Egy a napokban született kormányzati döntés értelmében a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésben lévő védett természeti területek közel 20%-a – mintegy 50 ezer hektár - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez kerül. A döntés Magyarország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezetét közös fellépésre készteti. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország komor jövőképet vetít előre a döntésre hivatkozva, mely hosszútávon a magyar gazdasági érdekekkel is szemben áll.
A védett területek természetvédelmi célú vagyonkezelését eddig a Magyar Állam a nemzeti park igazgatóságok útján látta el, a védettségi szint fenntartására és helyreállítására vonatkozó alkotmánybírósági döntések értelmében és érvényben lévő jogi szabályozásnak megfelelően. A szakértők semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet képes lesz a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védettséghez kötődő feladatok ellátására, hiszen az NFA nincs birtokában sem a természeti értékek védelméhez szükséges információknak, sem a szakértőknek. Álláspontjuk szerint a döntéstől már rövid távon is a természeti állapot romlása várható.
Semmilyen szakmai, gazdasági vagy birtokpolitikai érv nem szól amellett, hogy a munkájukat átlátható és szakmailag helytálló módon végző nemzeti park igazgatóságoktól az elmúlt évek tapasztalatai alapján működési nehézségektől sem mentes Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez kerüljenek a védett területek.
A döntés mindemellett a nemzeti park igazgatóságok költségvetésének további csökkenését is eredményezi, amely immár veszélyezteti a teljes hazai állami természetvédelem működőképességét.
Figyelembe véve azt, hogy a védett területek nem lehetnek a profitorientált mezőgazdasági termelés színterei a természetvédelmi szakértők egyöntetűen kérik a Kormányt a döntés felülvizsgálására és visszavonására. A védett természeti területeken a közjavak védelme kell, hogy előtérben maradjon a rövidtávú gazdasági haszonszerzéssel szemben. Ennek az alapelvnek az érvényesülése az egész társadalom jóléte, életminősége és hosszú távú gazdasági céljainak elérése szempontjából is kiemelt fontosságú.
