A Helyreállítási Terv nem szolgálja Magyarország fenntarthatósági fordulatát

A kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) elsősorban a helyreállításról szól és kevésbé arról, hogy alkalmazkodjon a magyar gazdaság a jövő kihívásaihoz. Ehhez elsősorban arra lenne szükség, hogy csökkentsük erőforrás felhasználásunkat, és erőteljesebben támaszkodjunk a helyi gazdaságra. Ezzel egy modern gazdaságot alakítanánk ki, mely valós választ ad a környezeti problémákra és kevésbé teszi magát függővé a globális gazdasági hatásoktól.  

A Magyar Természetvédők Szövetsége a Terv mind a 10 eleméhez készített szakmai javaslatot. A természetvédők legfontosabb megállapításai:  

1. A Terv továbbra is cserben hagyja azokat az háztartásokat, akik energetikailag felújítanák lakásukat a következő években: nincs benne átfogó energiahatékonysági program, pláne vissza nem térítendő támogatás. A napelemekkel és/vagy elektromos fűtéssel kombinált lakossági program pénz- és energiapazarlás a családok számára, mert nem párosul energiahatékonysági mélyfelújítással.   

2. A tervezett vízgazdálkodási programokban az öntözéses mezőgazdasági fejlesztések dominálnak, az ökológiai szempontok alig jelennek meg. Ezzel a kormány azt kockáztatja, hogy az EU nem fogadja el a terveket és a vízhiányos térségekben semmilyen beruházás sem fog megvalósulni. 

3. Sem a Terv tervezése, végrehajtása, sem tartalma nem felel meg az EU ajánlásának, mely az érdekelt felek, partnerek szakpolitikai döntésekbe való érdemi bevonását szorgalmazza.   

Részletesebben:  

1. A terv konzerválja az energiapazarló épületgazdálkodást   

A hazai lakóépületek energetikai felújításának széleskörű, vissza nem térítendő (akár visszatérítendővel kombinált) támogatása fájóan hiányzik a HET-ből, főleg annak F – Energia komponenséből. E felújításban levő óriási hazai potenciál kiaknázását az elmúlt 10 évben nem segítette Uniós támogatás. Az 5 éven belül felújítani tervezett 1,4 millió lakás és a MEHI tanulmánya alapján javasoltunk egy széleskörű, 30-40%-os vissza nem térítendő elemet is tartalmazó energiahatékonysági lakásfelújítás-támogatási rendszert a tervbe. A hazai lakosságon felül az EU-s helyreállítási terv módszertan (2021 január) és az EU Felújítási Hullám (Renovation Wave) stratégia is elvárta ezt. A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programba (KEHOP+) átkerült, energiaszolgáltatókhoz mint kedvezményezettekhez kötött finanszírozás pedig kétséges, hogy a szükséges széleskörű és mélyfelújítás szintű lakás energiahatékonyság-növelést tudna hozni.   

Elsődleges célként a fűtési energiaigény csökkentését kell kitűzni, azaz a lakások hőszigetelését és nyílászárócseréjét, a fűtéskorszerűsítést pedig inkább hatékony tiszta alternatívákkal pl. hőszivattyúval, faelgázosító kazánnal megoldani. Az “utcafűtés” csökkentése nélkül az energiaszegénység elleni küzdelemben a fűtés elektrifikációja nem költséghatékony és klímavédelmi hatása is elenyésző. Napelemekkel sem érdemes az elektromos fűtést kombinálni, mert a fűtési áramigény jellemzően nem a szolár áram termelődése idején merül fel, így végül drágább hálózati árammal kénytelenek a lakók a fűtéspaneleiket ellátni. A helyzeten az esetleges (jellemzően rövidtávra szóló lakossági) energiatárolók sem segítenének. A tervben finanszírozandó beruházás előtt és után mindenképpen vizsgálni kell a lakás energiafogyasztást energetikai tanúsítvánnyal.  

Hasonlóan, az A. Demográfia és köznevelés és a B. Egyetemek komponensben tervezett energetikai épületfejlesztéseknél nem szabad a sekély felújítások vagy csak megújuló energia termelő fejlesztés csapdájába esni, mert így évtizedekre konzerválnának egy energiapazarló működést. Ehelyett mélyfelújításra vagy mélyfelújítással kombinált megújuló energia fejlesztésekre van szükség, a beruházás előtt és után energiatanúsítvánnyal hitelesítve az elért pozitív hatást. Ez érdemli meg, hogy jó példaként szemléletformálásra használják az épületet látogatók, diákok és oktatók körében.   
  

2. Az ökológiai elvek érvényesítése nélkül az EU el fogja utasítani a vízgazdálkodási fejlesztéseket  

3. Társadalmi részvétel nélkül a végrehajtás is félresiklik  

A társadalmi szereplők észrevételei a Terv válságállóságát, környezeti teljesítményét és társadalmi elfogadottságát is javíthatnák, ehhez a folyamatot nyitottabbá kell tenni.   

A Terv társadalmi egyeztetése nem felelt meg a jogszabályi elvárásoknak, hiszen nem volt nyilvános és kiszámítható a tervezés és az egyeztetés ütemterve és a véleménynyilvánítás határideje. Sajnos az átláthatatlan folyamat mind a tervezőket, mind a véleményező partnereket – köztük a MTVSZ-t – újraírási vesszőfutásra kényszerítette. A Terv végrehajtásában való “társadalmi konzultáció” tervezett intézkedéseit, melyek kimerülnek a tájékoztatásban, kevésnek tartjuk. Maga a Terv az EU ajánlásaival ellentétben vajmi keveset tesz a szakpolitikai döntéshozatalban való szakmai-társadalmi részvétel megerősítéséért, inkább egyoldalú tájékoztatásra, a döntések megértetésére helyezi a hangsúlyt.  

Javasoljuk, hogy a kohéziós források operatív programjainak monitoring bizottságait vonják be a végrehajtási dokumentumok, felhívások, feltételrendszerek kidolgozásába, hogy ellenőrizzék a Terv megvalósulását.