Új Föld Barátai tanulmány a génmódosított növényekről

A Föld Barátai legfrissebb tanulmánya szerint a génmódosított növények növelik a növényvédőszer-használatot és nem adnak választ a szegénység mérséklésére

Budapest, Brüsszel (Belgium), Kuala Lumpur (Malajzia), Lagos (Nigéria),
2008. február 13.: A génmódosított növények termesztése a növényvédő szerek felhasználásának ugrásszerű növekedéséhez vezetett, nem eredményezett termésnövekedést, és a bolygónkon tapasztalható éhezésre és szegénységre sem nyújtott megoldást - derül ki a Föld Barátai által ma közzétett tanulmányból
[1], amely egy időben jelenik meg a génmódosított növénytermesztési  adatokat bemutató, a biotechnológiai ipar által készített éves jelentéssel.[2]

A  biotechnológiai ipar által támogatott és a mezőgazdasági biotechnológia térnyeréséért fellépő nemzetközi szervezet, az ISAAA február 13-án teszi közzé a génmódosított növények térnyerését bemutató éves jelentését. Bár a biotechnológiai ipar e jelentéssel szeretné elhitetni, hogy a génmódosított növények töretlen diadalmenetben hódítják meg bolygónkat, korántsem ilyen rózsás a helyzet.
A Föld Barátai nemzetközi hálózat munkatársai - független elemzéseket, kormányzati és nemzetközi adatokat felhasználva - készítettek egy átfogó tanulmányt, amely bemutatja, hogy valójában "Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?"

Fidrich Róbert, a Föld Barátai magyar tagszervezetének, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője elmondta: „A génmódosított növények nem váltották be a biotechnológiai ipar által már régóta hangoztatott ígéreteket. Sőt, e növények miatt világszerte fokozódott a növényvédőszer-felhasználás, amely veszélyezteti a környezetet és a helyi közösségek életét. Bár arról beszélnek, hogy ma már több, mint százmillió hektáron termesztenek génmódosított növényeket, arról nem esik szó, hogy ez a világ mezőgazdasági területeinek is csak mindössze 1,5-2%-át teszi ki.” [3]

„A biotechnológiai ipar azt mondja az afrikaiaknak, hogy szükségünk van génmódosított növényekre, a lakosság igényeinek ellátására. Ugyanakkor a génmódosított növények túlnyomó részét a gazdag országok állatainak takarmányozására és komoly gondokat okozó üzemanyagok termelésére használják fel, ráadásul ezek a növények nem is adnak nagyobb terméshozamot, mint a hagyományos fajták.” - tette hozzá Nnimmo Bassey, a Föld Barátai nemzetközi génmódosítás kampányának nigériai koordinátora.

Helen Holder, a Föld Barátai Európa génmódosítás kampányának koordinátora szerint mára egyértelművé vált: helyes, hogy az Európai Unió a génmódosított növényekkel kapcsolatban az elővigyázatosság elvét alkalmazza. A génmódosított növények nem adnak megfelelő megoldást az Európa és a fejlődő országok gazdáit érintő súlyos környezeti és gazdasági kihívásokra. Egyre több bizonyíték mutatja, hogy szerte a világon a környezetbarát gazdálkodási módszerek adnak igazi választ, miközben serkentik a helyi gazdaságot és munkahelyeket teremtenek.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A "Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények" című Föld Barátai tanulmány 2008-as kiadásának főbb megállapításai:

