A Magyar Természetvédők Szövetsége csalódott a bakui klímacsúcs eredményeit illetően. A szervezet szerint fejlett országok okolhatóak egyértelműen azért, hogy a globális klímafinanszírozási cél a szükségesnél jóval alacsonyabb lett a két hét intenzív tárgyalás után.
Két hétnyi dráma után a COP29 klímacsúcs vasárnap hajnalban zárult: jóváhagyta az új klímafinanszírozási célkitűzést (NCQG), de hátrahagyott egy sor megszegett ígéretet és az égető klímaválság kezeléséhez szükséges eredmények is elmaradtak.
Az ENSZ klímakonferencia ahelyett, hogy előre lépett volna a klímaválság elleni küzdelemben, inkább egy felelősségelhárítási gyakorlat lett, amelyben a globális Észak fejlett országai – köztük az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság – a klímaigazságosságot háttérbe szorítva, saját érdekeiket helyezték előtérbe. Ez a találkozó nem csupán a Párizsi Megállapodás és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) szellemiségét sértette meg, hanem a fejlődő országok alapvető igényeit is figyelmen kívül hagyta.
Az új klímafinanszírozási célokról (NCQG) szóló döntés például úgy született meg, hogy a résztvevő felek jelentős része nem támogatta; többek között India, Kuba, Bolívia és Nigéria is ellene szólalt fel. Az északi országok vezetésével elfogadott megállapodás súlyosan alulmaradt a globális Dél által igényeltekhez képest. Az új klímafinanszírozási cél, amely mindössze 300 milliárd dollárt ígér támogatásként – miközben a szükséglet becslések szerint billió dollárokban mérhető –, nem nyújt garanciát arra, hogy a források közpénzből, adósságterhek nélkül érkezzenek. Ráadásul a veszteségek és károk finanszírozásának teljes figyelmen kívül hagyása, valamint a magánszektor és a fejlesztési bankok hangsúlyozása azt mutatja, hogy a fejlett országok továbbra is kibújnak a klímaadósságuk megfizetése alól.
„A gazdag országok felelősek a COP29 kudarcáért. A 100 milliárd dolláros cél megháromszorozása elsőre lenyűgözőnek tűnhet, de a valóságban messze elmarad a szükséges szinttől, különösen, hogy a pénz nagy része fenntarthatatlan kölcsönökből áll. Ez nem szolidaritás, hanem a valóság tagadása, a klímaválság frontvonalán élők szükségleteinek elárulása. Az EU cselekvési-és ambícióhiánya aláásta a bizalmat és az eredményt, amikor ezekre a legnagyobb szükség lett volna. A mostani döntések nem felelnek meg a Párizsi Megállapodás ígéreteinek, és a legkiszolgáltatottabbakat hagyják magukra az éghajlativálság terheivel.” – mondta Chiara Martinelli, a Climate Action Network (CAN) Europe igazgatója.
A döntések tovább mélyítik az egyenlőtlenségeket, mivel a klímaválságért leginkább felelős, fejlett országok kihátrálnak a pénzügyi és technológiai segítségnyújtásból, amely elengedhetetlen lenne a globális Dél közösségeinek segítéséhez. Ehelyett olyan tévutakra, álmegoldásokra támaszkodnak, mint az adósságcsere-programok, a karbonpiacok vagy a zöld kötvények, amelyek nem csökkentik a fosszilis energiaforrásoktól való függést, és nem nyújtanak valódi támogatást az érintett közösségek számára.
„A Bakuban töltött két hét során egyértelművé vált, hogy a civileknek hatalmas szerepe van a globális klímaigazságosság érvényesítésében. Miközben azt láttam, hogy a gazdag országok továbbra is csak halogatják a szükséges lépéseket, a legkiszolgáltatottabb közösségek küldöttei éjjel-nappal demonstrálva próbálták eljuttatni a hangjukat a döntéshozóknak; azt üzenve, hogy már most is ők viselik a klímaválság legsúlyosabb következményeit. A csúcs eredménye nem más, mint hamis ígéretek és felelősséghárítás, ami mérhetetlenül elszomorít. A döntéshozóknak fel kellene ébredniük és végre odafigyelni arra, amit a fejlődő országok és a civilek követelnek már évtizedek óta.” - hangsúlyozta Farkas Dorka, a Magyar Természetvédők Szövetségének COP29 találkozóra delegált kollégája.
