzeti terv: részletes elemzésünk

 

A hét intézkedés mindegyikével kapcsolatban számos kérdés maradt, beleértve az ütemezést, a hatóköröket és a nyomon követést. Ami már most is világos, hogy az akcióterv késlelteti vagy akár visszafordítja a kibocsátás-mentesítést ill. a fosszilis energiahordozók használatának fokozatos kivezetését (ld. szénkivezetés), az energiaátmenetet és az igazságos átmenetet. Emellett meglátásunk szerint túl nagy terhet ró a magyar háztartásokra és adófizetőkre, veszélyeztetheti a nemzeti éghajlat- és energiaügyi vállalások teljesítését, a 2030-ra kitűzött célokat, és kihívást jelent az uniós szolidaritással szemben. Hiányoznak belőle a célzott energiatakarékossági és -hatékonysági intézkedések, a megújuló energiával kapcsolatos intézkedések és a mindezen célok elérését elősegítő fokozott állami támogatás.

 

Július közepén a magyar kormány a jelenlegi energiaválságra adott válaszként energetikai vészhelyzeti akciótervet jelentett be. A kormány szerint ez a terv megelőzi az ellátási zavarokat és kezeli az emelkedő energiaárakat. Az érintettek aggódó ill. felháborodó reakciói közepette az azóta eltelt hetekben további részleteket tisztáztak, bejelentettek és rendelet formájában közzétettek. A terv végrehajtása már augusztus 1-jén elkezdődött, ami az érintett háztartások és más érintettek számára elég nagy megrázkódtatást jelent.

 

Az egész energia-veszélyhelyzeti akcióterv látszólag Magyarország energiaellátási biztonságának növelését helyezi a középpontba, de hazai energetikai szakértők szerint erre a célra nem igazán alkalmas. Ehelyett inkább az államháztartási hiány csökkentését szolgálja, és a terhek nagy részét a lakosságra, különösen a háztartásokra hárítja. Ez az akcióterv kockázatosnak tűnik, mivel részben ellentétes az EU által előírt, az energetikai átállás és az igazságos átmenet nemzeti kötelezettségvállalásaival, és várhatóan késleltetné a magyar uniósforrás-költési tervekben szereplő idevágó intézkedéseket. Ez hatással lehet az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti, a költési tervek elfogadásáról szóló tárgyalásokra is. A magyar helyreállítási tervet (HET) például még mindig nem hagyták jóvá.

 

Közben az Európai Bizottság július 20-án közzétette a "Gáztakarékosság a biztonságos télért" című közleményét, amelyben a gázfelhasználás 15 százalékos csökkentését és "energiaszolidaritási" intézkedéseket javasol. A tagállamok megvitatták, és az Energiaügyi Tanács július 26-án kompromisszumos változatot fogadott el, amelyet egyedül a magyar miniszter nem támogatott.

 

A magyar akcióterv "individualista", mivel nem tartalmaz uniós együttműködést vagy uniós energiaszolidaritást. Az Európai Bizottság szerint nem értesítették időben a tervről, annak ellenére, hogy ez elő van írva minden uniós tagállamnak.

 

A Bizottság közleménye és az új REPowerEU-terv nyomán minden tagállamnak meg kell fontolnia a "téli energiaválság" kezelésére irányuló intézkedéseket. A magyar cselekvési terv véleményünk szerint nem jó példa a többi tagállam számára, túl rövidlátó és nem megfelelő.

 

Ebben a bejegyzésben a magyar energia-veszélyhelyzeti cselekvési terv hét intézkedésének mindegyikét és azok várható következményeit elemezzük. Az MTVSZ gyorselemzését néhány pontról itt olvashatja.

Az energia-veszélyhelyzeti cselekvési terv rendelet szövege (2022. július 15.) szinte csak annyit mond, ami az alábbi hét pont címében szerepel, minden egyes ponthoz hozzátéve, hogy ki a felelős miniszter(ek), és hogy nekik kell előállniuk a részletekkel, és azonnal meg kell kezdeniük a terv végrehajtását. 

 

1.           A háztartási gáz- és villamosenergia-árak államilag rögzített felső határának reformja (rezsicsökkentés átalakítása, csökkentése)

Az új, megreformált árplafon (rezsicsökkentés-átalakítás) korlátot szab annak a gáz- és villamosenergia-mennyiségnek, amelyhez a háztartások kedvezményes áron juthatnak hozzá. Ez a határ a földgáz esetében évi 1729 köbméter, azaz havi 144 köbméter, a villamos energia esetében pedig évi 2523 kilowattóra (kWh), ami havi 210 kWh-nak felel meg. Idén korábban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és az önkormányzatok már kikerültek ebből az árplafonból.

