Az alábbi 10 pontot, szempontot a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) állította össze a felülvizsgált NEKT-hez korábban küldött civil véleménye alapján, a klímaterv nyári véglegesítéséhez.
1. A NEKT célrendszere a gazdaság energiafelhasználásának csökkentését, az energiatakarékosságot és energiahatékonyságot helyezze előtérbe. Ezáltal a NEKT mutasson irányt a gazdaságfejlesztésnek és határozza meg az energetikai beruházásokat, ne fordítva.
Ne üljünk fordítva a lovon: a felülvizsgált klímaterv nem áldozhatja fel az eddigi hazai és uniós kibocsátáscsökkentési és energiamegtakarítási vállalásokat, erőfeszítéseket az erőltetett és válságújratermelő újraiparosítás kedvéért. A meg nem termelt és el nem fogyasztott energia a legtisztább és legolcsóbb.
Magyarországon 2020-ban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kb. 20%-a közlekedésből, 17%-a az energiapazarló, korszerűtlen épületekből származott. A NEKT-nek tehát az energiaigény csökkentése, hatékonyabb használata mellett a közlekedés és az épületállomány energetikai korszerűsítésére kell fókuszálnia. A fosszilis energiafüggő gazdaságból egy energiatakarékos, megújuló energia alapú gazdaságba való energiaátmenet felgyorsítása, dekarbonizáció, a Párizsi klímacéloknak való megfelelés nem csak környezeti kérdés, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot, 8,8% GDP-növekedést hoz 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt.
2. A NEKT szorgalmazza az épületállomány felújításával elérhető energiamegtakarítást, a lakóépületek energetikai mélyfelújítását többéves, kiszámítható, célcsoportonként differenciált jogi és pénzügyi intézkedésekkel ösztönözze, ezermilliárdos nagyságendben.
Hazánkban a primer energiafogyasztás 40%-áért az épületállomány felelős, az összes elavult lakó- és középület felújításával a teljes energiafogyasztás 16%-a megtakarítható lenne. 2050-ig évente az épületállomány 3%-át és több mint 100 ezer lakóépületet kellene felújítani. Ezért a NEKT helyezze a korszerűtlen ingatlanállomány megújítását az energiahatékonysági politika középpontjába, és vázolja fel, milyen többéves, kiszámítható, ezermilliárdos nagyságrendű támogatási és hitelprogramokkal kell segíteni a lakosságot az épületek mélyfelújításában.
3. A szélerőművek létesítési korlátozásának azonnali feloldása, a szélerőművek környezetvédelmi kritériumoknak megfelelő létesítésének elősegítése és szabályozása. A NEKT írja le szélerőművek széleskörű, helyi viszonyokhoz igazodó létesítésének programtervét. A környezeti elvárásokat figyelembe véve a szélerőművek kapacitása 2030-ra érje el a naperőművek kapacitása felét. A NEKT írja le az elektromos hálózat ehhez szükséges fejlesztésének ütemtervét.
Az időjárásfüggő napenergia és a szélenergia együttes, egymás melletti termelése kiegyensúlyozza a kilengéseket, kiszámíthatóbb, tervezhetőbb rendszert, egyszerűbb és olcsóbb szabályozást eredményez. A nap- és a szélenergia hasznosítása fejlődjön párhuzamosan, és a szélenergia kapacitása 2030-ra érje el a napkapacitás felét. Ennek lehetőségére tőkeerős vállalkozások várnak, akár támogatások nélkül is. A mai modern szélturbinák az ország majdnem minden táján tudják hasznosítani a légmozgást: az új szélerőművek éves kihasználtsága már 40% körül mozog. A szélenergia mellett szól az is, hogy annak területigénye - ugyanakkora teljesítményre vetítve - század akkora, mint a naperőműé.
4. A NEKT korlátozza a biomassza használatot szigorú fenntarthatósági kritériumok mentén, ugyanakkor szabályozottan ösztönözze a helyi biogáz használatot!
A biomassza erőművek tüzelőanyagaként a mezőgazdasági melléktermékek mellett elsősorban a rövid szénciklusú energiaültetvények jöhetnek számításba. Ez nem csak feszültséget jelenthet más területhasználati módokkal szemben (akár az élelmiszer termeléssel szemben is), de hozzájárul a talaj gyors kimerüléséhez, ezért ez nagy léptékben nem jelent megoldást. Ha pedig messzebbről hozzák a tüzelőt, az megint csak rontja a technológia szén-dioxid mérlegét.
Ugyanakkor a biomassza erőművek nagyobb részt erdei biomasszát használnak fel, évente átlagosan kb. 1,1 millió köbmétert, összesített hatásfokuk viszont mindössze 40%. A természetvédelmi és szénelnyelési célok elérésének érdekében az erdők fakitermelését korlátozni kell. Ez egyfelől védi Magyarország fajgazdagságát, természeti gazdagságát. Másfelől elősegíti a légkörben lévő éghajlatváltozásért is felelős szén-dioxid megkötését is.
5. A szén (lignitet is beleértve) teljes kivezetése az áramtermelésből 2025-ig és a lakossági fűtésből 2030-ig, ezzel párhuzamosan a lakosság tiszta fűtésre váltásának támogatása (ahogyan az eredeti klímatervben).
A legszennyezőbb és legegészségtelenebb fosszilis energiaforrást mihamarabb ki kell vezetni mind az áramtermelésből mind a lakossági fűtésből, és ezzel párhuzamosan uniós és hazai forrásból programokkal segíteni kell a háztartásokat a tiszta fűtésre való váltásban és a szénrégiókat a szénkivezetésben, igazságos átmenetben. Sajnálatos, hogy ehelyett 2029 végéig meghosszabbították a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjai környezethasználati-működési engedélyét és a lakossági fűtéskorszerűsítést is támogató Otthonfelújítási program szénfűtésről hatékonyabb fosszilis fűtésre váltást is támogat (gázkazán) 2024 év végéig széles körben.
6. A NEKT ne növelje, hanem csökkentse az orosz tüzelőanyag-függőséget; nincs szükség 3 db új gázerőmű létesítésére ambiciózus, döntően megújulókra alapozott energiaátmeneti forgatókönyv szerint. A NEKT határozzon meg a metánkibocsátások csökkentésére vonatkozó tervet.
A megújuló áram és hő termelésének és fogyasztásának kiegyenlítése a következők kombinációjával megoldható: más megújuló energiaforrások, áram- és hőszektor átjárhatósága, energiatárolás, decentralizált és okos hálózat, keresletoldali szabályozás, megújulóenergia-import és átmenetileg a meglevő gázerőművek.
A földgáz, palagáz fosszilis energiaforrás és zöme metán, ami a szén-dioxidnál sokkal erősebb, de rövidebb, 15-20 éves élettartamú üvegházhatású gáz, amely már eddig is kb. fél fokkal súlyosbította a globális felmelegedést.
7. A NEKT ismertesse a megújulóenergia-közösségek fejlesztésének előmozdítását és megkönnyítését célzó támogató keret kialakítására tervezett intézkedéseket.
A kormány (ld. a tavaszi “zöldenergia konzultációt”) azt támogatná, hogy az ipar csináljon energiaközösségeket, de a tervezett intézkedéseknek a valódi, alulról jövő energiaközösségeket kellene ösztönöznie, hogy a különböző (lakossági, önkormányzati, KKV) fogyasztók együttműködése egyenlő eséllyel jelenhessen meg az energiapiacon, így kivehessék részüket az igazságos energiaátmenetből, hozzáférjenek a tiszta energiához, sőt minél nagyobb részben tudjanak energia-önellátók lenni.
8. A NEKT mutassa be a közösségi közlekedés érdemi fejlesztésének tervét. A NEKT mutassa be, hogy hogyan kívánja fékezni és ellensúlyozni a növekvő teherszállítás okozta környezeti és társadalmi (egészségügyi) károkat, és hogy hogyan ad előnyt a fenntartható közlekedési módoknak.
A NEKT mutassa be, hogy hogyan kíván érdemi előnyt adni a vasút számára mind a teherszállítás, mind pedig a személyszállítás területén. A növekvő teherszállítás és logisztikai tevékenység igen jelentős környezeti és társadalmi (egészségügyi) károkat okoz. A NEKT mutassa be, hogy hogyan kívánja e károkat - a szennyező fizet elve alapján - a haszonélvezőkkel megfizettetni.
(Magyarországon az összes szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékát a közlekedési szektor, ennek 98 százalékát pedig a közúti közlekedés adja. Vonattal szállítva bocsátjuk ki a legkevesebb üvegházgázt. Belvízi hajóval másfélszeresét-, kamionnal öt és félszeresét-, repülővel negyvenháromszorosát bocsátjuk ki. Vonattal utazva bocsátjuk ki a legkevesebb üvegházgázt. Busszal ennek két és félszeresét-, autóval háromszorosát-, repülővel ötszörösét bocsátjuk ki. Mindezek ellenére 2009 és 2019 között a magyarországi közúthálózat 2%-kal növekedett, ezen belül a gyorsforgalmú közúthálózat 40%-kal. A közúti gépjárművek száma 27%-kal nőtt. A Ferihegyi nemzetközi repülőtérről induló utasok száma 97%-kal nőtt. Ugyanebben az időtartamban a magyarországi vasúthálózat elvesztette a 2%-át. A személyszállításra alkalmas vasúti járművek száma 22%-ot csökkent, a vasúti teherkocsik száma 19%-ot csökkent.)
A NEKT mutasson rá arra, hogy ha Magyarország a globális kereskedelem közép-európai logisztikai központjává válik, az gazdasági szerkezettorzulást okoz és helyrehozhatatlan környezeti és egészségügyi károkkal jár. A NEKT mutasson irányt a közlekedési-szállási igények csökkentésére és rendeljen hozzá intézkedéseket. Bővebben.
9. A NEKT határozza meg az energiaszegénységben élők körét és helyzetük tartós kezelésének intézkedési tervét, a rezsicsökkentés fokozatos kivezetése mellett megfelelően célzott támogatásokkal és energiahatékonysági intézkedésekkel, az uniós Szociális Klíma Alapra is kiterjedően.
A sérülékeny fogyasztók fogalmán túllépve, az energiaszegénység pontos definíciójára, az érintett háztartások számszerűsítésére van szükség az uniós normák mentén. Az alacsony jövedelműek tartós rezsicsökkentését, megfizethető energiaköltségeket kiterjedt lakásenergetikai felújítási támogatási program haladéktalan beindításával lehet és kell biztosítani.
10. A NEKT részletesen mutassa be a hazai természetes üvegházgáz-nyelők (erdők, gyepek, vizes élőhelyek) védelmének és nyelésük fokozásának tervét. A NEKT térjen ki a vízgazdálkodás átgondolására, különös tekintettel a vízvisszatartásra.
A hazai klímatörvény 2050-re célozza a klímasemlegességet, azaz hogy nem bocsát ki az ország több üvegházgázt, mint amennyit Magyarország (természetes) nyelő kapacitásai elbírnak. Mivel a modellezések szerint az üvegházgáz kibocsátást 2050-re 4,5 millió tonnára tudják csökkenteni, ezért ezt a természetes nyelőknek - erdők, mezők, vizes élőhelyek - kell(ene) ezt a maradékot elnyelni. Mindeközben Magyarországon idősödik az erdőállomány: a modellezések szerint a meglévő hazai erdők szénmérlege az elkövetkezendő években folyamatosan csökkenni fog. Figyelembe kell vennünk az éghajlatváltozás már érezhető, közvetlen hatásait is: a magasabb hőmérsékletet, a forró nyári szárazságokat… A természetes gyepekre, a vizes élőhelyekre, az erdőkre tehát egyszerre van szükség éghajlatvédelmi, energetikai és természetvédelmi szempontból. Olyan egyensúlyt kell találnunk, amely mindhárom igénynek megfelel. Bővebben minderről itt olvashat.
A vízjárta területek nagysága drasztikusan lecsökkent az utóbbi kétszáz évben. Hatalmas szántóterületeket nyertünk, de megindult a szárazodás folyamata is. A klímaváltozás tovább súlyosbította a helyzetet. Az öntözés nem megoldás, a rétegvizek felhasználása max. rövidtávon hozhat látszatsikert, hosszú távon növeli a problémát. A vízvisszatartás és a biológiai sokféleség a kulcs: ha sikerül a tájban tartani a vizet, akkor ez kompenzálja a párolgási veszteséget. Bővebben olvashat erről itt vagy itt.
A Nemzeti Energia- és Klímaterv lehetőséget ad a közös energia-ügyek átgondolására. Gyorsítsuk fel az energiaátmenetet, azaz a fosszilis energia alapú gazdaság energiatakarékos, megújuló energia alapúra váltását! Érjük el mihamarabb a valódi klímasemlegességet! A témában további cikkeket itt talál: https://mtvsz.hu/together-for-1-5
2024. április-május
