.jpg&w=&h=200&zc=resizeandcrop)
Az éghajlatvédelem nemcsak környezeti, de társadalmi ügy is. A Magyar Természetvédők Szövetsége ezért ‘A szénkivezetés hősei’ című hiánypótló kiadványában (1) bemutatja, hogyan élik meg a közép- és kelet-európai, köztük a borsodi szénrégióban a lakosok a szénkivezetés kihívásait, hogyan vesznek aktívan részt benne a helyi közösségek. Az MTVSZ Visegrádi partnereivel együtt egyúttal petíciót (2) indított, amelynek célja, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia tegye meg a szükséges lépéseket az energiatakarékos, megújuló alapú gazdaság felé való energiaátmenetért és már most köteleződjön el a szénkivezetés és a 2050-es Európai Uniós karbonsemlegesség mellett.
A szénkivezetés, azaz a szénalapú áram- és hőtermelés, lakossági széntüzelés és a kapcsolódó szénbányászat fokozatos leállítása, a tiszta gazdaságra való átállás elkerülhetetlen és gazdaságilag is indokolt régiónkban és az uniós tagállamokban. Szlovákia már elkötelezte magát, hogy az energiaszektorából kivezeti a szenet 2030-ra és régiós szénkivezetési tervet készít a szénrégiója közösségei aktív részvételével. Magyarország bejelentette, hogy 2030-ra befejezi a szén használatát az áramtermelésben. A lengyel, cseh és magyar kormányzat, az Uniós tagállamok túlnyomó többségével szemben blokkolta és továbbra is akadályozza az EU 2050-ig elérendő karbonsemlegességi (nettó zéró kibocsátási) célkitűzésének elfogadását. E cél elfogadásáról 2019 decemberében újra tárgyal az Európai Tanács.
“A szénkivezetésre egyértelmű elköteleződést, bejelentést várunk a magyar kormánytól, melynek hivatalos célkitűzésként meg is kell jelennie a Nemzeti Energia- és Klímatervben, a szükséges intézkedésekkel együtt. Ráadásul az erőművi hőtermelésből és a lakossági fűtésből is szükséges szénkivezetés, nemcsak az áramtermelésből. Szlovákia példája mutatja, hogy hatékony intézkedésekkel 2030-nál hamarabb meg lehetne valósítani a szénkivezetést; közös érdekünk, hogy a széntüzelés ne szennyezhessen tovább és ne károsítsa az egészségünket még több mint egy évtizedig.” - mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia csoportvezetője.
“A független szénbemérés eredményei egyértelműen mutatják, hogy a lakosság számára napjainkban árusított gyenge minőségű Sajó-völgyi szénféleségek egészség- és környezetkárosítóak. Ez is alátámasztja, hogy a lakossági fűtésből sürgősen ki kell vezetni a szenet, segíteni kell a tisztább fűtési módokra való átváltást. Indokolt egy támogatási alap létrehozása a hatékonyabb szigeteléshez és hatékonyabb tüzelőberendezések vásárlása érdekében, súlyozottan a hátrányos helyzetű, energiaszegénységben élő csoportok számára (utóbbiban akár 80%-os támogatással).“ - monda F.Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke.
“A kiadványunkban olvasható cseh és szlovák eset mutatja, hogy a szénrégiók társadalmilag igazságos gazdasági átmenete, szerkezetváltása lehetséges, ha a szénrégió lakosai, önkormányzatai közösségbe szerveződnek és a kormányzat érdemben bevonja őket a régiós tervezésbe. Ebben sajnos még csak az út elején tartunk itthon, ill. az észak-magyarországi szénrégióban, partnereinkkel ennek erősítésén dolgozik a Magyar Természetvédők Szövetsége. A folyamatban segít, hogy az EU ehhez platformot (EU Platform for Coal Regions in Transition, azaz Uniós Szénrégiók Átmenetének Platformja) és támogatást (Just Transition Fund) biztosít. Először tervekkel kell előállni, mert csak az alapján kaphatnak uniós támogatást - a passzív pénzvárás nem működik.” - foglalta össze Botár Alexa.
(1) A szénkivezetés hősei magyar kiadvány letölthető innen: https://mtvsz.hu/dynamic/a_szenkivezetes_hosei_magyar_online.pdf
(2) - A Visegrádi petíció magyarul itt: https://eko-unia.org.pl/peticiok/petycje.php?dzial=2&kat=14&art=1
(3) A szénbemérés eredményei: https://www.facebook.com/zoldkapcsolat/photos/a.553576221333763/2688306274527403/?type=3&theater