Több magyar és nemzetközi szakértő (köztük a Bankwatch, MTVSZ és más civilszervezetek; ill. pl. Holoda Attila korábbi energetikai államtitkár), az Európai Bizottság és a Nemzetközi Energiaügynökség is kritikus volt a magyar energiaárplafon (rezsicsökkentés) kapcsán annak 2013-as bevezetése óta, annak okán, hogy szociálisan igazságtalannak, az energiaátmenet és kibocsátás-csökkentés szempontjából károsnak bizonyult.  Ugyanis elsősorban a magas jövedelműek és a nagy energiafogyasztók számára volt előnyös, és az energiahatékonysági és a megújuló energiás beruházások ellen ösztönzött, különösen a lakóépületek esetében. Ezzel szemben az alacsony jövedelmű lignit/szén/fafűtést használókat teljesen kizárta.

A végfelhasználói energiaárplafon reformja vagy fokozatos megszüntetése már régóta esedékes volt, de jelenlegi formájában a megreformált energiaárplafon nem oldja meg a mögötte álló összes problémát, még akkor sem, ha az (átlag)fogyasztás alapján differenciált támogatást vezet be, ami potenciális előrelépést jelent. Szakértők szerint nem fogja érdemben csökkenteni a hazai gázfogyasztást, de javíthat a magyar állami költségvetés egyensúlyán. Ha azonban valóban az energiabiztonság a cél, akkor a terhek nagy részét nem és nem így kellene a lakosságra hárítani; ami ráadásul önmagában nem lesz elég a hiány kezelésére és az energiabiztonság növelésére.

A rezsicsökkentés-reform következtében az alacsony jövedelmű, energiapazarló lakásokban/házakban élőknek (különösen vidéken, nem felújított Kádár-kockákban) a sokszorosát kellhet fizetniük az energiaköltségekért, ami még szegényebbé tenné őket, mind anyagilag, mind energetikailag. Az elmúlt hetekben sokan, olyanok is akik korábban gázzal fűtöttek, már felvásárolták az összes rendelkezésre álló tűzifát és lignitet/szenet a téli fűtéshez, és a kályhák iránt nagy a kereslet. A falvak és városok idén télen fuldokolni fognak a légszennyezéstől és a szállóportól. És lehet, hogy a következő teleken is.

Pozitívum, hogy úgy tűnik, a rezsicsökkentés-reform végre arra ösztönzi a háztartásokat (valamint a kkv-kat és az önkormányzatokat), hogy sürgősen beruházzanak az energiatakarékosságba és a megújuló energiaforrásokba. Újabb roham indult meg a napelemekért, épületszigetelésért és más építőanyagokért. Áraik azonban egyre magasabbak, készleteik fogynak, és hosszú a várólista a viszonylag kevés szakértőre, szakemberre és szerelőre az országban. Még jobban látszik, mennyire hiányzik bő egy évtizede egy átfogó, többéves, jól célzott, komplex energetikai lakásfelújítás-támogató program. A közelmúltban néhány napelemes és egyéb rövid program volt, amelyek vegyes eredménnyel jártak.

Más tagállamokban más eszközök és szakpolitikák is léteznek a fogyasztók védelmére az emelkedő energiaárakkal szemben. A magyar rezsicsökkentés – a megreformált is - úgy tűnik, még mindig lemarad, elmarad ezektől.

 

 

2.  A lignit/szén hazai kitermelésének növelése (azonnali határidőn belül)

Ennek az intézkedésnek az ütemezése és hatálya még mindig nem világos. Például meddig tart a hazai szén/lignittermelés növelése? Mi a magyar szénkivezetés új ütemterve? Mely magyar szén- és lignitbányákat bővítik vagy nyitják újra? Ezt a többlet szenet/lignitet mind a Mátrai Erőmű tüzelőanyagaként fogják-e értékesíteni, vagy a háztartásoknak és más ágazatoknak is eladják, ami hatalmas légszennyezést és egészségkárosodást okoz? Baranyai szénbányákat is újranyitnának/bővítenének?

Az intézkedés leginkább a három magyar szénrégiót (BAZ, Heves, Baranya) fogja érinteni, késleltetve az igazságos átmenet folyamatát (just transition). Ezt az intézkedést újra kellene gondolni, max. csak nagyon rövid távra tervezni, mivel ellentétes a(z energetikai célú) szénfelhasználás 2025-ig történő fokozatos kivezetésével, valamint Magyarországnak a nemzeti energia- és éghajlatváltozási tervben (NEKT), a területi igazságos átmeneti tervekben (TIÁT) és más kapcsolódó 2030-as éghajlat- és energiacélokban vállalt kötelezettségeivel.

 

 

3.           Biztosítani kell, hogy a Mátrai Erőmű valamennyi (lignit) blokkját újra üzembe helyezzék, és a termelés folyamatos legyen.

Ez az intézkedés érinti és nagy valószínűséggel módosítja, késlelteti a Mátrai Erőmű átállását (ld. a LIFE-IP North-HU-Trans projekt) és a Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye két kapcsolódó területi igazságos átmeneti tervét (TIÁT-okat), valamint a szénalapú villamosenergia-termelés 2025-ig való fokozatos megszüntetésére vonatkozó országos célt. Az intézkedés veszélyeztetheti az EU Igazságos Átmeneti Alap időben történő magyarországi elindítását, költését.

A Mátrai Erőmű öt lignitblokkal rendelkezik, de az I. blokk (a legrégebbi blokk) jelenleg nem üzemel, míg a II. blokk további működtetéséhez először derogációra lenne szükség. Az állami tulajdonú MVM által üzemeltetett erőmű már most is veszteséges (a magyar adófizetőknek évi 45 milliárd forintjába kerül; a két működő blokk + plusz a tartalék blokkok összesen 450 megawattot termelnek), és a működés újbóli bővítése még ennél is sokkal többe fájna.

Az intézkedés ütemezését és részleteit még nem közölték; ezeket az érintett felekkel, köztük a TIÁT-okban szereplő borsodi és hevesi felekkel folytatott konzultáció során, egy átlátható folyamat keretében kell tisztázni és megvitatni. Ennek eredményeképpen a TIÁT-okat felül kell vizsgálni, és biztosítani kell, hogy ez az intézkedéspont is ideiglenes és rövid távú legyen.

 

 

4.           A hazai fosszilis gázkitermelés (beleértve a palagázt is) évi 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárd köbméterre történő növelése

Az erőltetett szén/lignitbányászathoz hasonlóan az erőltetett hazai fosszilis gázkitermelés (akár hagyományos, mint az Őrségi Nemzeti Parkban, akár nem-hagyományos gáz azaz palagáz, mint a Makói térségben és környékén) tönkretenné a helyi lakosság életminőségét, megélhetését, természeti erőforrásait, mezőgazdaságát, ami gazdasági zsákutcába vezetne. Egy újabb palagáz-láz végleg tönkreteszi az Alföld vízkészletét, amely már most is súlyosan szenved az aszálytól és a vízhiánytól. Ezért a hazai fosszilis gázkitermelést nem szabad bővíteni vagy újraindítani vízügyileg vagy környezetileg érzékeny vagy természetvédelmi területeken.

Ez a lépés még így is nagyon költséges, és a magyar állam további soktíz(száz?)milliárdos kedvezményt, támogatást lesz kénytelen adni hozzá a MOL és más gázkitermelő cégek számára. Azaz adófizetőktől közpénzeket úgy, hogy kb. egy évtized óta mindössze 2% bányajáradékot kell csak a kitermelőcégeknek fizetnie az államnak. Legutóbb, amikor valami hasonló történt, kb. egy évtizede, az orosz Gazprom-hátterű szerb NIS cég csúfosan elbukott, amikor megpróbálta feltárni a makói palagáz (márgagáz) mezőket. Tavaly a MOL is visszalépett a fosszilis kitermelés/kutatás bővítésétől az Őrségi Nemzeti Parkban, egyelőre.

