2005.07.06.
2005 július 6-8 között ülésezik az éves G-8 csúcs a skóciai Gleneagles Hotelben. A G-8 tagjai: a világ 7 gazdasági nagyhatalmának -Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Oroszország, az Egyesült Királyság és az USA- vezetõi és Oroszország elnöke. Az ülésen az EU képviseletében az Európai Bizottság elnöke, Barroso is részt vesz.
Ez évben az éghajlatváltozás és Afrika fejlõdése szerepel napirenden.
A csúcs elõtt és alatt a Föld Barátai (Friends of the Earth) az éghajlati igazságosság kérdésfelvetésére koncentrál és nyomást gyakorol a G8 vezetõire, hogy erõteljesen lépjen fel és cselekedjen. Az alábbiakban éghajlatváltozással kapcsolatos gyakori kérdések, tények és G-8 elvárások olvashatók. (Forrás: FoE Climate Action)
- Mi az éghajlati igazságosság (climate justice)?
Az éghajlati igazságosság olyan cselekvésrõl szól, amely az éghajlatváltozásnak a bolygó legszegényebb embereire gyakorolt egyenlõtlen hatásaival veszi fel a harcot. Egyenlõséget és emberi jogokat visz egy olyan vitába, amelyet eddig piaci szemléletû és technológia-vezette válaszok uraltak.
Jelentõs elõrelépést jelent, hogy a G-8 legalább napirendre tûzte az éghajlatváltozás kérdését, de az éghajlati igazságosság biztosítja, hogy hatásos és gyors lépéseket tegyünk azok javára, akiket a legjobban érintenek az emelkedõ tengerszint, hevesebb viharok és terméspusztulás problémái.
Olyan megoldásokat akarunk, amely nem terheli a költségeket a szegényekre. Ez azt jelenti, hogy a G8-ak ismerjék el felelõsségüket a múltbeli és jelenlegi kibocsátások túlnyomó többségéért (ld. ábra) és ajánljanak fel a fejlõdõ országoknak kárpótlást a G-8 által felhalmozott ökológiai adósságért.
A G8 államok (a világ gazdaságilag legfejlettebb 8 állama) állampolgárai a világ népességének 13%-át teszik ki, de az éghajlatváltozást okozó kibocsátások 45% -áért felelõsek.
- A globális felmelegedés nem csak az éghajlat természetes, hosszútávú változásának része?
Az éghajlatváltozás tudományos háttere biztos alapokon áll. 1988-ban az ENSZ egy több mint 2000 független klímatudósból álló csoportot nevezett ki a világ minden tájáról, hogy értékeljék: az éghajlatváltozás valós vagy sem. A csoport, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület perdöntõ jelentéseket adott ki, melyek megerõsítették a globális felmelegedés tudományos alapját. Kimondja, hogy az utóbbi 50 évbeli globális felmelegedés nagy része emberi tevékenység következménye.
- Miért mentesülnek a kiotói kibocsátási célok alól a fejlõdõ országok?
A Kiotói Jegyzõkönyvben megegyezésre került, hogy az iparosodott országoknak kell elõször jelentõs csökkentéseket tenniük. Ezt aztán követi – 10 éves periódus után- a fejlõdõ országok hasonló lépése.
A fejlõdõ országokban az egy fõre jutó kibocsátás jóval alacsonyabb, mint az iparosodott országokban, utóbbiak részérõl hatalmas ökológiai adósság halmozódott fel a múltbeli és jelenlegi kibocsátásokat tekintve.
A fejlõdõ országok a legérzékenyebbek és õket érinti legjobban az éghajlatváltozás. Segítségre és környezetileg biztonságos technológia-transzferre lesz szükségük az iparosodott országoktól arra, hogy anélkül kezeljék az éghajlatváltozás problémáját, hogy feláldoznák gazdasági és társadalmi fejlõdésre szóló jogaikat.
- Mi történik a G-8 ülés után?
Õsszel a kormányok, beleértve a G-8-ak kormányait is, Kanadában fognak találkozni, hogy megvitassák az ENSZ Éghajlati Szerzõdésében található következõ lépéseket. A Kiotói Jegyzõkönyv csak az elsõ lépés volt és a megbeszélések ebben a körében az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez szükséges új kötelezettségekrõl fognak tárgyalni.
A FÖLD BARÁTAI EZT VÁRJÁK A G-8 CSÚCSTÓL:
1. Szülessen megállapodás a nagy s- úlyú tudományos bizonyítékról, mely szerint az éghajlatváltozás már most történik és sürgõs cselekvésre van szükség a kibocsátások jelentõs csökkentéséhez.
