2006.02.14.
Budapest, 2006. febr. 13. - Hetven magyarországi civil szervezet Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszterhez írt levélben kérte a Körmöcbányára tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházás megakadályozását. Szlovák civil szervezetek a cianid kioldásos technológia teljes szlovákiai betiltását követelik – derült ki a Magyar Természetvédõk Szövetsége sajtótájékoztatóján.
Hat évvel ezelõtt, 2000 januárjában az Aurul cég nagybányai ércfeldolgozó üzemének gátja átszakadt, és százezer köbméter cianid-tartalmú zagy jutott a Zazar folyón keresztül a Szamosba, majd a Tiszába, jelentõs ökológiai és gazdasági károkat - többek között 1200 tonna hal pusztulását - okozva. Nem sokkal késõbb 2000 márciusában a borsabányai gátszakadás következtében nehézfém-szennyezés érte Tiszát. Ezek után az ENSZ és az Európai Unió szakértõi csoportjai több tucat potenciális veszélyforrást térképeztek fel a Kárpát-medencében, a Tisza vízgyûjtõjén. Ezek közül a mai napig egyetlen egyet sem számoltak fel, sõt, egy kanadai cég Verespatakon újabb, hatalmas külszíni fejtésû bányát tervez, szintén cianid-kioldásos technológiával – fejtette ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédõk Szövetségének (MTVSZ) programvezetõje.
Háttér információk
A körmöcbányai beruházás kanadai tulajdonosa, a Tournigan Gold – akárcsak a verespataki beruházás tulajdonosa, a Gabriel Resources - egy aranybányászati tapasztalattal nem rendelkezõ cég („junior mining company”). Mindez egy ilyen veszélyes technológiát alkalmazó beruházásnál komoly kockázatot von maga után.
Körmöcbánya mindössze 130 km-re van a magyar határtól. Az elõzetes környezeti hatásvizsgálathoz benyújtott dokumentáció szerint a cianid kioldásos technológiát alkalmazó, külszíni fejtésû bánya zagytározójában (amelynek pontos helyszíne, részletes tervei még ismeretlenek), 16 millió tonna cianid tartalmú zagyot terveznek elhelyezni a bánya tíz évre tervezett élettartama alatt. Összehasonlításul: a 2000. januári nagybányai ciánszennyezés során, 100 ezer köbméter zagy ömlött ki, több mint 1240 tonna hal pusztulását okozva. Amennyiben egy baleset következtében a körmöcbányára tervezett zagytározó tartalmának egy százaléka kiszabadul, a nagybányaihoz hasonló mértékû károkat okozhat. Baleset esetén a Garam folyón keresztülõ a zagy a Dunába is eljuthat, amely Budapest és környékének vízbázisát is fenyegetheti, akár 3-4 millió embert veszélyeztetve.
A Körmöcbánya határába tervezett beruházás ellen szlovákiában számos civil szervezet tiltakozik, sõt a város önkormányzata is ellenzi a beruházást. Körmöcbánya tavaly szeptemberben 3 milló euró támogatást kapott az Európai Uniótól turizmus fejlesztésre. A tervezett külszíni fejtésû bánya veszélyeztetné a város történelmi épületeit, és teljesen átalakítaná a tájat. Mindez teljesen tönkretenné a turizmus fejlesztésére fordított erõfeszítéseket.
A nagybányai ciánszennyezés után 2000-ben Csehország betiltotta a fémfeldolgozásban a cianidos technológia használatát. A múlt héten Körmöcbánya városi tanácsa Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszterhez írt levélben kezdeményezte, hogy Szlovákia is tiltsa be a cianidos technológia alkalmazását.
70 környezetvédõ szervezet levele a szlovák miniszterhez
Miklós László
környezetvédelmi miniszter
részére
Szlovák Köztársaság
Tisztelt Miniszter Úr!
Hat évvel ezelõtt, 2000 januárjában az Aurul cég nagybányai ércfeldolgozó üzemének gátja átszakadt, és százezer köbméter cianid-tartalmú zagy jutott a Zazar folyón keresztül a Szamosba, majd a Tiszába, jelentõs ökológiai és gazdasági károkat többek között 1200 tonna hal pusztulását okozva. Nem sokkal késõbb 2000 márciusában a borsabányai gátszakadás következtében nehézfémszennyezés érte Tiszát. Ezek után az ENSZ és az Európai Unió szakértõi csoportjai több tucat potenciális veszélyforrást térképeztek fel a Kárpát-medencében, a Tisza vízgyûjtõjén. Ezek közül a mai napig egyetlen egyet sem számoltak fel, sõt, egy kanadai cég Verespatakon újabb, hatalmas külszíni fejtésû bányát tervez, szintén cianid-kioldásos technológiával.
