2006.02.10.
Budapest, 2006. február 10. – Ötvenegy civil szervezet levélben felszólította Veres János pénzügyminisztert, hogy a magyar kormány ne támogassa a Shell Távol-Keleten megvalósuló kõolaj- és földgázkitermelési beruházását. A vállalat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) kíván hitelt felvenni, melynek döntéshozó testületében a magyar kormány is részt vesz. A Szahalin szigetén megvalósuló beruházás számos szociális és természetvédelmi problémát okoz, többek között kihalással fenyegeti a nyugat-csendes-óceáni szürke bálnát.
A beruházás a helyi lakosság körében és az egész világon óriási tiltakozásokat váltott ki. Az olajfúrótornyok kihalással fenyegetik a világon összesen még élõ száz nyugat-csendes-óceáni szürke bálnát, mert azok a táplálkozási területük közvetlen közelében épülnek. A Szahalin szigetén áthaladó 800 km hosszú olajvezeték, miközben a sziget folyóin halad át elszennyezi azokat. A beruházással érintett terület közelében, mind a tengerben, mind a sziget élõvizeiben a halállomány drasztikus csökkenését észlelték. Ez környezeti és szociális szempontból is káros, mert a lakosság fõ megélhetési forrása, a halászat válik így lehetetlenné. A szélsõséges idõjárási körülmények és a földrengésveszélyes terület ellenére sem készített a beruházó ezt figyelembe vevõ, megfelelõ olajszennyezés elleni tervet.
Az EBRD januári nyilatkozatában beismerte, hogy a beruházás támogatása jelenlegi állapotában, a saját környezetvédelmi és szociális szabályozásának megsértését jelentené. Sajnos az EBRD ennek ellenére tavaly év végén a beruházást „konzultációra alkalmasnak” nyilvánította és januárban 120 napos konzultációt kezdett, melynek végén fog dönteni a hitelrõl a magyar kormány véleményének figyelembe vételével is.
Éger Ákos a Magyar Természetvédõk Szövetsége és a KKE Bankfigyelõ Hálózat munkatársa elmondta: „A köztulajdonban álló pénzintézeteknek nem az olajfüggõségünk fenntartásához kellene hozzájárulnia, hanem megújuló energiaforrások és helyi fejlesztések támogatásával a klímaváltozás megelõzése lenne a feladatuk.”
Az EBRD eddig sem tudta biztosítani – miközben szakértõi ellenõrizték a beruházást -, hogy az orosz és a nemzetközi jogszabályoknak megfelelõen valósuljon az meg és a szociális és természetvédelmi szempontokat figyelembe vegyék. Ezért sem indokolt a bank hitele és így további részvétele a beruházásban, miközben a Royal Dutch Shell a tavalyi évben 22,94 milliárd dolláros rekordprofitot ért el.
További információ:
Éger Ákos, Magyar Természetvédõk Szövetsége
tel.:1/216-7297, mobil: 20/9946-577, akos@mtvsz.hu
Ötvenegy civil szervezet levele Veres János pénzügyminiszterhez:
Veres János
Pénzügyminisztérium
Miniszter
Tisztelt Pénzügyminiszter Úr!
Az Oroszországhoz tartozó Szahalin szigetén a Shell vezette Szahalin Energia konzorcium 4000 milliárd forintos beruházással kõolaj- és földgázkitermelési beruházást hajt végre. A megvalósításhoz igénybe kívánják venni az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hitelét is, melyben Magyarország is tulajdonos. Alulírott környezet- és természetvédõ civil szervezetek kérik a magyar kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy ne adja hozzájárulását ehhez a hitelhez.
A beruházás a helyi lakosság körében és az egész világon óriási tiltakozásokat váltott ki. Az olajfúrótornyok kihalással fenyegetik a világon összesen még élõ száz nyugat-csendes-óceáni szürke bálnát, mert azok a táplálkozási területük közvetlen közelében épülnek. A Szahalin szigetén áthaladó 800 km hosszú olajvezeték, miközben a sziget folyóin halad át elszennyezi azokat. A beruházással érintett terület közelében, mind a tengerben, mind a sziget élõvizeiben a halállomány drasztikus csökkenését észlelték. Ez környezeti és szociális szempontból is káros, mert a lakosság fõ megélhetési forrása, a halászat válik így lehetetlenné. A szélsõséges idõjárási körülmények és a földrengésveszélyes terület ellenére sem készített a beruházó ezt figyelembe vevõ, megfelelõ olajszennyezés elleni tervet. Az EBRD egy év eleji nyilatkozatában beismerte, hogy a beruházás támogatása jelenlegi állapotában, a saját környezetvédelmi és szociális szabályozásának megsértését is jelentené.
Már a beruházás tervezése során bevonták az EBRD szakértõit, de õk sem tudták a nemzetközi jó gyakorlatnak megfelelõvé tenni azt. Így az sem várható, hogy a bank a hitel jóváhagyása után megfelelõen tudná érvényesíteni a helyi lakosság érdekeit és a környezeti szempontokat.
Hazánk önállóan és nemzetközi intézményeken keresztül egyre nagyobb összegeket juttat a fejlõdõ országoknak. Ezzel együtt felelõssége is egyre nagyobb. Meggyõzõdésünk, hogy az adófizetõk pénzét kizárólag megfelelõen megalapozott, környezetileg és szociálisan pozitív fejlesztésekre szabad költeni. Az energiaipar területén a klímaváltozás legfõbb elidézõje, a fosszilis energiahordozók és a multinacionális olajvállalatok helyett a megújuló energiaforrások és a helyi fejlesztések támogatása lenne a kormányok feladata.
A fentieket alátámasztó tanulmányokat és információkat már eljuttattuk Önnek. Ezek alapján kérjük a magyar kormányt, ne járuljon hozzá, hogy egy ilyen súlyos veszélyekkel és ellentmondásokkal terhelt beruházás közintézménytõl támogatást kapjon. A kormány döntésérõl kérjük haladéktalanul tájékoztasson bennünket és hozza azt nyilvánosságra.
Tisztelettel,
Budapest, 2006. február 10.
dr. Farkas István
ügyvezetõ elnök
