A csernobili atomerőműben történt baleset huszadik évfordulóján a Magyar Természetvédők Szövetsége és tagszervezetei 9 városban aláírásgyűjtést kezdtek az atomenergia európai felhasználása ellen. A nyolcvanas évek óta nem látott méretű atomenergia-ellenes civil összefogás tagjaként a Magyar Természetvédők Szövetsége arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket az atomenergia Európai Unión belüli alkalmazásának kiváltására és számolják fel az Euratom Egyezményt.
1986. április 26-án hajnali 1 óra 24 perckor robbanás történt a Kijevtől 120 km-re lévő csernobili atomerőműben. A katasztrófa áldozatainak számát még ma sem tudjuk pontosan. A baleset következtében független szakértők tanulmányai szerint mintegy több tízezren haltak meg[1], és máig több százezer ember szenved krónikus betegségekben. A kiszabaduló radioaktív szennyezés egész Európát sújtotta, és vannak területek, ahol még most is érezteti hatását. Csernobil az emberi felelőtlenség örök szimbóluma.
A Magyar Természetvédők Szövetsége és tagszervezetei a Föld Barátai Európa által kezdeményezett "Egymillió európai az atomenergia-felhasználás ellen" kampány keretében 9 városban aláírásgyűjtő kampányba kezdtek.
Az aláírásgyűjtő akcióval arra kérjük az európai döntéshozókat, hogy az Európai Unióban állítsák le, és előzzék meg új atomerőművek és nukleáris létesítmények tervezését és építését; mielőbb tegyenek lépéseket az atomenergia Európai Unión belüli alkalmazásának kiváltására; megfelelő mértékben támogassák az energiatakarékossághoz és a megújuló energiák felhasználásához kapcsolódó fejlesztéseket; számolják fel az Euratom Egyezményt, amely Európában rengeteg közpénzzel segíti az atomlobbit - jelentette ki Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) ügyvezető elnöke.
Húsz évvel a csernobili reaktor felrobbanása után számos európai politikus az atomenergia alkalmazásán gondolkodik.
Az atomlobbi megpróbál visszatérni a kontinensre, és ezt az elavult és veszélyes technológiát úgy próbálja meg eladni, hogy ez nyújt megoldást az éghajlatváltozásra. E nemzetközi kampányhoz csatlakozott több mint kétszáz európai szervezet viszont úgy gondolja, hogy ez csupán mítosz. Arra kérünk mindenkit, hogy aláírásával járuljon hozzá ahhoz, hogy véget vethessünk az atomenergia európai felhasználásnak - tette hozzá Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője.
Az atomenergia használata a következő generációkat is veszélyeztető hulladék termelésével jár. Az atomenergia drága - az adófizetők támogatása nélkül nem lenne versenyképes. Ha az atomenergia-termelés a jelenlegi szinten marad, ötven éven belül elfogy az uránium. Az atomenergia felhasználása veszélyes. Csernobil mellett több eset is figyelmeztet erre.
Az éghajlatváltozásra az a megoldás, ha leállunk a felesleges energia pazarlással, jelentős mértékben növeljük az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások - nap, szél és biomassza - használatát. A technológia már rendelkezésünkre áll, megfizethető és munkahelyeket teremt - emelte ki Fidrich Róbert.
További információ:
Fidrich Róbert, programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége, tel: 216-7297, mobil: (70)2-715-715
Benedikt Ildikó, kommunikációs munkatárs, Magyar Természetvédők Szövetsége, tel: 216-7297, mobil: (30)-22-30-137
Jegyzetek:
[1] Két brit tudós nemrégiben elkészült beszámolója szerint (TORCH jelentés, amely Rebecca Harms német európai parlamenti képviselő felkérésére készült) Fehéroroszország, Ukrajna és Oroszország súlyosan elszennyeződött, ugyanakkor a Csernobilban kiszabadult sugárzó anyag fele ezeken az országokon kívül ülepedett le. A kiszabadult anyag Európa területének 40%-át szennyezte el. A baleset következtében a halálos kimenetelű rákos megbetegedések száma 30 ezer és 60 ezer közé tehető, amely 7-15-ször nagyobb a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a WHO által becsült négyezernél. Egyéb független szakértői tanulmányok szerint mintegy százezren haltak meg a csernobili katasztrófa következtében.
[2] www.csernobil.hu
