Túrkeve

A malom-zugi halastórendszer és környéke
A Hortobágy-Berettyó ártere
Ecsegpuszta és Csejtpuszta
A malom-zugi halastórendszer és környéke, Túrkeve
Malom-zug egy holtág, illetve egy holtág által bezárt földnyelv. A zug belsőjében lévő halastó rendszer a vízszabályozások kezdete (1860-as évek) után kiszárított Nagy-Sárrét eltűnt élővilágának, vízi élőlényeinek nyújt újra menedéket. A tavakat az idő elteltével egyre inkább elborítják a nyíltvízi növénytársulások, mocsári növények. Ez az eutrofizáció ugyanakkor elősegíti számos különleges és értékes madárfaj megtelepedését is.

Mit tehetünk a malom-zugi halastórendszer természeti értékeinek fennmaradásáért?
  • Mivel a lecsapolt Nagy-Sárréten sok növény- és állatfaj elvesztette élőhelyét, a létrejövő halastavak nagy hiányt pótoltak, újra élőhelyet adtak a veszélyeztetett fajoknak. Ezért ma már e területek Magyarország legnevesebb madár élőhelyei közé tartoznak, biológiai sokféleségük szembetűnő, a védett- és fokozottan védett fajok száma igen nagy. A sok-sok érték miatt csendben közlekedjünk a halastavak környékén, tartsuk be a tűzgyújtással kapcsolatos szabályokat, hulladékunkat vigyük el a hulladékgyűjtőkig.
  • Támogassuk a jó kezdeményezéseket, és emeljük fel szavunkat a káros tevékenységek (pl. nádégetés) ellen! Keressünk kapcsolatot a helyi civil szervezetekkel, csatlakozzunk a természeti értékek fennmaradását, népszerűsítését szolgáló önkéntes akciókhoz!
  • Használjuk a halastó által kínált természeti kincseket: vásároljunk építkezéshez, dekorációhoz nádat a helyi nádvágóktól, friss étkezési halat a helyi halastóból!
Töltse le a Malom-zugról készült tablót vagy szórólapot! (tabló/szórólap)

A Hortobágy-Berettyó ártere
A Túrkeve város délkeleti határrészén elterülő Dévaványai-Ecsegi puszta a folyószabályozások előtti egykori Nagy-Sárrét szélén található. A Hortobágy-Berettyó folyónak az itt található védett, közel 20 km hosszú szakasza azon ritka hazai folyószakaszok közé tartozik, amely elkerülte a jelentősebb folyószabályozást: lassan meanderezve nagy kanyarokat ír le a területen, közrefogva a helyiek által zugoknak hívott gyepterületeket.

Mit tehetünk a Hortobágy-Berettyó természeti értékeinek fennmaradásáért?
  • A terület gazdag élővilággal rendelkezik, a folyómederben és a kiöntésekben megtalálhatóak a tündérfátyol, a vízitök, a sulyom és a rucaöröm jelentős állományai. Óvjuk őket a vízpart közelében is, valamint kenuval és csónakkal történő vízitúrázáskor kerüljük ki e növények állományait!
  • A Hortobágy-Berettyó gátjáról jól belátható a táj, elhaladva az élő folyó, a hullámtéri erdők és a víztér által körülölelt puszták mellett. Túráink során a jó minőségű gátakon való közlekedéshez ideális eszköz a kerékpár, mely csendes, környezetbarát túrázást tesz lehetővé.
  • Tavasztól őszig a vízimadarak kedvelt éjszakázóhelyei a kiöntések, vízparti tocsogók. Lehet látni itt szárcsát, réceféléket, vízityúkot. Rendszeresek a nagyobb testű gémfélék, mint a szürke- és vörösgém, a bakcsó, a kiskócsag és az egyre ritkább üstökösgém. A kempingezésnél vigyázzunk a parti növényzetre, hívjuk el ismerőseinket is csendes vízpartra sétára, kirándulásra, biciklizésre, sportolásra, családi programokra. Használjuk és becsüljük a kijelölt kerékpárutakat.
Töltse le a Hortobágy-Berettyóról készült tablót vagy szórólapot! (tabló/szórólap)

Ecsegpuszta és Csejtpuszta, Túrkeve
Túrkeve város keleti és déli határrészén található Ecseg- illetve Csejtpuszta, ahol a hagyományos legeltető állattartás és építményei is megtalálhatók. E területeken él Európa legnagyobb testű szárazföldi madara, a fokozottan védett túzok is. Az ecsetpázsitos kaszáló- és mocsárrétek övezte gulyakutakban régi korokból itt maradt, az Alföldön ritka növények lelhetők fel: a védett gímpáfrány és az aranyos fodorka az ilyen száraz füves pusztában csak a gémeskutakban találja meg a neki megfelelő mikroklímát.

Mit tehetünk az Ecseg- és Csejtpuszta természeti értékeinek fennmaradásáért?
  • A ma már használaton kívüli gémeskutak ágasán egerészölyv, pusztai ölyv, halászsas, szalakóta, búbosbanka pihen. A puszták kiemelkedő természeti értéke a túzok, melynek egyik legjelentősebb magyarországi állománya él itt. A madarak és egyéb félénk élőlények viselkedését távcsővel figyelhetjük meg legjobban. Így nem zavarjuk őket a táplálkozásban és utódaik felnevelésében sem.
  • A szárazabb térszíneken cickafark- és ürmös füves pusztát, a feltűnően vakító fehér, kopár talajfelszíneken sziki mézpázsit és sziki üröm állományokat, a nedvesebb helyeken ecsetpázsitos rétet találunk. A gyepterületeken gazdálkodás folyik, taposásunkkal tönkretehetjük a szénatermést. Közlekedjünk, kiránduljunk a meglévő földutakon, csatornatöltéseken és ösvényeken. Tegyünk így lovaglás, vagy lovaskocsis túra esetén is!
  • A vadvirágokban gazdag rétek fennmaradását a kaszálás vagy legeltetés biztosítja. Ezért ha helyi állattartóktól (pl. piacon) vásárolunk tejterméket, húst, gyapjú- és bőrtermékeket, akkor a természeti értékek megőrzéséhez és a helyi gazdálkodás fennmaradásához is hozzájárulunk.

Töltse le Ecseg- és Csejtpusztáról készült tablót vagy szórólapot! (tabló/szórólap)