A génmódosított növények elterjesztése jelentősen megnövelte a növényvédőszer-felhasználást
Kormányzati jelentések mutatják, hogy 15-szörösére nőtt a glüfozát hatóanyagú RoundUp gyomirtószer felhasználása az Egyesült Államokban, és majdnem 80%-kal növekedett Braziliában. [4] Emiatt szerte a világon megnőtt a glüfozáttal szemben ellenálló gyomnövények száma, emelkedtek a gazdák költségei és erősödött a környezeti károk miatti aggodalom. [5]
Az Egyesült Államokban emellett több, erősen mérgező növényvédőszer felhasználásának növekedéséről számolnak be, köztük egy olyanéról, amelyet Európában már betiltottak:
- A glüfozát többé nem helyettesít más gyomirtókat az Egyesült Államokban. 2002 és 2006 között a 2,4,D nevű gyomirtó (a vietnami háborúban lombtalanítóként használt "Agent Orange" egyik komponense) használata a szójatermesztésben megduplázódott.
- Az (Európában egészségügyi problémák miatt betiltott) atrazin kukoricatermesztésben  történő felhasználása 2002 és 2005 között 12%kal nőtt az Egyesült Államokban.

A génmódosított növények nem adnak megoldást a szegénységre és az éhezésre
Az eddig köztermesztésbe került génmódosított növények túlnyomó többségét a szegények táplálása helyett takarmányozási céllal használják fel a gazdag ipari országok, az állattenyésztésében és húspiacuk ellátására. A génmódosított növények, az intenzív, nagyüzemi mezőgazdasági modell részeként hozzájárulnak a kistermelők földjeinek és megélhetésének elveszítéséhez és egyáltalán nem csökkentik a szegénységet. [6]

A biotech ipar gyakran állítja, hogy a génmódosított gyapot (Bt-gyapot) megnövelte az összes gyapot termést, ezáltal hozzájárult a gazdák közötti szegénység csökkentéséhez. Ugyanakkor részletes elemzések kimutatják, hogy a termésnövekedés nem a génmódosításnak, hanem a kedvező időjárásnak, az öntözés bevezetésének és a fejlettebb vetőmag fajták alkalmazásának köszönhető. Ezenfelül számos országban, ahol a gazdák többet fizettek a Bt-gyapot vetőmagért, a végén ugyanannyit kellett, hogy költsenek rovarölő vegyszerekre, mint a hagyományos gyapotot termesztő társaik.

Összességében a génmódosított növények nem teremnek többet, mint a hagyományos fajták
Még az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) is elismeri, hogy egyetlen, a piacon levő génmódosított fajtát sem a nagyobb terméshozam elérése érdekében génmódosítottak. A növények terméshozamát legnagyobb mértékben az időjárás, az öntözés és a műtrágyák, a talajminőség és a gazdák menedzsment képességei befolyásolják. [7]

A génmódosított növények folytatódó kudarca Európában
Az Európában termesztett kukorica kevesebb, mint 2 százaléka genetikailag módosított, [8] és 5 EU tagállam tiltotta már be a génmódosított kukorica termesztését, annak környezeti hatásai miatt. A biotechnológiáról 2007-ben készített EU felülvizsgálat megerősítette, hogy a génmódosított növénytermesztési szektor nem teljesít valami jól. Ugyanakkor a környezetbarát mezőgazdasági módszerek, mint például a biogazdálkodás, több munkahelyet hoznak létre, serkentik a vidéki gazdaságot, és természeti környezetünk számára is biztonságosabbak. [9]

Háttéranyag itt letölthető! Azt mutatja be, hogy a génmódosított növények nem visznek közelebb az éhezés és a szegénység csökkentését célzó Millenniumi Fejlesztési Célok eléréséhez.



Jegyzetek:

[1] A teljes tanulmány letölthető innen!

[2] A tanulmány megjelenése egybeesik a biotechnológiai ipar által támogatott, a mezőgazdasági biotechnológia térnyerését szolgáló nemzetközi szervezet (International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications  - ISAAA) által készített, "A kereskedelmi biotechnológia globális helyzete" című jelentés bemutatásával. Az ISAAA-jelentés úgy állítja be a génmódosított növényeket, hogy azok környezeti szempontból hasznosak, az éhezés és a szegénység megoldásában kiemelkedő szerepük van. A biotechnológiai ipar továbbra is félrevezetően azt állítja, hogy a génmódosított növények csökkentik a növényvédőszerek felhasználását, és szerepet játszanak az éhezés és a szegénység csökkentésében.

