Európai szintű fellépés a génmódosított kukorica magyarországi tilalmáért

Hétfőn, szeptember 18-án tárgyalja az EU szabályozó testülete az Európai Bizottság javaslatát, amely a magyar kormány által tavaly januárban kihirdetett rendelet, a MON810 jelű génmódosított kukoricafajtákra vonatkozó termesztési tilalmának feloldását követelné hazánktól. A felmerült új tudományos bizonyítékokra és biztonsági kockázatokra hivatkozva az EU 2001/18-as irányelvének ún. védzáradéki eljárása alapján 2005. január 20-án rendelte el a Földművelési és Vidékfejlesztési tárca a MON810-es génmódosított kukorica fajták vetőmagjainak termesztésének, felhasználásának és forgalmazásának átmeneti tilalmát.

Mivel a tilalom feloldása komoly gazdasági, egészségügyi és környezeti károkat okozna, a Föld Barátai Európa és a Greenpeace az EU tagállamokhoz fordult támogatásukat kérve a magyar moratórium fennmaradásához.
Ezzel párhuzamosan a Magyar Természetvédők Szövetsége (a Föld Barátai magyar tagszervezete) és az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK) levélben szólította fel Gráf József földművelési és vidékfejlesztési minisztert, hogy hazánk gazdasági érdekei, valamint a fogyasztók egészsége és természeti környezetünk védelme érdekében hazai és európai szinten is tegyen meg mindent ahhoz, hogy megszerezze a szükséges támogatást a génmódosított kukorica termesztési tilalmának fenntartásához.

Felháborító, hogy az Európai Bizottság arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy feloldja a génmódosított kukorica tilalmát – jelentette ki Helen Holder, a Föld Barátai Európa kampányfelelőse. Ezt a kukoricát úgy módosították, hogy egy rovarölő hatású mérget termeljen, amelynek káros környezeti hatásai lehetnek. Az elővigyázatosság elve alapján Magyarországnak joga van betiltani e veszélyes génmódosított kukoricafajta termesztését – tette hozzá Helen Holder.

Európában a fogyasztók túlnyomó többsége egyértelműen elutasítja a génmódosított élelmiszereket. Emiatt az egyébként is érzékeny európai piacon csak a garantáltan génmódosítás-mentes élelmiszereket lehet eladni. Magyarországnak tehát alapvető gazdasági érdeke génmódosítás-mentes státusának fenntartása. Az amerikai génmódosított rizs közelmúltbeli esete is mutatja, ahol egyszer termesztésbe kerülnek ilyen növények, aligha van lehetőség „kordában tartásukra”. Ezért a kormánynak mindent meg kell tennie ahhoz, hogy megszerezze az európai tagállamok támogatását a génmódosított kukorica termesztési tilalmának fenntartásához – összegezte Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője.

Amikor a MON810-es kukoricát engedélyezték, Magyarország még nem volt tagja az Európai Uniónak, ezért a környezeti hatásvizsgálat nem terjedt ki hazánk területére. Időközben hazai akadémiai kutatóintézetek kimutatták, hogy a MON810-es kukorica komoly környezeti károkat okozhat a Kárpát-mendence élővilágában, s ez elegendő alapot ad a tilalom fenntartására. Az új kutatási eredményeket az Európai Bizottságnak is figyelembe kellene vennie, s ezek alapján ahelyett, hogy nyomást gyakorol a kormányra, inkább el kellene fogadja a magyar tilalmat – jelentette ki Móra Veronika, az ETK elnöke. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt, hogy korábban éppen maga az Európai Bizottság is elismerte, hogy az ilyen rovarölő hatású mérget termelő növényeket „nem volna szabad termeszteni, mindaddig, amíg a talajra gyakorolt hatásuk nem ismert” - tette hozzá Móra Veronika.

További információ:

Fidrich Róbert, programveztető, Magyar Természetvédők Szövetsége, tel: 216-7297, mobil: (70)2-715-715

Háttér: miért kellene Magyarországnak megengedni a moratórium fenntartását?

A Monsanto cég MON810 jelű kukoricája az ún. Bt növények közé tartozik, amelyeket (a Bacillus thuringiensis nevű talajbaktérium génjének beépítésével) arra terveztek, hogy bizonyos rovarkártevőket elpusztító toxinokat termeljenek. Sok bizonytalanság áll fenn még e növényekkel kapcsolatban – maga az Európai Bizottság is elismerte, hogy „jogos és ésszerű álláspont, hogy Bt-növényeket mindaddig nem szabad termeszteni, amíg a talajra vonatkozó hatásuk nem ismert”.

