2013. május 22-én az EU tagállamok vezetői soron kívüli uniós csúcstalálkozón vesznek részt, amelyen az energiapolitika is tárgyalásra kerül. Az energiapolitika erősítése érdekében, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetséggel és a Levegő Munkacsoporttal összefogva levelet küldtünk Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
2013. május 22-én az EU tagállamok vezetői soron kívüli uniós csúcstalálkozón vesznek részt, amelyen az energiapolitika is tárgyalásra kerül.
A találkozó előzetesen már meg is fogalmazott záródokumentumában(1) az energiával kapcsolatban nem lehet megkerülni az éghajlati, környezeti hatásokat sem.
Az éghajlatvédelemmel már csak gazdasági okokból is foglalkozni kell: már 2006-ban jelezte a Stern Jelentés, hogy az éghajlatváltozás okozta károk kezelése jóval többe, az éves GDP 5%-ába kerül, mint az éghajlatváltozás megelőzése éghajlatvédelemmel (GDP 2%-a). A friss hír, hogy a mért 400 ppm szén-dioxid koncentráció jelentősen meghaladta azt a kritikus (350 ppm-es) szintet, amellyel nagy eséllyel elkerülhető az éghajlati katasztrófa, a sürgős cselekvést még inkább indokolttá teszi, és ennek az EU energiapolitikában is meg kell jelennie. Az EU már elkötelezte magát, hogy az üvegházhatású gáz kibocsátásait 95%-kal csökkenti 2050-re, és az ehhez vezető
uniós, és az azon alapuló hazai dekarbonizációs útiterv egyértelmű: át kell alakítanunk az energiatermelési- és felhasználási szerkezetünket.
Az alulírott szervezetek az alábbiakban hangsúlyosan felhívják Miniszterelnök Úr figyelmét arra, hogy a bizonyítékok, jelentések egyértelmőek: az éghajlatvédelem és az azt erősítő, szerkezetváltást elősegítő energiapolitikák nem nehezítik a munkahelyteremtést és a gazdasági fejlődést, hanem éppen hogy erősítik:
- Az Európai Bizottság számításai alapján tisztán technológiai alapon az energiahatékonyság és a megújulók nem kerülnek többe, mint a fosszilis energiák és az atomenergia; ebbe a kalkulációba pedig még bele sem számolták az olaj-, gáz- és szénimport költségeit.
- A 2013-as friss Ecofys jelentés(2) szerint az EU évente 250 milliárd eurót tudna megtakarítani ambiciózus energiatakarékossági politikákkal 2030-ra, ami az energiaszámlákat is csökkentené.
- Az energiatakarékossági és -hatékonysági intézkedésekkel átlagosan kb. 1000 euró/év megtakarítás érthető el háztartásonként, és egymillió munkahely jönne létre a következő 10 évben az EU-ban, például az épületek energiatakarékossági felújítása kapcsán.(3) Ezekre a számításokra többször felhívtuk a figyelmet.(4)
- Az európai megújuló energia szektor ma már 1,1 millió embert foglalkoztat, és az Európai Bizottság szerint 2030-ig elérheti a 3,4 milliót(5). A szektor munkahelyteremtő hatása hazánkban 2030-ra 30 000 főt is elérheti(6).
A fenti tények alapján a szervezetek a következők támogatását várja Öntől a május 22-i EU-s záródokumentumban, ill. ennek kapcsán az EU energiapolitikájában és a hazai energiapolitikában:
1. 2030-ra szóló, kötelező érvényű kibocsátás-csökkentési és energiahatékonysági és megújuló energiás célszámra való hivatkozás. A magyar kormány érdeke is mindhárom támogatása az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé való szerkezetváltás hatékony, időben történő elindításához, a megfelelő uniós pénzek lehívásához.
2. Az éghajlatvédelmet és a gazdasági szerkezetváltást hátráltató álmegoldások felülvizsgálata és kivetése az energiapolitikából. Ld. pl. nem konvencionális fosszilis tüzelőanyagok, amelyek alkalmatlanok az átmeneti üzemanyag szerepére, gazdaságilag problémásak, és munkahelyteremtő hatásuk is csak minimális.(7)
3. Az energiaszámla-csökkentés fenntartható módjaként a nagyarányú lakossági energiatakarékossági beruházások EU-s és hazai jogi és pénzügyi hátterének erősítése, az elavult, pazarló energiafelhasználási berendezések, rendszerek rezsicsökkentéssel való fenntartása helyett, Barroso elnök felvetéseire is válaszolva.(8)
Budapest, 2013. május 21.
Üdvözlettel:
Farkas István, ügyvezetı elnök, Magyar Természetvédık Szövetsége
Lajtmann Csaba, elnök, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség
Lukács András, elnök, Levegő Munkacsoport
(1) http://static.euractiv.com/sites/all/euractiv/files/22%20May%20Council%20DRAFT%20Conclusions_1.doc
(2) http://www.ecofys.com/files/files/foe-ecofys-2013-saving-energy-2020-and-beyond.pdf
(3) https://mtvsz.hu/dynamic/euktgvetes_klima_mo_2012marc9hez_foe_mtvsz_javaslatok.pdf
(4) https://mtvsz.hu/dynamic/2030_entak_level_kovacspal.pdf
(5) Ragwitz et al (2009), EmployRES: The impact of renewable energy policy on employment and economic growth in the EU, Fraunhofer et al. ISI Report for the European Commission
(6) EREC, Greenpeace: Progresszív Energia(forradalom) – a fenntartható energiagazdálkodás lehetőségei
Magyarországon (2011)
(7) https://mtvsz.hu/a_nem_hagyomanyos_fosszilis_energia_dilemmaja___palagaz
(8) http://www.bruxinfo.hu/cikk/20130509-ebresztot-fuj-brusszel-az-energiapolitikaban.html
