A klímaválság hatásai nem egyformán érintik a világ országait. Miközben a globális dél országai sokszor a legkevésbé felelősek az éghajlatváltozásért, gyakran ők szenvedik el annak legsúlyosabb következményeit: aszályokat, árvizeket, élelmiszer- és vízbiztonsági válságokat, megélhetési nehézségeket. Ezért a klímafinanszírozás nem távoli külpolitikai részletkérdés, hanem a nemzetközi felelősségvállalás és a klímaigazságosság egyik kulcsterülete.
A tanulmányt Lackó Lili Boglárka, az MTVSZ gyakornoka készítette. Munkájában európai példákon keresztül vizsgálja, hogy egyes országok hogyan szabályozzák és finanszírozzák a globális dél klímavédelmi és alkalmazkodási erőfeszítéseit. Bemutatja többek között Dánia, Németország, Franciaország, Ausztria, Finnország, az Egyesült Királyság és Szlovákia gyakorlatát, és ezek alapján fogalmaz meg tanulságokat Magyarország számára.
A téma különösen időszerű. Magyarországon zajlik az új klímatörvény előkészítése, az új parlamenti ciklus pedig lehetőséget ad arra is, hogy újragondoljuk a nemzeti fejlesztési együttműködés irányait. A kérdés az, hogy Magyarország képes-e átláthatóbb, kiszámíthatóbb és igazságosabb módon hozzájárulni a nemzetközi klímafinanszírozáshoz.
A tanulmány arra keresi a választ, milyen célokat, garanciákat és intézményi megoldásokat lenne érdemes beépíteni a magyar szabályozásba: legyen-e GNI-arányos vállalás, hogyan biztosítható az addicionalitás, miért fontos az alkalmazkodás támogatása, és miért kell előnyben részesíteni a vissza nem térítendő támogatásokat a legsebezhetőbb országok esetében.
Ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék jobban érteni, hogyan kapcsolódik össze a klímavédelem, a nemzetközi szolidaritás és Magyarország felelőssége a globális igazságosság terén.
A tanulmány letölthető .pdf formátumban!
