Új olajfúrási engedélyeket adott ki a norvég kormány a környezeti következményekkel nem törődve, miközben idén először fordult elő, hogy november elejére nem kezdődött el az Északi-sarki-óceán jegesedése.
A Barents-tengeren való olajfúrás súlyos környezetkárosító következményekkel jár, ezért az engedélyek kiadása miatt 2016-ban beperelte a norvég államot a Young Friends of the Earth Norway és a Greenpeace. A The People kontra Arctic oil üggyel a norvég legfelsőbb bíróság foglalkozik a héten. A Föld Barátai Norvégia megkeresésére a Magyar Természetvédők Szövetsége is csatlakozott a tárgyalást megelőző napra időzített nemzetközi szolidaritási akcióhoz.
A budapesti norvég nagykövetség előtti demonstráción a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Fridays for Future Budapest és az Extinction Rebellion Magyarország aktivistái vettek részt.
Az engedélyek kiadása sérti az egészséges környezethez való alapvető emberi jogot és a norvég alkotmányt is, mivel az világosan kimondja, hogy a norvég államnak kötelessége megvédeni a jövő generációk egészséges környezethez való jogát. A világon már így is több kőolajat és földgázt találtak, mint amennyinek az elégetésével be lehetne tartani a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményt. Az új engedélyek kiadása csak tovább távolítja a világot a klímacsúcs céljaitól - mondta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője .
Fotót készítette: Tom Wayman (tomderby.co.uk)
Háttér:
The People kontra Arctic Oil ügy- a norvég olajfúrási engedélyek ellen
A norvég kormány 2016-ban új olajfúrási engedélyeket adott ki a Barents-tengerre. A Young Friends of the Earth Norway és a Greenpeace norvég szervezete beperelte válaszul a norvég államot arra hivatkozva, hogy a döntés megsérti a norvég alkotmányt. A kezdeményezéshez azóta számos klímavédelmi szervezet csatlakozott, a Gradparents Climate Campagne és a Friends of the Earth Norway.
Az ügyet bírósági szinten is tárgyalták már, azonban kedvező döntés híján 2020. november 4. és 12. között a norvég legfelsőbb bíróság elé kerül az ügy. A norvég alkotmány értelmében az államnak kötelessége biztosítani az egészséges környezethez való jogot a jelen a jövő generációk védelmében. Az olajfúrás súlyos környezetkárosító hatásai és következményei miatt a kormány engedélykiadási döntése tehát nem áll összhangban a norvég alkotmánnyal, illetve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát is megsérti, amely csakugyan alapvető emberi jogként jelöli meg az egészséges környezethez való jogot.
Norvégia jelenleg a világ egyik legnagyobb olajexportőre. Az itt megtermelt és máshol elégetett gáz és olaj mennyisége meghaladja az országon belül felhasznált fosszilis tüzelőanyagok tízszeresét. A kormány döntése a felperesek szerint erkölcstelen, miközben a norvég kormány is elismeri az éghajlatváltozás tényét. A világon már így is több kőolajat és földgázt találtak, mint amennyivel elégetésével be lehetne tartani a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményt. Az új engedélyek kiadása csak tovább távolítja a világot a klímacsúcs céljaitól, és ellentmond a norvég alkotmány 112. Cikkének is, mely elfogadta a globális felmelegedés szintjének 1,5 Celsius alatt való tartásának célját.
További figyelmet érdemel a tény, hogy az érintett terület különösen értékes ökoszisztémával rendelkezik, így az engedélyek kiadásának környezetkárosító hatása is súlyosbodik. Több norvég tudományos társaság még kísérleti fúrások indítását sem támogatják ezen a területen, nem hogy a tömeges kitermelést. A kockázatot növeli, hogy nincsen hatékony technológia az olaj jégből való eltávolítására, ez pedig növeli egy esetleges olajszivárgás károsító hatását.
A tárgyalások megkezdését megelőző nap, 2020. november 3. az ügy mellett való nemzetközi kiállás napja. Ennek keretében a norvég nagykövetségek és konzulátusok előtti demonstrációkkal, illetve az otthonról, a közösségi média felületekre feltöltött képekkel lehet kifejezni az klímavédelem iránti elköteleződést.
.jpg)
Bővebben: www.klimasøksmål.no/en
