Az EU vezetői határozatlan lépéseket tettek az éghajlatváltozás mérséklésére

Az új Energia Akcióterv nem szabadítja meg Európát a piszkos energia béklyójából

2007. március 9, Brüsszel – A Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözölte az EU vezetőinek az éghajlatváltozás mérséklésére tett kötelezettségvállalását, de fájlalja, hogy az elfogadott lépések még mindig túl határozatlanok.

Az államfők mérsékelt lökést adtak a megújuló energiák elterjesztésére, de az üvegházhatású gázok kibocsátásának csak kismértékű csökkentésére kötelezték el magukat, és nem született kötelező erejű vállalás az európai energiapazarlás csökkentésére.

Az európai polgárok sokkal határozottabb lépéseket szeretnének a klímaváltozás megelőzésére – mint ahogy ezt a Föld Barátai és a Magyar Természetvédők Szövetségének Brüsszelben, az EU csúcs épületénél tartott akciója is kifejezte, ahol 20 ország több száz aktivistája egy 12 méter magas EU Energia Zászlót formázott, egy tisztább európai energiapolitikát követelve.

Az akcióról készült nagy felbontású felvételek letölthetőek innen.

Saját akciógalériánk itt érhető el.

Kiábrándító, hogy az EU vezetői nem vállalták az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyobb mértékű csökkentését. Ez a döntés kifejezetten elégtelen, kiváltképp a világ vezető tudományos és gazdasági szakértőinek figyelmeztetései fényében, amelyek arra intenek, hogy ha nem tartjuk kordában az éghajlatváltozást, akkor az világméretű káoszt és globális gazdasági válságot okozhat – fejtettek ki Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlati programvezetője.

Az EU vezetői egyoldalúan vállalták, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ig 20%-kal csökkentik, s ezzel párhuzamosan javasolták, hogy a fejlődő országok 30%-kal csökkentsék kibocsátásukat, hogy elkerülhessük a katasztrofális mértékű éghajlatváltozást. A Magyar Természetvédők Szövetsége megkérdőjelezte ezeknek az ellentmondásos döntéseknek a stratégiai értelmét, jelezve, hogy az EU most komoly kihívás elé néz, ha megakarja győzni a fejlett országokat a nagyobb mértékű célkitűzések vállalásáról.

Érdekes lesz majd látni, amint az EU megpróbálja Bush elnököt győzködni, hogy az Egyesült Államok az 1990-es szinthez képest 2020-ra 30%-kal csökkentse kibocsátását, amitől még az EU vezetői is visszarettentek a mai napon, ennél jóval gyengébb célkitűzéseket megszavazva – fűzte hozzá Botár Alexa.

Ugyanakkor elfogadták azt a kötelező erejű célt, hogy Európai energiaigényének 20%-át megújuló energiaforrásokból fedezzék. Ezt a célkitűzést annak ellenére fogadták el, hogy Magyarország határozottan lobbizott ellene, ami miatt a kormány kivívta négy hazai környezetvédő szervezet rosszallását.[1] A Magyar Természetvédők Szervezete örömmel fogadta ezt a kötelező erejű célkitűzést, de hangsúlyozza, hogy a célkitűzés lehetett volna magasabb, figyelembe véve, hogy sürgősen és radikálisan csökkenteni kell a hagyományos energiaforrásokból származó üvegházgáz kibocsátást.

Az EU vezetői csak gyenge megállapodást fogadtak el az energiahatékonyságra vonatkozóan, amelyben felszólítják a tagállamokat, hogy teljesítsék az energiafelhasználás csökkentésének 2020-ra vonatkozó 20%-os lehetőségét, anélkül, hogy e kérést valódi elkötelezettséggé tennék. A Föld Barátai Európa ragaszkodik ahhoz, hogy az Energiahatékonysági Akciótervet, amelyet novemberben véglegesítenek, szigorúan végre kell hajtani.

Magyarországnak is jelentős lépéseket kell tennie olyan gazdasági és társadalmi struktúraváltásért, amely az energiahatékonyság növeléséhez és a megújuló energiák részarányának növeléséhez vezet. Ezért az idén elkészülő Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégiának és az energiapolitikai koncepciónak egyértelműen tartalmaznia kell a tiszta energiák ösztönzését – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

A Föld Barátai Európa figyelmeztetett arra, hogy a kormányfők anélkül adnak szerepet az atomenergiának az európai energiapolitikában, hogy megoldásokat biztosítanának annak meg nem oldott problémáira - miként kezelik és tárolják a radioaktív

hulladékokat évezredeken keresztül, a súlyos balesetek kockázata, a nukleáris fegyverek nyersanyagainak elterjedése, miként védik meg az atomerőműveket a terrortámadásoktól. A Föld Barátai megismétli, hogy az atomenergia sokkal drágább mint a kibocsátás-csökkentés alternatív módjai. Tanulmányok mutatják, hogy minden egyes energiatakarékosságra költött euró tízszer hatékonyabb a kibocsátás-csökkentés szempontjából, mintha azt a pénzt atomenergiára költenénk. [3]


[1] https://mtvsz.hu/hirek_list.php?which=185

[2] Renewable Energy Roadmap - Impact Assessment, SEC (2006) 1719

[3] Nuclear power: economics and climate protection potential; Rocky Mountains

Institute; 2006 január; http://www.rmi.org