Budapest, 2019. november 26. – Az Európai Tanács júniusi ülése során Magyarország – három másik tagállammal együtt – megvétózta, hogy egységesen kiálljanak az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi célja mellett. December 12-én új lehetőséget kapnak a vétózó országok.
2050-re az emberiség üvegházhatásúgáz-kibocsátását nullára kell csökkenteni, hogy még elfogadható mértékben tudjuk tartani a globális felmelegedést. Ez a fő üzenete az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) 2018. októberi jelentésének, amely a 1,5 Celsius-fokos növekedés várható következményeiről szól. Az Európai Unió – amely a karbonsemlegesség zászlóshajója kíván lenni – már 2018 novemberére elkészítette a „Tiszta bolygót mindenkinek” stratégiát, amely több forgatókönyvet is felállított a 2050-es klímasemlegesség elérésére. A cél hivatalos elfogadása azóta az Európai Tanács egyik legfontosabb vitatémája. Ennek egyik mérföldköve volt a júniusi ülés, amikor is négy tagállam – Csehország, Észtország, Lengyelország és Magyarország – megvétózta annak elfogadását.
A következő, december 12-13-i ülés programjában ismét szerepel a 2050-es klímasemlegesség. Azóta az észt miniszterelnök már jelezte, hogy országa is beáll a 23 támogató tagország mögé. Így már csak három tagállam – köztük Magyarország – áll az ambiciózus cél útjában.
A klímasemlegesség támogatása hosszú távú gazdasági érdekünk
A kormány hivatalosan azzal indokolta a vétót, hogy a 2050-es klímasemlegességi cél hatalmas terheket róna a magyar iparra, és a magyar családok áramszámlája 30-40 százalékkal emelkedne. Az ezzel kapcsolatos modellszámításokat minden tagállamnak év végéig kell benyújtania a hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégia részeként. Ennek pontos tartalma azonban nem ismert, a hazai Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kapcsán eddig ugyanis csupán egy alig hirdetett lakossági kérdőív jelent meg, amelyet az egy hetes határidő ellenére 200 ezren töltöttek ki.
Orbán Viktor miniszterelnök október 21-i parlamenti beszédében elmondta, hogy elérhető Magyarország 2050-es klímasemlegessége, de ahhoz, hogy a villamosenergia-termelés, a földgázellátás és a közlekedés területén ez megvalósuljon, a kormány becslése szerint 50 200 milliárd forintra lehet szükség, ami azt jelenti, hogy minden évben a 2018-as GDP 2,6%-át kell erre fordítani.
„Ez valóban hatalmas összeg, azonban ha megnézzük a nemzetközi finanszírozási folyamatokat, minden abba az irányba mutat, hogy Magyarországnak hosszú távú gazdasági érdeke a 2050-es klímasemlegesség támogatása. A tárgyalások jelenlegi állása szerint a következő költségvetési időszakban az EU-s források minimum 25%-át a klímacélok megvalósítására kell fordítani. Az Európai Beruházási Bank nemrégiben bejelentette, hogy 2021-től nem finanszíroz több fosszilis alapú projektet, és 2025-re eléri, hogy beruházásaik 50%-át klímavédelmi projektekre fordítják. Az Európai Központi Bank is hasonló irányba mozdult el, amelyet már más központi bank is követett, például Svédországé – és a sort még hosszan folytathatnánk. Ha a képletbe belevesszük azokat a gazdasági károkat, amelyek akkor jelentkeznek, ha nem teszünk a klímaváltozás ellen, az állítás még inkább igaz” – jelentette ki Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programjának vezetője.
Kikerülhető a vétózás
A miniszterelnök parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a karbonsemlegesség „nem lehetetlen, de az Európai Unió komoly hozzájárulása nélkül nem fog menni. Erre igényt is tartunk.”
Azonban ha most sem sikerül egyezségre jutniuk az országvezetőknek, könnyen lehet, hogy az Európai Bizottság rendes jogalkotási eljárást fog indítani a Tanács döntésétől függetlenül, ahol már a három tagállamnak nem lenne vétózási lehetősége. Ezt támasztja alá Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnökének azon ígérete, hogy hivatalának első száz napjában kidolgozzák az Európai Green Deal programot, amelynek fő célja, hogy Európa legyen az első karbonsemleges kontinens a világon – nyomást gyakorolva ezzel a legnagyobb kibocsátókra, például az Egyesült Államokra és Kínára.
„Többször hallottuk a kormányzat részéről az utóbbi időben, hogy Magyarország klímabajnok. Reméljük, hogy hazánk december 12-én ehhez méltón fog szavazni, és az Európai Tanácsnak sikerül konszenzusos megállapodásra jutnia. Állampolgárként ennek is hangot adhatunk a november 29-i IV. globális klímatüntetésen vagy a karbonsemlegességet célzó online petíció aláírásával” – tette hozzá a programvezető.
A WWF Magyarország álláspontjához több civil szervezet is csatlakozott: a Klímastratégia 2050 Intézet, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége.
