A hazai döntéshozókon múlik, jól használja-e Magyarország az EU nyújtotta helyreállítás-csomagot

Az Európai Bizottság ma tette közzé új költségvetési javaslatát, amely óvatos lépést tesz egy zöld és igazságosabb gazdasági helyreállítás felé. Most a tagállamokon a sor, hogy megvitassák és véglegesítsék, valamint erősítsék benne az Európai Zöld Megállapodás adta lehetőségeket. A döntéshozókon múlik, hogy mekkora részt juttatnak majd ezekből az új uniós forrásokból nemzeti szinten a zöld fejlesztésekre. A Magyar Természetvédők Szövetsége azonnal értékelte a javaslatcsomagot, miközben szakmai szervezetek és Európa egymillió polgára is sürgeti a fenntarthatóságnak megfelelő döntéseket.

“A helyreállítás csak akkor lehet tartós és válságálló, úgy szolgálja a magyar emberek érdekeit, ha zöld és igazságos. A Magyar Természetvédők Szövetsége Életigenlő társadalom és gazdaság érdekében indított petíciója (1) értelmében a változásnak többek között elő kell segítenie a fosszilis energiafüggőség és az erőforrás-felhasználás csökkentését, a tiszta energiához való egyéni és közösségi hozzáférést, és a helyi gazdaság erősítését. Ezért az Európai Unió mai javaslatát ilyen szemmel értékeltük, és összevetettük: mennyire támogatja a közös szakmai nyílt levelünkben (2) írt célokat, az Európai Zöld Megállapodást és a 2050-ig vállalt karbonsemlegességbe való energiaátmenetet.” - mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia programvezetője.

A helyreállításban és energiaátmenetben jelentős lehet az EU szerepe: a hazai állami beruházások felét már ma is az uniós források fedezik (3). Viszont a 2014-2020 között futó uniós operatív programoknak csak közel 12%-a ment klímabarát célra, ami 2013 és 2019 között 2001 millió euró, kb. 600 milliárd forint (4). Ehhez képest az éghajlat- és energiapolitikát 2030-ig meghatározó Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) kitűzött célok teljesítéséhez a magyar kormány szerint 14700 milliárd Ft kellene 2030-ig.

“Nem szabad megismételni a 2008-2009-es pénzügyi- és gazdasági válság utáni helyreállítás hibáit, ami során az uniós forrásokat is felhasználva a válság előtti környezetszennyező, egészségkárosító, összeszerelő-ipartól függő gazdaságot építették vissza. Közös érdekünk, hogy a NEKT-beli klímabarát, válságálló beruházási igények minél nagyobb hányadát uniós források fedezzék. Az új EU költségvetés okos tervezésével kell ezt elérni, így kevesebbet kell a hazai adóforintokból és a lakosok, vállalkozások zsebéből mellétenni.” - mondta Botár Alexa.

Ezért európai és hazai szakmai szervezetekhez hasonlóan, az MTVSZ is azt javasolja, hogy a 2021-2027 közötti teljes uniós költségvetés 40-50%-át éghajlat- és környezetbarát célokra tervezzék, a zöld és igazságos helyreállítás érdekében.

Ennek érdekében a magyar kormánynak is támogatnia kell az uniós források átláthatóbb, éghajlat- és környezetbarátabb tervezését és felhasználását, az Európai Zöld Megállapodás erősítésétől kezdve a zöld helyreállítási csomagon át a hazai és uniós (kohéziós) költségvetési és helyreállítási tervek elfogadásáig és kivitelezéséig. A Magyar Természetvédők Szövetsége mint szakmai szervezet figyelemmel kíséri a hazai tervezést (Partnerségi Megállapodás, operatív programok) és annak szakmai-társadalmi egyeztetési folyamatát, javaslataival segítve a fenti szempontok érvényesítését hazánk hosszú távú érdekeinek megfelelően.

Az EU csomagja éghajlat- és energia szempontú rövid értékelése:

1. Új pénzügyi eszközök:

Fontos lehetőség a Helyreállítási és Rugalmassági Eszköz (Recovery and Resilience Facility). 560 milliárd eurós költségvetését támogatásokban és kölcsönökben osztja el a tagállami fenntartható helyreállításhoz szükséges beruházásokhoz és reformokhoz. A tagállamok saját testreszabott nemzeti helyreállítási terveket fognak kidolgozni, a nemzeti energia- és klímatervükkel, az igazságos átmeneti “szénkivezetési” tervekkel (Just Transition Plans), a partnerségi megállapodásokkal, valamint az EU-alapokból finanszírozott operatív programokkal összhangban.

2. Épületek energetikai felújítása:

Az Európai Bizottság a jelenlegi évi uniós átlagos 1%-os energetikai épületfelújítási rátát legalább a duplájára növelné az új ún. Felújítási Hullám (Renovation Wave) során, az InvestEU pénzügyi (hitel)keretének megduplázásával. A javaslatcsomag egyelőre nem részletezi, hogy a lakóépületek mélyebb, komplex felújításához milyen támogatási formákat nyújtana, amihez az alacsonyabb jövedelmű, nem hitelképes családok is hozzáférhetnének.
Egyelőre célzott állami programterv sem látszik az ilyen komplex lakóépület-felújításokhoz (ld. pl.a 800 ezer magyar “Kádár-kocka”): a kifutó 0%-os Lakossági Energiahatékonysági hitel a tapasztalatok alapján erre nem igazán alkalmas. A Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) körvonalazott, kidolgozás alatt álló energiahatékonysági kötelezettségvállalási rendszerben pedig alapvetően nem vonzó ilyen komplex lakóépület-felújítást vállalni az energiacégeknek, a rendszert erre alkalmassá kell tenni.

3. Megújulók elterjesztése

Aggasztó, hogy az Európai Bizottság javaslata hasonló jelentőséget tulajdonít a megújuló energiaforrásoknak, a szénleválasztás és -tárolásnak (CCS) és a hidrogénnek. A hidrogénre épülő technológiák ugyanis még kiforratlanok, kockázatosak, a hidrogén ma főleg fosszilis forrásokból származik, így a CCS-hez hasonlóan a fosszilis függőséget erősítheti. A hidrogén ezért csak marginális szerepet kaphat az energiaátmenetben. A fenntarthatósági szempontoknak megfelelő energiamix kialakításában ezért nagy szerepet játszhat az EU fenntarthatósági befektetési kritériumrendszere (taxonómia).
A NEKT-ben kitűzött hazai 21%-os megújuló célszám leginkább azért problémás, mert azt a bruttó végső energiafelhasználás növekedése mellett kívánja elérni, megtartva a nem fenntartható biomassza-túlsúlyt.

Az EU javaslatcsomagja itt: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_940

A zöld helyreállítást támogató szervezetek és egymillió polgár: http://foeeurope.org/Green10-million-people-green-healthy-just-recovery

Jegyzetek: