A javaslat helyesen elismeri, hogy a tagállamoknak az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak célkitűzéseivel összhangban kell az uniós közpénzeket költeniük. A PeoplesBudget program azonban felhívja a figyelmet: "az e célokra történő hivatkozások nem elegendőek az uniós költségvetés valódi reformjának biztosításához. A társadalmi, környezeti és gazdasági szempontok egyenlő súlyú megfontolása szükséges, továbbá a kiadási tervek is tükrözzék az európai értékeket pl. demokráciát, jogállamiságot és társadalmi részvételt."
"A Bizottság javaslata egyértelmű jelzés a tagállamoknak, hogy a költési prioritásoknak változniuk kell. A közép- és kelet-európai országoknak kevesebb pénzt jelez, így a régió kormányainak biztosítaniuk kell, hogy a kiadások célzottabbak legyenek és a minőségre összpontosítsanak. Fokozni kell a költségvetés átláthatóságát, hogy az adófizetők pénze a legjobban szolgálja az embereket, a környezetet és a gazdaságot. Ennek egyik legegyszerűbb módja a fosszilis energiahordozók pazarló és káros támogatásainak megszüntetése." - értékelte Raphael Hanoteaux, a Bankfigyelő Hálózat EU szakpolitikai felelőse.
Főbb számok, keretek
Az Európai Bizottság a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,114% -át javasolja befizetésre, vagyis a 2021-2027 uniós költségvetésnek 1,279 billió eurós költségvetést szán (a jelenlegi költségvetés 1,03% GNI volt), ami többé-kevésbé fedezi a Brexit miatti 13 milliárd eurós éves hiányt. Ez több program lecsökkentésével történik, és a tagállamok többet fizetnének be, kevesebb lenne az árengedmény.
A közös agrárpolitikát (KAP) 5% -kal, a Kohéziós Alapot pedig 7% -kal vágnák meg, a kutatás-fejlesztést viszont 27%-kal növelnék, 97,6 milliárd euróra.
A LIFE program a körkörös gazdaságra, az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra, a biológiai sokféleségre és a tiszta energiaátmenetre fog összpontosítani. Összesen 5,4 milliárd eurós költségvetést javasolnak, amelyből 1,9 milliárd jut az "éghajlat" és a többi a "környezet" számára.
A kohéziós alapok prioritásait 11-ről 5-re csökkentették, az öt között van a "Zöldebb szénmentes Európa: tiszta és tisztességes energiaátmenet" és "Mobilitás, energia és regionális infokommunikációs technológiai kapcsolat".
Az európai
összekapcsolódási eszközben (CEF) 8,7 milliárd euró jutna energiaprojektekre, sajnos eddig az eszköz 1,3 milliárd eurót költött gazdaságtalan és társadalmilag-környezetileg problémás fosszilis projektekre pl. gázvezetékekre, amelyek jelentős része ráadásul szükségtelen, kihasználatlan lesz.
Az Európai
Strukturális Beruházási Alapot (ESBA, angolul EFSI) és a kapcsolódó programokat
az InvestEU nevű beruházási alap keretében egyesítik, így e garanciaeszköz összesen
15 milliárd eurós költségvetéssel várhatóan 650 milliárd eurót fog biztosítani beruházásokra, köztük zöldgazdaság-fejlesztésre és energiahatékonysági & megújuló energiás projektekre.
Éghajlat és energia szempontú gyorsértékelés
A Bizottság javasolja, hogy az éghajlatvédelmi célú címkézés valamennyi uniós programban 20-ról 25%-ra nőjön.
Kérdéses, hogy ezen belül különbséget tesznek-e majd az éghajlatváltozás
mérséklési és az alkalmazkodási intézkedések között. A jelenlegi
költségvetésben sajnos nem minden programban valósult meg a 20%-os címkézés és
nagyrészt alkalmazkodásra ment.
Jelenleg 2 milliárd eurónyi uniós közpénz megy el káros fosszilis támogatásokra. Európa szén-dioxid költségvetése 9 év múlva kimerül, de sajnálatos módon egyelőre nincsenek kizárva a fosszilis tüzelőanyag-beruházások az uniós közpénzekből: a szöveg támogatási elvnek "alacsony szén-dioxid-kibocsátású infrastruktúrát",
"dekarbonizációt" stb. említ, de ez nem elég a szennyező fosszilis projektek kizárására.
Nem említik azt sem, hogy a 2021-től érvénybe lépő (most készülő) nemzeti
energia klímatervek (NEKT) hogyan valósíthatók meg részben a közös uniós költségvetésből. A párizsi klímamegállapodást csak a 25%-os éghajlatvédelmi címkézés kapcsán
említik, ez kevés; nem világos, hogy az uniós költségvetés hogyan járulna hozzá a megvalósításához.
A költési tervben a rugalmasság és az egyszerűsítés fokozását javasolják, ez viszont ellentétes a
teljesítményalapú megközelítéssel, amely pedig fontos eszköz lenne a
klímavédelmi címkézés hatásosság-mérésének, a minőségi költés biztosításának.
A Kohéziós Alapból származó források elosztása továbbra is elsősorban a relatív
egy főre jutó GDP alapján történik, de figyelembe kell venni pl. a
munkanélküliséget és az éghajlatváltozást is, ami a költségvetést a nemzeti energia klímatervekkel
összekapcsolhatja.
Saját források - a Bizottság három új költségvetési forrást javasol:
1. Egy új közös konszolidált társasági adóalap hozzájárulna a költségvetési
bevételek 18% -ához.
2. Az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerből (EU-ETS) származó árverési
bevételek 20%-a az uniós költségvetésbe kerülne, nem pedig a tagállamokhoz. Így az uniós költségvetés 2%
-át tenné ki.
Várhatóan célzott módon, éghajlatvédelmi illetve energia-szerkezetváltási (just transition)
célokra lehetne kiosztani.
3. A nem újrahasznosított műanyag csomagolási hulladékokon alapuló nemzeti
hozzájárulás, műanyagadó néven.
Ez további 2% -ot tesz ki. Az adott tagállamban keletkező ilyen hulladék
mennyiségével (0,80 eurócent / kiló hulladék) közvetlenül arányos adót fizetne a tagállam, ezzel is ösztönözve magukat a
műanyaghulladék csökkentésére.
