2006.02.16.
2006. február 16-án a Kiotói Jegyzõkönyv életbelépésének elsõ évfordulóján a Magyar Természetvédõk Szövetsége átadta javaslatait az üvegházhatású gázok 2012 utáni további kibocsátás-csökkentésének tárgyalásaival kapcsolatban Persányi Miklós, környezetvédelmi miniszternek. A javaslatok átadásán részt vett a klímaváltozástól különösen sújtott hóemberek és jegesmedvék egy-egy képviselõje is.
Képek: https://mtvsz.hu/fotogaleria_list.php?from=0&which=19
A javaslatok alul olvashatók.
Az éghajlatváltozás elleni kötelezõ intézkedéseket tartalmazó nemzetközi Kiotói Jegyzõkönyv egy éve, 2005. február 16-án lépett életbe. A Jegyzõkönyvben az Európai Unió a 2008-2012-ig tartó idõszakra 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést vállalt. Az éghajlatváltozás megállítására a kiotói vállalások azonban nem elegendõek.
Ezért a világ kormányai az éghajlatváltozás elleni küzdelemben kulcsfontosságú tárgyalások folytatásáról - többek között a civil szervezetek nyomására - még a tavalyi montreali ENSZ éghajlati konferencián döntöttek. Az EU-25-ök közös beadványt készítenek, melyet 2006. március 15-ig nyújtanak be az ENSZ-nek.
A Föld Barátai Európa hálózat, amely magyar tagja a Természetvédõk Szövetsége, javaslatokat készített az EU tagjai számára. A javaslatokban szerepel, hogy a 2012 utáni kibocsátás-csökkentési vállalásokra az Unió szorgalmazza: a globális átlaghõmérséklet-emelkedést 2°C alatt tartsuk, amely érték felett a hatások katasztrofálisakká válnak.
Farkas István, az MTVSZ ügyvezetõ elnöke elmondta, a Magyar Természetvédõk Szövetsége emlékezteti a kormányokat arra, hogy ez a cél jelentõsebb kibocsátás-csökentéseket igényel, mint ami a Kiotói Jegyzõkönyvben található. Ez azt jelenti, hogy az EU vállaljon fel olyan célokat, amelyek 2020-ra legalább 30%-os, 2050-re legalább 80%-os csökkentéseket hoznak az 1990-es szintekhez képest. Az Uniónak el kell ismernie, hogy az EU-n belül elõirányzott alacsonyabb csökkentési célok nem érik el a kívánt hatást, nem elegendõek.
Botár Alexa, a Magyar Természetvédõk Szövetsége éghajlati programvezetõje véleménye szerint, Magyarország ugyan a rendszerváltás utáni ipari szerkezet-átalakulásnak köszönhetõen egyelõre teljesíti a vállalását, az éghajlatváltozás csökkentéséhez azonban továbbiakban nagyobb kibocsátás-csökkentések szükségesek, amit nem fogunk tudni teljesíteni a jövõben, ha nem javítunk klíma- és energiapolitikánkon. Az éghajlatváltozás már most a bõrünkre megy, Magyarországon hosszú távon fokozatos felmelegedés várható, a nyári csapadék mennyisége csökken és egyes szélsõséges idõjárási eremények -mint özönvízszerû zivatarok, aszályok, árvizek gyakorisága és intenzitása nõ. Ennek következtében a klímaváltozás elõrehaladtával a különféle elemi károk, veszteségek, a szükséges védekezés költségei jelentõsen nõhetnek.
A Magyar Természetvédõk Szövetsége ezért arra kéri a magyar állampolgárokat, hogy az európai kampányhoz csatlakozva küldjenek elektronikus üdvözlõkártyát a Kiotói Jegyzõkönyv életbelépésének elsõ évfordulója alkalmából a magyar kormánynak, azonnali cselekvést sürgetve az éghajlat védelmében.
