Most vagy soha: most kell az uniós pénzeket egy rugalmasabb és hatékonyabb gazdaság kialakítására tervezni

Most vagy soha: most kell az uniós pénzeket egy rugalmasabb és hatékonyabb gazdaság kialakítására tervezni
10 ország civil szervezetei – köztük a magyarországi Független Ökológiai Központ Alapítvány, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége – az EU találkozók kapcsán arra hívják fel a külügyminiszterek figyelmét: most van lehetőség az EU napirenden levő új költségvetését az alacsony anyag- és energiafelhasználású, jobb teljesítőképességű és rugalmasabb gazdaságba való átmenet szolgálatába állítani. Minden további görcsös ragaszkodás a múlt századi, fosszilis alapú gazdasághoz végzetesen a gazdasági hanyatlás felé lökné Európát. Több civil szervezet hasonló tartalmú levelet írt az EU-csúcsra készülő kormányfőknek is.

A szervezetek levelet küldtek minden kormányfőnek és külügyminiszternek, melyekben hangsúlyozzák: az EU 2014-2020 közötti pénzügyi keretének innovatív energiamegtakarítási lehetőségeket és a megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló intézkedéseket kiemelten kell támogatnia. Minderre az erőforrás-hatékony európai gazdaság kialakítása, ill. az egyre növekedő fosszilis energiaárak ellensúlyozására tett EU-s éghajlatvédelmi vállalások miatt van szükség.

Például az EU polgárok adóiból álló Európai Regionális Fejlesztési Alapban semmi keresnivalója nincs az olyan szén-intenzív és problémás technológiáknak, mint pl. a szén-dioxid leválasztás és tárolás (CCS), a palagáz kitermelése, a fosszilis üzemanyagok tárolási és szállítási infrastruktúrája vagy a gázvezetékek kiépítésének támogatása – mondta Dönsz-Kovács Teodóra, az MTVSZ fejlesztéspolitikai csoportvezetője.

Az új költségvetés képes lehet a gazdaságot elindítani egy erőforrás-hatékony pályán. Például Magyarországon az energiahatékonysággal összefüggő többlet-beruházási költségekből származó teljes haszon a beruházási érték több mint nyolcszorosát is elérheti(1). Tehát a tagállamoknak nem kellene tartaniuk attól, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelmi célokat tűzzenek ki, amelyek végre megfelelnek a klímatudomány és egy hatékony gazdaság követelményeinek. Miután az Európai Bizottság és számos intézet kimutatta, hogy a 30%-os csökkentés gazdaságilag előnyös lehet, nem véletlen, hogy éppen az elmúlt hetekben Angela Merkel német kancellár állást foglalt az európai kibocsátások 2020-ig szóló 30%-os csökkentése mellett. Ez egyúttal a társadalom számára is előnyös: egyes számítások szerint a 2020-ra vonatkozó 30%-os kibocsátás-csökkentési cél mintegy 6 millió munkalehetőséget teremthet(2) Európa-szerte.
Ezért a civil szervezetek sürgetik, hogy az év végéig szülessen megállapodás az EU-s kibocsátás-csökkentési vállalások 30%-ra növeléséről.

Hivatkozások:
(1) Föld Barátai számítás az Európai Bizottság adatai felhasználásával/3. oldal: http://href.hu/x/i2jv
(2) A New Growth Path for Europe – Generating Prosperity and Jobs in the Low-carbon economy, Sythesis report, PIK, 2011./4.-5. oldal: http://href.hu/x/i2jx