MON810 engedélyezése során nem vették figyelembe a magyarországi ökoszisztémák sajátosságait
A MON810 fajtákra készített kockázat-értékelés nem tekinthető érvényesnek Magyarország vonatkozásában, mivel az engedélyezési eljárás idején hazánk még nem volt az Európai Unió tagja. Így az ennek alapjául szolgáló kockázatbecslés csak az EU 15 régi tagját vette figyelembe. Ez már csak azért is fontos szempont, mivel a hazai ökoszisztémák a Pannon biogeográfiai régió részei, amelynek ökológiai sajátosságai eltérnek a régi tagállamok ökoszisztémáitól.

A magyar vetőmagtermesztés nemzetgazdaságilag jelentős ágazat
A genetikai szennyezés nehezen korlátozható, amint azt a növekvő számú, vetőmagokat, terményeket illetve élelmiszereket érintő ügy – legújabban az illegális GM-rizs európai szállítmányokban való kimutatása – is jelzi. Magyarország az EU második legjelentősebb kukorica vetőmag-előállítója, és így létfontosságú, hogy biztosítható legyen a genetikailag tiszta, GM-mentes vetőmagok termesztése, a gazdálkodók és fogyasztók szabad választásának fenntartása érdekében.

Az új tudományos bizonyítékokat figyelmen kívül hagyták
A MON810-es fajták 1998-as engedélyezése óta számtalan vizsgálat és tanulmány mutatott rá a Bt fajták potenciálisan káros hatásaira, mint pl.:
A Bt-kukoricával bevetett szántóföldeken kevesebb hasznos rovar él
A Bt-kukoricával etetett földigiliszták testsúlya csökken (ez pedig kedvezőtlen hatással van a talajéletre)
Továbbá, az Európai Bizottság felkérésére az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) jelenleg is vizsgálja a Bt fajták nem célzott szervezetekre gyakorolt hatásait. Ezt a munkát be kellene fejezni, még mielőtt a magyar tilalom egyáltalán szóba kerül.

Maga az Európai Bizottság is elismerte, hogy számtalan nyitott kérdés van még a genetikailag módosított növényekkel kapcsolatban.
Saját szavaival: a lehetséges következményeket illetően „a bizonytalanság nagy területei” érezhetők, illetve „egyes témákat még egyáltalán nem tanulmányozott senki”. http://www.foeeurope.org/publications/2006/hidden_uncertainties.pdf

A MON810 engedélyezése elavult jogi alapokra épült
A MON810-es fajták engedélyezése 1998-ban még a régi, 90/220 irányelv előírásai alapján történt, amely nem tette kötelezővé a részletes környezeti kockázatértékelés elvégzését. Időközben azonban ezt érvénytelenítette az újabb, 2001/18 irányelv, amely előírja a hosszú távú és közvetett hatások vizsgálatát is. Ugyanakkor a MON810-et még nem vizsgálták felül az új irányelv előírásainak szellemében (ld. a következő pontot is)

A MON810 felülvizsgálata jövőre várható: a döntést addig el kellene halasztani
2007-ben sor kerül a MON810 fajták termesztési engedélyének felülvizsgálatára, a 2001/18 irányelv előírásaival összhangban. Valószínű, hogy a MON810 nem fog megfelelni a szigorúbb környezeti hatásvizsgálat elvárásainak, különösen a termesztés vonatkozásában.

7. Az EFSA valódi megújítására van szükség a döntés előtt
A Bizottság javaslata szerint a MON810-es fajtákra kimondott magyar tilalmat az EFSA véleménye alapján kellene feloldani. A közelmúltban azonban mind a Tanács, mind pedig a Biztosok Kollégiuma megkérdőjelezte az EFSA alkalmasságát a hosszú távú környezeti hatások figyelembe vételére. Az EFSA véleményére csak akkor szabadna támaszkodni, ha csakugyan megtörténik az intézmény szükségessé vált átalakítása.
Szükség van az EFSA-hoz intézett hivatalos magyar válasz vizsgálatára
A magyar kormány csak ezen a héten nyújtotta be az EFSA tilalommal kapcsolatos véleményére adott hivatalos válaszát. Ezt részleteiben tanulmányozni szükséges a további lépések megtétele előtt.