Az akció a www.mtvsz.hu honlapon érhetõ el ( pontos cím: https://mtvsz.hu/kioto-nap.php )
További információ:
Botár Alexa, Magyar Természetvédõk Szövetsége programvezetõ, 216-72-97, 20/931-50-43, alexa@mtvsz.hu
Benedikt Ildikó, Magyar Természetvédõk Szövetsége kommunikációs munkatárs, 216-72-97, 30/22-30-137, ildi@mtvsz.hu
Javaslatok a Persányi Miklós, környezetvédelmi miniszternek:
Az Magyar Természetvédõk Szövetsége és a Föld Barátai Európa javaslatai a 2012 utáni további kibocsátás-csökkentésekrõl szóló tárgyalásokra
(a Kiotói Jegyzõkönyv 3.9 cikkelye alapján)
1. Az I. Függelékben szereplõ országok -melyhez Magyarország is tartozik- jövõbeli kibocsátás-csökkentésével kapcsolatos, a Kiotói Jegyzõkönyv 3.9 cikkelye szerinti tárgyalásokat nem szabad várakoztatni addig, amíg a Jegyzõkönyvnek a 9. cikkely által elõírt felülvizsgálata illetve javítása befejezõdik. Hasonlóan, a jövõbeli csökkentésekrõl szóló megegyezés nem várhat addig, amíg az ENSZ Keretegyezmény “dialógus” elér valamit.
Az Egyesült Államok várhatóan újra csatlakozni fog az éghajlatpolitikai rendszerhez, Bush távozása után. A világ nem várhat erre, hanem idõközben tovább kell lépnie.
2. A jövõbeli csökkentések összhangban kell legyenek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény végsõ célkitûzései által követelt eredményekkel. Az ENSZ klímapolitikai rendszerében az EU tûzze ki az átlag maximum 2°C-os hõmérséklet-emelkedést (az ipari forradalom elõtti szinthez képest), mint olyan célt, amely alapul szolgál a Kiotói Jegyzõkönyv következõ vállalási periódusára elõirányozni szükséges átfogó kibocsátás-csökkentéseknek. Az új kibocsátás-csökkentések tehát feleljenek meg a 2005-ben az Európai Tanács tavaszi ülésén az uniós energia- és klímapolitika központi célkitûzéseként megfogalmazott maximum 2°C-os hõmérséklet-emelkedés célnak; melyhez használják fel a legjobb elérhetõ kutatásokat, a tudományt. Ez azt jelenti, hogy az EU (mint iparosodott országok) vállaljon fel olyan célokat, amelyek 2020-ra legalább 30%-os, 2050-re legalább 80%-os csökkentéseket hoznak, az 1990-es szintekhez képest. Az Uniónak el kell ismernie, hogy az EU-n belül tavaly elõirányzott alacsonyabb csökkentési célok (15%/2020 és 60%/2050) nem érik el a kívánt hatást, nem elegendõek. Az sem kérdõjelezhetõ meg, hogy a jövõbeli kibocsátás-csökkentések abszolút értékûek és kötelezõ érvényûek.
3. Az I. Függelékben szereplõ országok különbözõ jövõbeli kibocsátás-csökkentési céljait az éghajlati krízisért való korábbi (történelmi) és jelenlegi felelõsség függvényében határozzák meg (pl. a felhalmozott fejenkénti kibocsátások alapján mérve), illetve annak alapján, hogy mekkora a gazdasági kapacitásuk a cselekvéshez (GDP/ fõ).
4. A kormány határozottan képviselje, hogy a második vállalási periódus 2013 január elsejével kezdõdik, mint az a 3.9 döntésben is szerepel. Az EU biztosítson reális idõkeretet a tárgyalások befejezéséhez, így a következõ idõszak el tud a fent említett napon kezdõdni.
Számoljanak visszafelé, pl. kezdve a ratifikációs eljárások hosszának becslésével.
Meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy a jövõbeli csökkentésekrõl szóló tárgyalásoknak legkésõbb 2008-ra be kell fejezõdniük. A tárgyalási munkaterv, amelyrõl az Ad Hoc Munkacsoport elsõ ülésén, 2006. májusában fog megegyezni, szükségszerûen tartalmazzon elegendõ talalkozót e határidõ teljesítéséhez.
5. Az EU biztosítsa, hogy akármilyen hosszú is lesz a következõ vállalási idõszak, legyen elegendõ köztes cél érvényben (pl. minden 3-5 éves idõszakra) és legyenek olyan mechanizmusok, amelyekkel rendszeresen felülvizsgálhatók a hosszútávú célok, ill. azok megfelelõsége.
Budapest, 2006. 02. 16.
Farkas István
ügyvezetõ elnök, MTVSZ
A Föld Barátai Európa Ügyvivõ Testülete tagja
Az átadott javaslatok (doc file)
