Egyetlen közösségienergia-fejlesztés sem tudott maradéktalanul megvalósulni mindmáig abból a 20 nyertes pályázatból, amelyek az energiaközösségek létrehozását célzó mintaprojektek valóra váltására nyertek támogatást az elmúlt években, noha a források felhasználására eredetileg szabott határidő lassan lejár. A mintaprojektek célja, hogy a gyakorlatban mutassák be a közösségi energiatermelés működőképességét, alternatívát kínálva a nagy volumenű és egyéni energetikai beruházásokkal szemben. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a projektek elakadása elsősorban a szabályozói környezet bizonytalanságára vezethető vissza, amelynek felszámolásához a több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek létrehozásának aktív és hatékony állami segítésére és támogató jogszabályi környezet kialakítására lenne szükség.
Bizalmat kaptak a közösségienergia-projektek
A 2020-ban a Technológiai és Ipari Minisztérium „Energiaközösségek kialakítását és működését támogató mintaprojekt megvalósítása” címmel kiírt pályázatának célja olyan működőképes és követhető pilot-projektek megvalósításának finanszírozása volt, amelyek további energiaközösségek megalakulásához „tapossák ki” az utat. Ezt 2021-ben a Modernizációs Alap pályázati kiírása követte, a két forrásból összesen 20 projekt valóra váltására ítéltek meg pénzügyi támogatást. A nyertes pályázók ígéretet kaptak arra, hogy segíthetnek feltárni az energiaközösségek létrehozása előtt álló esetleges nehézségeket és korlátokat annak érdekében, hogy az energiaközösségek elindítására és működtetésére vonatkozó szabályozási környezet javítható legyen. Erre azonban a menetközben is formálódó jogszabályok nem adtak eddig lehetőséget.
Az energiafogyasztók közösségekké szerveződésével megvalósuló energetikai beruházások sok esetben hatékonyabbak az egyéni és a nagy volumenű energetikai fejlesztésekkel szemben. Ugyanis a fogyasztók bevonásával elkészülő – és részben általuk finanszírozott – kis kapacitású energiatermelési, és adott esetben energiatárolási célú projektek amellett, hogy erősítik a lakosság ellátásbiztonságát, költséghatékonyabban képesek reagálni az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosítására épülő villamosenergia-igények alakulására, akár a fogyasztói igények rugalmasságának növelésével is.
Újabb akadályok késleltetik a pályázati források felhasználását
Az összesen 2 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett 2020-3.1.4-ZFR-EKM pályázat a kiírástól kezdve számos kihívással nézett szembe. A felhíváshoz kapcsolódó feltételrendszert a kiírást követően két alkalommal módosították. Először a pályázói kritériumokon változtattak annak érdekében, hogy minden lehetséges jelentkező indulni tudjon rajta, majd az önerőhöz kapcsolódóan történtek változtatások, így a pályázóknak nőttek a kezdőköltségei. A következő évben az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs NKFT.) által kiírt, 4 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett pályázat elkészítésére a meghirdetéstől számítva 5 hét állt a pályázók rendelkezésére, amely nem volt elegendő idő a leendő tagokkal közös és megfelelő minőségű projektfejlesztésre.
Mindezt követően a pilot projektek megvalósítása szintén jelentős akadályokba ütközött amiatt, hogy 2022 során a naperőmű csatlakozással és visszatáplálással kapcsolatos lehetőségek is szűkültek, így jelenleg sem a közös központi napelemes kiserőművekre, sem a több háztartási kiserőmű termelésének megosztására épülő projektek nem tudnak megvalósulni. Nem meglepő tehát, hogy a beruházások megvalósítására meghatározott végső határidőt egy évvel már meghosszabbították.
„Az energiaközösségek szakmai érdekképviseletét is ellátó hazai szervezet, a MERSZ több mint egy éve aktívan dolgozik a szabályozási akadályok fellazításán. Jelenleg a fókuszpontokat a megújulók hálózati csatlakozásban, az energiaközösségek egyetemes szolgáltatáshoz való illesztésben és az elavult iparági szabályzatok átdolgozásában látjuk” – foglalta össze a kihívásokat Ercsey Tamás, a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ) elnöke.
