A ma kezdődő perui ENSZ klímacsúcs apropóján a Magyar Természetvédők Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy az energia-rendszerváltás késik, mert az európai kormányok nem eléggé elkötelezettek a megújulókra váltás felé, sőt az állami- és magáncégek is inkább csak áthelyezik szennyező fosszilis beruházásaikat a fejlődő országokba. Ezt támasztja alá az új ‘Fracking Frenzy’ nemzetközi palagáz jelentés is a Föld Barátai Európától.
A limai klímacsúcs célja, hogy méltányos globális kibocsátás-csökkentési megállapodást készítsen elő a 2020 utáni vállalásokról a jövő évi párizsi döntéshez. Az energiatakarékos, megújuló energián alapuló gazdaságra váltás késik, mert a kormányoknak nincs elég politikai akarata a fosszilis energia függés drasztikus csökkentésére, valamint számos európai állami- és magáncég a fejlődő országokban végzi el a piszkos munkát és egyfajta újragyarmatosítással a fosszilis energiatermelés miatt kizsákmányolja a helyi közösségeket és a környezetet.
Az európai kormányok állításuk szerint úgy jönnek Peruba, hogy ambiciózus éghajlatvédelmi lépéseket tesznek, de valójában a 2030-ra kitűzött vállalásaik jóval a tudomány által szükségesnek tartott, ill. a felelősségüknek megfelelő éghajlatvédelmi cselekvési szint alatt maradnak. Pedig a valódi megoldások – például az energiafelhasználás okos csökkentése energiatakarékossággal és energiahatékonysággal, továbbá a háztartások, közösségek által helyben maguknak termelt közösségi energia – már egyre elterjedtebbek Európa- és világszerte. Mivel a döntéshozók nem elég iránymutatóak, legalább ezeket a kezdeményezéseket kellene segíteniük – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat-energia programvezetője.
A Föld Barátai Európa által készített nemzetközi palagáz jelentés a palagáz-ipar dél-amerikai, afrikai és ázsiai terjeszkedését mutatja be. Rávilágít, hogy többek között olyan multinacionális olaj- és gázcégek, mint a Total, Shell és a Chevron a sérülékeny fejlődő országokban úgy terjeszkednek, hogy kihasználják a gyenge jogi szabályozást és súlyos környezeti és társadalmi károkat okoznak a profit érdekében.
Már ma is emberek és közösségek százezrei fizetik az éghajlati krízis árát világszerte. A palagáz, mint nem-hagyományos fosszilis energiaforrás csak súlyosbítja ezt a helyzetet, ezért nincs helye az energia-rendszerváltásban, azaz a súlyosan szennyező fosszilis- és atomenergia korszakából az energiatakarékos, megújuló energia alapú energiarendszerbe való átmenetben. Európának és a többi fejlett országnak felelősségével arányos, jelentős hazai kibocsátás-csökkentést kell vállalnia, és az eddigieken felüli pénzügyi, technológiai segítséget kell nyújtania a fejlődő országoknak, hogy azok is megújuló energián alapuló, az éghajlatváltozáshoz jól alkalmazkodó gazdaságot építhessenek. A palagáz-ipart pedig sürgősen meg kell rendszabályozni, mielőtt túl késő lesz a közösségek és a környezet számára – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat-energia programvezetője.
A Föld Barátai palagáz jelentése: ‘Fracking Frenzy, How the fracking industry is threatening the planet’ https://www.foeeurope.org/sites/default/files/publications/fracking_frenzy.pdf
