Összeállításunkban összegyűjtöttük az MTVSZ, valamint más szervezetek által összeállított szakmai anyagokat, információkat az energetikai felújítások tervezéséhez, különös tekintettel sérülékeny fogyasztók, energiaszegénységben élő háztartások számára.
Energetikai felújítások
A magyar lakossági energetikai felújítási hajlandóság az utóbbi években nőtt, de még mindig viszonylag alacsony: egyrészt a kiszámíthatóság, a tervezhetőség hiánya, a hosszú távra szóló, megfelelően célzott pénzügyi támogatási konstrukciók hiánya, illetve a programokhoz való nehéz hozzáférhetőség miatt, és a váratlan változtatások (ld. EKR rendszer “rángatása”) miatt. E mellett hat a rezsicsökkentés lakossági energiaárat torzító hatása, amely az energiahatékonysági beruházások megtérülési idejét évized(ek)kel kitolja (és sok energiaszegénységben élőt nem ér el). Továbbá, az energetikai felújításoknak, berendezéseknek, anyagoknak még mindig jelentősek az adóterhei (pl. ÁFA), és az épületfelújítások terén sokszor hiányoznak a megbízható adatok, eredmények, visszacsatolások is.
A sérülékeny fogyasztók, az energiaszegénységben élők, illetve az alacsony jövedelműek a gyakorlatban nem férnek hozzá a most futó és (gyakorlatilag egyetlenként (30%-os) energiamegtakarítási követelményt tartalmazó) Otthonfelújítási Programhoz, amely így az eleve is hitelképes, átlagos jövedelműeket célozza.
A Szociális Klímaalap energetikai része (várhatóan mintegy 900 milliárd forint) kb. 100-150 ezer sérülékeny, vagy energiaszegénységben élő háztartást érhet el energetikai felújítással 2032-ig. Ez, bár érdemben enyhítheti az energiaszegénységet, de nem ér el minden rászorulót. Ezért tudatosan kell tervezni, hogy a különféle lakossági és egyéb célcsoportok energetikai felújításaira mozgósítható más uniós és állami források, kvótabevételek, Modernizációs Alap ill. EKR jól lefedje a Szociális Klímaalap által nem lefedhető célcsoportokat ill. területeket, azaz megfontolt le-, és elhatárolásra van szükség. Ugyan lehetőség van átmenetileg a célcsoport közvetlen, kisösszegű pénztámogatására is (direct payment, a Szociális Klímaalap összeg legfeljebb 37,5%-a erejéig), de energetika területen sokkal célravezetőbb lehet a megoldást nyújtó energetikai felújításokra költeni az összeget.
Sajtóvisszhang:
VG.hu - Megfelezné a magyar háztartások rezsiterheit a lakásállomány korszerűsítése
EconomX - Magyarország ketyegő klímabombán csücsül
Ha csökkenteni szeretné az energiaszámlát, energiatudatosabb háztartást vezetne, esetleg felújítást tervez, jó helyen jár. Háztartási gyors-energiaaudittal és a többi itt elérhető anyagainkkal, tanácsadással segítünk!
Az energiaszegénység kezelésére jelenthet megoldást a Szociális Klímaterv
Az Európai Unió Szociális Klímaalapját azért hozták létre, hogy segítse az energia- vagy közlekedési szegénységben élő háztartások, mikrovállalkozások fosszilis függőségét csökkentő energiaátmeneti beruházások finanszírozását.
A Szociális Klímaalap segít az Uniós tagállamoknak megbirkózni a legsürgetőbb társadalmi kihívásokkal, mint amilyen az energiaárak és a lakhatás megfizethetősége, továbbá a közösségi közlekedés fejlesztése és az ahhoz való hozzáférés javítása. Ezeket olyan zöldberuházások finanszírozásával kell megtenni, amelyek az energia- és közlekedési szegénység alapvető okait kezelik. Minden intézkedésnek a leginkább érintett csoportokat kell céloznia.
- A tagállamok által kidolgozandó és 2025. június végéig az Európai Bizottság felé benyújtandó nemzeti Szociális Klímaterv tartalmazza ezen intézkedéseket, kezelési terveket:
- Az energia- és közlekedési szegénységben érintett háztartások becsült száma;
- Javasolható tartós hatású új és meglévő nemzeti intézkedések és beruházások, és annak leírása, hogy ezek a zöldberuházások hogyan segíthetik elő a szakpolitika célkitűzéseinek elérését;
- A karbon-díj háztartásokra gyakorolt hatásának becslése, területi és jövedelmi eloszlással;
- A terv megvalósításának becsült költségei és becsült hasznai;
- A végrehajtás részletes időterve, a mérhető nyomonkövetés (monitoring) indikátorai;
- A tervezet társadalmi konzultációja összefoglalása, valamint annak részletei, hogy az érdekelt felek javaslatait hogyan vették figyelembe a terv elkészítése és végrehajtása során.
Az energiaszegénység és a közlekedési szegénység országonként, sőt esetenként régiónként is eltérő lehet. Ezért az egyes tagállamok Szociális Klímatervének le kell képeznie a helyi viszonyokat. Kezdetben célszerű a meglévő adatokat felhasználni; később aztán lehet finomítani az adatforrásokat és az indikátorokat.
Olyan intézkedéseket, beruházásokat kell tervezni, amelyek csökkentik a célcsoportok (fosszilis) energiafogyasztását és ezzel az energiaszegénységnek való kitettséget.
Az energiaátmenet felpörgetése, a gazdaság klímasemleges pályára állítása 2030-ig 8,8% GDP megtakarítást eredményezhet a magyar gazdaság számára, főként a fosszilis import csökkenéséből és az alacsonyabb villamosenergia-számlákból, továbbá az elkerült környezeti és egészségügyi károkból adódóan. Ilyen zöldberuházás például a lakások energetikai felújítása, a szociális bérlakások, a fűtés-hűtés megújuló energia alapúvá átállítása vagy az alulról szerveződő megújuló energiaközösségek. A közlekedési szektorban ilyen zöldberuházás a közösségi közlekedés megújulóenergia-alapúvá tétele és használata, hozzáférhetősége javítása.
MTVSZ blog: 1500 mrd Ft az energiaszegénységben élők energetikai felújításaira
Letölthető: AZ ETS 2 és a Szociális Klímaalap működése: útmutató a nemzeti döntéshozók számára
A kép forrása: Az ETS2 és a Szociális Klímaalap működésbe helyezése
