Két fontos klíma-energia dokumentumot jelentetett meg ma az Európai Bizottság. Együttesen kirajzolják a képet, hogy hogyan képzeli el Európa energiafogyasztását és éghajlatvédelmét a következõ 40 évben. Az MTVSZ gyorsmérleget készített.
MTVSZ gyorsvélemény: A javaslatokban az a legjobb hír, hogy az Európai
Bizottság Európán BELÜL, hazai szinten akarja a kibocsátásokat csökkenteni
ahelyett, hogy a már sokszor leszerepelt kibocsátás-kereskedelembe vagy a
kibocsátások EU-n kívüli kivásárlásába (offsetting) kapaszkodna. A 2020-ig való
25%-os csökkentési célkitûzés ugyan nem elég, de az elsõ lépés a helyes irányba.
Ugyanis a számítások szerint csak egy 40%-os EU-n belüli kibocsátáscsökkentés
képes nagy valószínûséggel a kritikus szint alatt tartani az éghajlatváltozást.
Az Európai Bizottság szerint az 2020-as energiatakarékossági cél teljesítésével
az EU-ban évi 740 millió tonna szén-dioxid spórolható meg, háztartásonként
évente 275000 Ft, továbbá akár 2 millió zöld munkahelyet teremt.
MTVSZ gyorsvélemény: A dokumentumokból látható, hogy az EU az
energiatakarékosságra hangsúlyosan támaszkodna a kibocsátások csökkentésében.
Ez örvendetes, ugyanakkor indokolná, hogy a vonatkozó uniós cél kötelezõ legyen
- ezt csak később, 2013-ban fontolják majd meg. Az Új Széchenyi Tervben és más
uniós tagállami programokban is magasabb keretre és jobb ösztönzési rendszerre
lenne szükség a háztartási és közintézményi energiatakarékosság
kiaknázásához. (Az ÚSZT-ben jelenleg nem is pályázhatnak magánszemélyek
energiatakarékossági beruházásra). Sajnálatos, hogy a Bizottság terve csúnyán
ellentmondásos: egyfelõl beismeri, hogy messze vagyunk az
energiatakarékossági cél elérésétõl, másfelõl viszont a lényegi cselekvést
2013-ra halasztja.
Az Alacsony Szénfelhasználási Útiterv 2050 néhány fõbb eleme:
Kibocsátás-csökkentési célok
- Az alacsony szénfelhasználású gazdaságba való átmenet azt jelenti, hogy az EU-nak fel kell készülnie saját kibocsátásai 80%-os csökkentésére 2050-re (1990-hez képest)
- A 2050-es cél költséghatékony megvalósításához köztes cél 2020-ra a 25%-os kibocsátás-csökkentés (2030-ra 40%-os, mind 1990-hez képest).
Energiatakarékosság
- Ha a felülvizsgált Energiahatékonysági Tervet teljesen végrehajtanák, azaz az EU 20%-kal csökkentené az energiafelhasználását, egyben teljesítené az EU-ban a 25%-os kibocsátás-csökkentést is.
- A Bizottság elemzése szerint az épületek energiafogyasztásának csökkentésével kb. 90%-os kibocsátáscsökkenés lenne elérhetõ a szektorban 2050-re.
Energia mix
- Az alacsony szénfelhasználású technológiák aránya az energia mixben 45%-ról kb. 60%-ra fog nõni, különösen a megújuló energiás cél teljesítésével (75-80% 2030-ra, közel 100% 2050-re). E technológiákba viszont az olyan nem költséghatékony, ál-megoldásokat is beleszámítják, mint a széndioxid-leválasztás és tárolás (CCS) vagy az atom, ill. a biomassza nagyarányú, nem fenntartható használata.
Kibocsátás-kereskedelem (EU-ETS)
- Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerét erõsíteni kell, mert a jelenlegi ETS küszöb (cap) nem vezet elegendõ csökkentéshez az erõmûvi szektorban 2030-ra. A Föld Barátai szerint a ETS rendszere alapvetõen hibás, ezért lecserélni kell, nem javítgatni, mert a javítgatások eddig sem mûködtek.
Mezõgazdaság
- A Bizottsági elemzés szerint a szektor 42-49%-os kibocsátás-csökkentésre képes 1990-hez képest
Az új Energiahatékonysági Terv érdekesebb elemei:
Célok
- A2020-as energiatakarékossági cél teljesítése évente 200 milliárd euró megtakarítást, 740 millió tonna éves szén-dioxid kibocsátáscsökkentést és 2 millió új munkahelyet jelent.
- 2013-ban vizsgálják legközelebb, hogy mennyire jár az EU a cél teljesítése felé
Közintézmények
- A közintézményeknek évente legalább 3%-nyi épületállományt energiatakarékossá kell tenniük felújítással
Magánépületek
- Cél az ESCO (Energy Saving Cooperation)-finanszírozás akadályainak leépítése. (ESCO-nak nevezzük azt a konstrukciót, amelynek keretén belül az energiacég elõfinanszírozza a teljes beruházást, s költségei a mûködés során keletkezõ energiamegtakarításból – általában öt-tíz év alatt – térülnek meg.)
Ipar (erõmûvek)
- A Bizottság szerint "a kibocsátás-kereskedelmi rendszer nem igazán ösztönzi az energiahatékonysági fejlesztéseket, másra van szükség”. Az erõmû szektorban hosszabb távon jogi lépéseket fontol az elérhetõ legjobb technológia érdekében (BAT), ill. javasolja, hogy a tagállamok energiatakarékossági rendszert építsenek ki a szektorra. Az erõmûvek évente 100 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátáscsökkentést tudnának ezzel teljesíteni.
- A nagyobb cégeknek kötelezõ energia auditot kell a jövõben végrehajtaniuk – de nem írja elõ, hogy ez alapján intézkedéseket kell hozniuk a fogyasztásuk csökkentésére.
Finanszírozás
- A közgazdasági ösztönzõket át kell gondolni (piaci és adó eszközök)
- Az uniós ’Gazdasági helyreállító csomag’-ból megmaradt 146 millió eurót energiahatékonyságra kell szánni (ezt már korábban eldöntötték)
Fogyasztók
- A Bizottság intézkedéseket tesz az ún. smart meter-ek, okos fogyasztásmérõk elterjesztése érdekében (e készülékek segítenek a lakosoknak, hogy energiafogyasztásukat a csúcson kívüli idõszakra igazíthassák)
- Az energiacímkét kiterjesztésre javasolja ablakokra