 

 

5.           A paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása

A négy meglévő paksi reaktor már meghosszabbított engedélyei 2032 és 2037 között járnak le, így nem új keletű az ötlet, hogy gyorsan meghosszabbítanák őket. Ez sem jelenti azt, hogy ezek a blokkok tovább fognak vagy tudnának működni. Ennek az intézkedésnek az ütemezését és terjedelmét még az illetékes minisztereknek meg kell határozniuk. Inkább úgy tűnik, hogy a magyar kormány a jelenlegi helyzetet próbálja alternatívaként használni arra az esetre, ha a Paks II. projekt (amelyet orosz hitelből finanszíroznak és a Roszatom építené) összeomlana. Az erőmű üzemidejének meghosszabbítása pragmatikus lépés lehet, de egy második, újabb hosszabbítás még problémásabb, megkérdőjelezhető.

 

 

6.           A következő téli magyar gázellátás biztosításához szükséges földgázkészletek tárolásának megszervezése november 1-jéig, a szállítási és tárolási kapacitások maximális szintjéig.

A Magyarország és Oroszország között 2021-ben megkötött 15 éves gázszerződés mintegy 4,5 milliárd köbméter gázimportot jelent Oroszországból. Magyarország nagy gáztároló kapacitással rendelkezik (6,5 milliárd köbméter) az évi 9,5-10 milliárd köbméteres hazai gázfelhasználáshoz képest, és a tárolók jelenleg mintegy 45 százalékkal vannak tele. Az intézkedés felszólítja az illetékes minisztereket (és július elején a kormány felhatalmazta az állami tulajdonú MVM-et és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget is), hogy intézkedjenek a piacról történő további gázvásárlásról.

Júliusban azonban a magyar kormány már két olyan üzletbe is beleállt, amely ellentmondani látszik ennek az akciópontnak. Egyrészt 500 millió köbméter gázt adott el Szerbiának (a magyar gáztartalékból, bértárolásként), miközben Magyarország most a TurkStream gázvezetéken keresztül, Oroszországból és Szerbián keresztül kapja a gáz nagy részét. Másodszor, Magyarország bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd az orosz kormánnyal 700 millió köbméter gáz Oroszországtól történő megvásárlásáról, speciális készletezés céljából. Ez messze van a "gázpiacról történő vásárlás" szabályaitól.

 

 

7.           Az energiahordozókra vonatkozó exportkorlátozások bevezetése

Ez az intézkedés elég zavaros; potenciálisan nemcsak számos uniós energia- és szabadkereskedelmi megállapodás vagy szabályozás, hanem az Uniós energiaszolidaritás ellen is szólhat. Magyarország a villamos energia 30 százalékát és a gáz 85 százalékát importálja. Emellett számos rendszerösszekötő (interkonnektor) vezetékkel rendelkezik, mivel tranzitország vagyunk a villamos energia és a gáz tekintetében, miközben évente 100-200 ezer tonna tűzifát exportálunk. Mindezek fényében több kérdés is felmerül. Milyen energiahordozókra vonatkozna az exportkorlát? Hogyan és milyen időintervallumban fogják korlátozni az exportjukat? Vajon az EU mit szól ehhez, hogy egy uniós tagállam renegát szerepet játszik?

 

Következtetések

Mindent egybevetve, véleményünk szerint a magyar energia-veszélyhelyzeti akcióterv hét intézkedése mindegyike újragondolásra, pontosításra, hatályra és ütemezésre szorul. Ha ez nem történik meg, akkor ez hosszabb távon is akadályozza a magyar gazdaság energiaátmenetét és várhatóan elszigeteli Magyarország energiapolitikáját az EU-étól. 

Most minden eddiginél nagyobb szükség van egy széles körű, többéves, komplex energetikai felújítási támogatási rendszerre a magyar háztartások számára, amelyhez uniós és állami forrásokra egyaránt szükség van. A kormánynak támogatnia kell az átlagos/közepes jövedelmű háztartások energetikai felújítását (legalább 30 százalékos támogatás és visszatérítendő hitel), és még nagyobb mértékben kell hozzájárulnia az alacsony jövedelmű háztartásokhoz (80-90 százalékos felújítási támogatás).  Mindkét csoportot ösztönözni kell a legalább 60%-os energiamegtakarítást hozó mélyfelújításra. A magyar operatív programoknak, a helyreállítási tervnek (HET), a területi igazságos átmeneti terveknek és más, állami programoknak mind tartalmazniuk kell ennek a felújítás-támogatási rendszernek az elemeit. Csak a lakások energetikai felújítása hozhat valódi, tartós rezsicsökkentést a háztartásoknak.

Botár Alexa, éghajlatvédelem és energia programigazgató, MTVSZ

A cikk angol verziója itt./English version here