Energia erő nélkül: az uniós energiacsomag túl gyenge az éghajlatváltozás mérsékléséhez


Budapest, 2007. január 12.: Január 10-én az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az Energia csomagot, amely a Föld Barátai Európa magyar tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint jó az olaj- és gáziparnak, viszont rossz az embereknek. A Bizottság ugyanis saját tudományos és gazdasági elemzését semmibe véve elavult energiapolitikát javasol ahelyett, hogy az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felé való váltást segítené az éghajlat védelmében. 


Az Unió energiacsomagnak olyan európai jövőképet kellene kialakítania, amely megújulókon és hatékony energiatermelésen- és fogyasztáson alapul – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

A Magyar Természetvédők Szövetsége csalódott, hogy az Európai Bizottság még mindig a régi, elavult módon áll hozzá energiaellátás biztonságához. A fosszilis üzemanyagoktól való függést csökkentő energiatakarékosság helyett az EU energia csomag arra fókuszál, hogyan biztosítsa a kőolaj és földgáz hosszú távú importját az Unióba. Jelenleg az Unión kívülről érkező olajimport 70%-át veszi fel az uniós közlekedési szektor és a gázimport 50%-át használja az épület-szektor. Az energiaellátás biztonsága azzal kellene kezdődjön, hogy e két szektorban az energiapazarlást csökkentsük.  

Megújuló energiaforrások tekintetében a Magyar Természetvédők Szövetsége álláspontja szerint gyenge az a javasolt átfogó célszám, hogy Európa primer energiaszükségletei 20%-át fedezné megújuló forrásból 2020-ra. Ez nem elég a szükséges kibocsátás-csökkentéshez.  A 20%-os célszámot ráadásul nem bontották le szektor-specifikus célszámokra, ami nehezíti a szektorok párhuzamos fejlesztését. Maga a Bizottság is elismeri, hogy az elektromos ill. a hűtés-fűtés szektorban a specifikus célszám hiánya az üzleti biztonságot gyengíti a befektetések tervezésénél.

A Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözli az energiacsomag következtetését, hogy a világ iparosodott országai 30%-kal csökkentsék üvegházgáz-kibocsátásaikat 2020-ra, az 1990-es szintekhez képest. Ezért érthetetlen a Bizottság javaslata, hogy maga az EU egyoldalúan csak 20%-os csökkentési vállalást tegyen. Ez nem lenne elegendő a maximum 2 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés tartásához (amely hivatalos EU célkitűzés), és ez így azt jelezné a világ felé, hogy az EU nem kezeli kellő súllyal a kérdést. Az EU-nak rá kell végre döbbennie, hogy nem bocsátkozhat a szokásos politikai alkukba, ha a természeti, éghajlati rendszerről van szó – foglalta össze Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlati programvezetője.

Sajnálatos, hogy az anyag rejtett költségekkel nem foglakozik: a fosszilis energia társadalomra rótt óriási költségével (egészségügyi kiadások, levegőszennyezés), illetve az atomenergiának szerepet szán Európa üvegházgáz-csökkentésében anélkül, hogy megoldást biztosítana az atomenergia ismert kockázataira, problémáira. A Magyar Természetvédők Szövetsége emlékeztet, hogy az atomenergia a teljes életciklusát tekintve jóval drágább, mint az alternatív kibocsátás-csökkentő módszerek: minden atomenergiára költött euró tízszer annyi kibocsátás-csökkentést okozna, ha energiatakarékossági intézkedésekbe fektetnék az atom helyett – így az energiaellátást tízszer olcsóbban biztosítaná.

Az Európai Bizottság energiacsomagja: http://ec.europa.eu/energy/energy_policy/index_en.htm