[3] Az ISAAA jelentéseiben 14 "mega-biotech ország" szerepel, amelyekben legalább 50 ezer hektáron termesztenek génmódosított növényeket. Jóllehet, ez a "mega" kifejezés azt sugallja, hogy ezen országok földterületeinek túlnyomó részén génmódosított növények vannak, ez az 50 ezer hektáros szint olyan alacsony, hogy ezen "mega-biotech országok" mezőgazdasági területeinek kevesebb, mint 3%-át teszik ki. Mindössze négy országban termesztenek a területek több, mint 30%-án génmódosított növényeket: az Egyesült Államokban, Argentínában, Uruguayban és Paraquayban.

[4] Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) adatai azt mutatják, hogy a Monsanto génmódosított, Roundup Ready növényei a glüfozát-felhasználás 15-szörösére emelkedését eredményezték. Csak 2006-ban 28 százalékkal nőtt a szójatermesztésben felhasznált glüfozát felhasználás az előző évhez képest, elérve a 100 millió fontot (kb. 44 millió kg).
A brazil kormányzat által az elmúlt évben készített tanulmány szerint 2000 és 2005 között 80 százalékkal nőtt az országban a glüfozát felhasználás, sokkal nagyobb mértékben, mint ahogy a génmódosított, Roundup Ready szója vetésterülete nőtt.

[5] Szerte a világban eddig 58 glüfozáttal szemben ellenálló gyomnövényfajt azonosítottak, amelyek 3251 ültetvényen 1 millió hektár területen okoztak károkat. A szakértők egyetértenek abban, hogy ez a génmódosított, Roundup Ready növények állandó helyen történő termesztése és túlzott glüfozát-függés miatt következett be. Argentínában 2007-ben a fenyércirok nevű gyomnövény glüfozát-rezisztens változata több, mint 120 ezer hektáron terjedt el. Becslések szerint, hogy megbirkózzanak ezzel a gyomnövénnyel, 25 millió liter más hatóanyagú gyomirtó szerre lenne szükség, amely a termesztési költségeket évi 160-950 millió dollárral növelné.

[6] Dél-Afrikában a génmódosított gyapot (Bt-gyapot) bevezetése óta a kis területen gyapotot termesztő családi gazdaságok száma a 2001/2002-es 3229-ről, 2006/2007-ig 853-ra csökkent.
Indiában a génmódosított gyapot nem biztosít megoldást a megemelkedett költségekre, amely adósságspirálhoz vezet, ami miatt csak 2007-ben (októberig) 942 gazda lett öngyilkos.
Sok helyen a hatalmas földek tulajdonosai és a helyi közösségek közötti konfliktusokról számoltak be. Brazíliában a Syngentához kötődő milícia lelőtt egy parasztot. Paraguayban a szója terjeszkedésével összefüggésben emelkedett a vidéki szegénység: a termesztett szója 90%-a génmódosított, a vidéki lakosság 40%-a a szegénységi küszöb alatt él.

[7] A Monsanto által kifejlesztett Roundup Ready szója - a világon legszélesebb körben termesztett génmódosított növény - nem terem többet, mint a hagyományos szója fajták. Számos tanulmány számolt be arról, hogy átlagosan 5-10%-kal kevesebbet terem, mint hasonló, nem génmódosított fajták.
A rovar-rezisztens, génmódosított Bt-gyapot nem terem többet, mint a hagyományos gyapot fajták:
- Az Egyesült Államokban, Argentínában, Columbiában és Ausztráliában a teljes gyapottermés szintje állandó maradt.
- Indiában és Kínában a gyapottermés növekedése főleg a kedvező időjárás és a génmódosításhoz nem kötődő termelési tényezőknek köszönhető. Például Kínában, Hszincsiang tartományban, ahol a legtöbb gyapotot termesztik és a legnagyobb a termésátlag, elsősorban nem génmódosított vetőmagot használnak.