A magasabb klímacél közérdek, támogassák az Európai Tanácsülésen! - üzenik szakmai szervezetek a kormánynak

2020. december 09.

A magasabb klímacél közérdek, támogassák az Európai Tanácsülésen! - üzenik szakmai szervezetek a kormánynak

Közel a Párizsi Klímamegállapodás 5. évfordulójához, az  Európai Tanács csütörtökön kezdődő ülésén vitatják meg a kormányfők a 2030-as uniós üvegházgázkibocsátás-csökkentési cél emelésére vonatkozó javaslatot. Az Energiaklub, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország felhívta a magyar kormányzat figyelmét, hogy egyértelműen, feltételek nélkül álljon a legalább 17 tagállam mellé, amelyek támogatják a jelenlegi 40%-os uniós klímacél emelését minimum 55%-ra.

“A 2030-ig szóló hazai klímacélon erősíteni kell, mert ezzel állhat az ország pályára a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez, amit a kormány a nemzeti törvényben helyesen rögzített. A 2027-ig rendelkezésre álló, összesen 14200 milliárd forint uniós forrás pedig biztosítaná a zöld helyreállításhoz és az energiaátmenethez szükséges fedezetet. A jelenleg zajló nemzeti tervezést most lehet összhangba hozni a magasabb éghajlatvédelmi ambícióval és ahhoz optimálisan lekötni az uniós forrásokat. Tehát a korai cselekvés gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg is előnyösebb az országnak” - foglalták össze a fenti szakmai szervezetek képviselői.

A korai cselekvés gazdasági-társadalmi hasznát számos tanulmány[1] támasztja alá, köztük az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat (CAN Europe) régiós jelentése, melynek magyar változata ma kerül nyilvánosságra. Mérsékelhetők lennének az éghajlatváltozás hazai gazdasági kárai (ami jelenleg 80 milliárd forint évente), a szennyező fűtés miatti egészségromlás, illetve a légszennyezés miatti évi 13 ezer  korai halálozás. Az erősebb klímacélhoz kötött nagyobb háztartási energiahatékonysági és megújuló energiaprogramok, támogatások pedig nemcsak a 800 ezer energiaszegénységben élő magyar háztartást segítik, hanem válságálló munkahelyeket, vállalkozásokat is teremtenek.

A kormány bizonyos feltételekkel támogatja az ambiciózusabb klímavédelmi célt, de továbbra sem tudni, hogy a hazai 2030-as 40%-os klímacélon hajlandó-e erősíteni, vagy azt a többi tagállamra hagyja. Magyarország a két évvel ezelőtti 42. helyhez képest idén 57 vizsgált ország közül az 50. helyen szerepel az Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató alapján összeállított listán.  A jelenleg hatályos 2030-as -40%-os célt a közelmúltban (2013-ban) meg is közelítette az ország. Az azt már jelentősen meghaladó 2018-as kibocsátást 7 millió tonnával kellene csökkenteni a 2030-as cél eléréséhez, amelyből egyedül a Mátrai Erőműben történő széntüzelés tervezett kivezetése a cél elérésének a kétharmadát adja.

 

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke hozzátette: „Az uniós és a hazai közpénzek minél nagyobb hányadát már most az emberek egészségének megóvására kell fordítani, és ebben kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az éghajlati válság káros hatásainak enyhítése. Nem szabad olyan beruházást támogatni, amely ezzel a céllal ellentétes, illetve amely egy későbbi időre halasztható.”

 

Ugyanakkor az éghajlatvédelmi célok elérése bizonyosan nem lehetséges a szélenergia alkalmazása nélkül. Ahogyan a nemrégiben megjelent tudományos elemzés[2] adatokkal igazolja, a szélerőművek Magyarországon is olcsó és környezetkímélő erőforrást jelentenek, így ebben a kérdésben mielőbbi határozott kormányzati irányváltásra van szükség.

 

A hazai lakosság támogatja a klímasemlegességet és a jelenleginél magasabb klímavédelmi ambíciót. Tavaly ősz óta máig számos hazai civil szervezet, tudós, intézmény, cég és vállalkozás, önkormányzat és fiatal állt ki ezek mellett, petíciókban, konzultációban, nyílt levél aláírásával vagy épp demonstrációval.

A CAN régiós klíma jelentés magyar változata INNEN letölthető.