„A közösségienergia-beruházások sikerét támogató, stabil jogi-adminisztrációs környezet kidolgozása elengedhetetlen, ám ehhez egy adaptív szabályozási tesztkörnyezetre van szükség, amire a Villamosenergia törvény lehetőséget teremt, de a részletszabályozása még hiányzik. Hiszen a közösségi energiának a közeljövőben kulcsszerep juthat a megújuló energiaforrásokra alapozott energiafüggetlenség elérésében, ezért is kiemelten fontos a több fogyasztót (önkormányzatot, háztartásokat, kisvállalkozásokat) összefogó közösségi energetikai rendszerek létrehozásának aktív és hatékony állami támogatása. A költési tervekben szerepelnek további támogatások az energiaközösségek számára, de ezek megnyitásának feltétele a kísérleti projektek sikeressége” – hangsúlyozta Kovács Bence, az MTVSZ közösségi energia szakértője.
Hét helyszínen 210 kWh teljesítményű napelemet építenének be
Részeredmények így is vannak. A pályázati támogatásban részesített 20 pilot projekt egyikeként az MTVSZ, a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért Egyesülettel, az Ökostúdió Alapítvánnyal és a Szövetkezetiséget Támogató Egyesülettel közösen 2022-ben megalapította a KESZ Közösségi Energia Szolgáltató Nonprofit Kft.-t. A társaság létrehozásának célja az volt, hogy energiaközösségként is működve, a tevékenyége által lefedett helyi közösségek számára fontos ingatlanok energiaellátását egy háztartási méretű napelemes erőmű megépítésével is támogassa. Ehhez kapcsolódóan pedig összesen 210 kWh névleges teljesítményű lakossági napelem beépítését vállalták hét helyszínen Magyarországon.
"A Közösségi Energia Szolgáltató Nonprofit Kft.-t azért hoztuk létre, hogy a gyakorlatban is meg tudjuk mutatni, milyen hasznos tud lenni az energiaközösségek működtetése. Az elmúlt két év energiaválsága következtében felerősödött az olyan alternatív és költséghatékony hosszútávú megoldásokra az igény, mint amilyenek az energiaközösségek is. A további három civil szervezettel közösen létrehozott nonprofit társaság, mint Magyarország egyik első, bejegyzésre váró energiaközössége, szeretne minél több ingatlantulajdonossal hosszútávú együttműködést kötni.” – nyilatkozta Éger Ákos, az MTVSZ ügyvezető elnöke.
***
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) több, mint 100 hazai környezet- és természetvédő szervezet közössége, fő célja a természet egészének a védelme és a fenntartható fejlődés elősegítése.
Az 1989-ban alapított Szövetség tagjai Magyarország minden megyéjében jelen vannak és küzdenek természeti értékeink megóvásáért, a környezeti terhelések megelőzéséért. Nemzetközi szervezetekkel, kiemelten a Föld Barátai hálózattal (Friends of the Earth), Klíma Akcióhálózattal (CAN Europe) és a Közép- és kelet-európai Bankfigyelő Hálózattal (CEE Bankwatch) együttműködve hangsúlyos szerepet játszik Európa és a világ környezetvédelmi civil összefogásaiban.
Az MTVSZ kampányaiban kiemelkedő figyelmet fordít az éghajlatvédelmi és energiaátmenetet elősegítő lépésekre, a fenntarthatósági szempontok integrálására a szakpolitikákba, a génmódosítás-mentes és természetbarát mezőgazdaság támogatására, a káros infrastruktúra és ipari beruházások elleni fellépésekre, a „zöldrefestés” jelenség visszásságainak feltárására, a polgárok és kiemelten az ifjúság környezeti oktatására és nevelésére.
Az MTVSZ 10 éves közösségi energia programjának oldala: https://mtvsz.hu/kozossegi-energia
Az MTVSZ 2023-ban elindított Közösségi energia tudástere: https://tudaster.kozenergia.hu
Az MTVSZ mint az egyik kísérleti projekt konzorciumvezetője is alapító tagja a 2022-ben alakult Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének (MERSZ), amely a hazai energiaközösségek és rugalmassági szolgáltatók, független aggregátorok érdekeit védő, valamint a szakmai környezet fejlődését segítő szervezet. Célja a decentralizált, demokratikus átmenet és a felhasználók, valamint a megfizethető és biztonságos energiapiaci modell honosításának támogatása.
További információ a MERSZ-ről: https://mersz.energy