2. A G-8 államok egyezzenek meg gyors, specifikus, jelentõs és hosszan tartó saját üvegházgáz-kibocsátás csökkentésekben.
3. A G-8 államok radikális lépéseket tegyenek az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében, beleértve a fogyasztási minták megváltoztatását és a megújuló energiaforrások felé való nagyhorderejû váltást.
4. A G-8 államok állítsák le a foszilis tüzelõanyagok kinyerésének támogatását a fejlõdõ országokban, melyek olyan nemzetközi pénzügyi intézményeken kerezstül folynak, mint a Világbank és az exporthitel ügynökségek.
5. A G-8 kormányok azonnal kezdjék el a fenntartható tiszta energia közpénzbõl való támogatásának fokozatos bevezetését.
15 TÉNY AZ ÉGHAJLATI IGAZSÁGOSSÁGRÓL
1. A G8 államok (a világ gazdaságilag legfejlettebb 8 állama) állampolgárai a világ népességének 13%-át teszik ki, de az éghajlatváltozást okozó kibocsátások 45% -áért felelõsek.
2. Az 1800 óta történt kibocsátásokat figyelembe véve a G8 államok a teljes globális kibocsátás 64%-áért felelõsek
3. Minden év január 2-áig egy átlagos amerikai révén több éghajlatváltozást okozó gáz kerül a légkörbe, mint amennyit egy átlagos tanzániai egy egész évben bocsát ki.
4. A hõmérséklet 2-3 C fokos növekedése azt jelentené, hogy 3 milliárd, zömében szegény országokban élõ ember küszködne vízhiánnyal és 300 millióval több embert veszélyeztetne a malária.
5. Mindössze 122 részvénytársaság okolható a széndioxid-kibocsátások 80 százalékáért.
6. Az USA felelõs a jelenlegi globális kibocsátások kb. 25 százalékáért és még ennél is jóval nagyobb mértékben a múltbeli kibocsátásokért. 1950 óta az USA tizenkétszer több szenet bocsátott ki, mint India, pedig India lakossága 3,5-ször nagyobb.
7. Skóciában a széndioxid-kibocsátás fejenként 12 tonna (összevetésül: fejenként 1 tonna Indiában és 0,2 tonna Kenyában)
8. Azok a fejlõdõ országok, melyeknek gazdasága az exportált olajtól gáztól vagy kivont ásványi anyagoktól függ, nagyobb valószínûséggel szegények, parancsuralmi rendszerûek, korruptak illetve polgárháború által sújtottak.
9. Az ENSZ közelmúltbeli becslése szerint 150 ezer ember halt meg 2000-ben az éghajlattal kapcsolatos eseményekben (hõhullámok, katasztrófák stb.)
10. Amikor a Világbank támogatásokat megítélték az ExxonMobil-féle Csád-Kamerun olajvezeték támogatására, Csád elnöke, Idriss Déby az elsõ 4,5 millió dollárt, amelyet az olajtársaságoktól “aláírási bónuszként” kapott 2000-ben, a lázadók ellen bevetendõ fegyverek vásárlására fordította.
11. A G-8 országok Export-Hitel Ügynökségei 1994-1999 között 115 milliárd dollárnál is többel támogatták a fejlõdõ országokban a fosszilis tüzelõanyaggal kapcsolatos intenzív projekteket.
12. Az ExxonMobil tevékenységei és termékei egymagukban a globális, ember-okozta széndioxid-kibocsátások kb. 5 %-át eredményezték az elmúlt 120 évben. Az ExxonMobil Magyarországon Esso néven ismert.
13. A Shell által kinyert olaj több szén-dioxidot bocsát ki, mint a világ legtöbb országa, beleértve Kanadát, Brazíliát és Mexikót.
14. A Világbank energiakölcsöneinek kevesebb, mint 9%-át szánják a világ legszegényebb 2 milliárd embere energiaszükségletének fedezésére.
15. Az EU-15 tagállamainak („Régi Európa”) széndioxid-kibocsátása 1990 óta mindössze 1,7%-kal csökkent, miközben az EU15-ök kiotói vállalása 8%! Ráadásul 2003-ban 1,2%-kal növekedett az EU-15-ök kibocsátása! Ez azt mutatja, hogy az EU nagy valószínûséggel nem fogja tudni teljesíteni kiotói vállalásait.
Az Egyesült Királyságban a Föld Barátai folytatja a nyomásgyakorlást a politikusokra, ld. www.thebigask.org.uk
További hasznos honlapok angolul:
www.climatealarm.org Friends of the Erath Climate Alarm
www.foei.org/g8
www.foe-scotland.org.uk/g8
www.makepovertyhistory.org.uk
www.g8alternatives.org.uk
www.g8.gov.uk