Mindezek után kiderült, hogy egy másik kanadai cég, a Tournigan Gold a szlovákiai Körmöcbányán tervezi egy cianid-kioldásos technológiájú, külszíni fejtésû aranybánya megnyitását. A beruházás önmagában is komoly természeti károkat okozna, ezen felül viszont egy esetleges folyószennyezés a Garam folyón keresztül a Dunába is eljuthat, akár a hat évvel ezelõtti nagybányai ciánszennyezéssel meghaladó károkat is okozva. Ezért alulírott társadalmi szervezetek aggódva tekintünk a beruházás terveire, és a környezeti, kulturális és gazdasági kockázatok miatt támogatjuk az beruházást ellenzõ szlovákiai civil csoportokat.
A határokon átterjedõ környezeti károk lehetõsége miatt felkérjük a Miniszter Urat, hogy tájékoztasson minket a beruházás részleteirõl, az Espoo-i Egyezmény alapján kezdeményezze nemzetközi környezeti hatásvizsgálat elvégzését, amelyhez biztosítsák az érintett országok lakossága és társadalmi szervezetei számára a döntéshozatalban a részvételt, és tegyen meg mindent a beruházás megakadályozásáért.
Tisztelettel:
Budapest, 2006. február 13.
Aláíró szervezetek:
Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége
Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport
Beklen Alapítvány
Beretzk Péter Természetvédelmi Klub
Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület
BOCS Alapítvány
Börzsöny Alapítvány
Csalán Környezet- és Természetvédõ Egyesület
Csermely Környezetvédelmi Egyesület
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Debreceni Lycium Kör
Dráva Szövetség
Domberdõ Természetvédelmi Egyesület
E-misszió Egyesület
Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület
Erdei Iskola Egyesület
Észak-magyarországi Biokultúra Egyesület
Esztergomi Környezetkultúra Egyesület
Földtani Természetvédelmi Csoport
Független Ökológiai Központ
Gaja Környezetvédõ Egyesület
GATE Zöld Klub Egyesület
Greenpeace Magyarország
Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédõ Kör
Hatvani Környezetvédõ Egyesület
Herman Ottó Környezetvédelmi Oktatóközpont
Herman Ottó Természetvédõ Kör
HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület - Miskolc
Humanista Mozgalom
Ifjú Humanisták a Békés Jövõért
Inspi-Ráció Egyesület
Kerekerdõ Alapítvány
Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesület
Környezet és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Lanius Természetvédelmi Egyesület
Lehet Más a Világ! AktivistaKlub - Pécs
Levegõ Munkacsoport
Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány
Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány
Magyar Természetvédõk Szövetsége
Messzelátó Természetvédelmi Egyesület
Mozgalom az Egészséges Városért "Ifjúsági Információs Iroda"
Nimfea Természetvédelmi Egyesület
Ökológiai Stúdió Alapítvány
Ökorégió Vidékfejlesztési és Tájgazdálkodási Egyesület
Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület
Pannon Természetvédõ Szövetség
Pécsi Zöld Kör
Rákóczi Szövetség
Reflex Környezetvédõ Egyesület
Rügyecskék Alapítvány
Sas-hegyi Természetvédõ és Kertbarát Egyesület
Somogy Természeti Öröksége Közalapítvány
Somogy Természetvédelmi Szervezet
Szerkõ Környezeti Neveléi Egyesület
SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület
Tanácsadók a Fenntartható Fejlõdésért
Természet és Környezetvédõk Solti Egyesülete
Tisza Klub
Tudatos Vásárlók Egyesülete
Védegylet
Zöld Akció Egyesület
Zöld Fiatalok
Zöld Folyosó Közalapítvány
Zöld Kapcsolat Egyesület
Zöld Mûvek Alapítvány
Zöldgömb Sport Klub
ZÖLDSZEM Környezetvédelmi Egyesület
Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület
