Hármashegy
Nagyerdő
Tócó-völgy
Nagyerdő
Tócó-völgy
Hármashegy, Debrecen
A
debreceni erdőspuszták mintegy tíz kilométerre, félkörívben húzódnak a
cívisváros keleti oldalán. A több ezer hektárnyi kiterjedésű, gyepekkel
és vizes élőhelyekkel mozaikos erdőség több részből álló helyi védett
terület. Egyik kedvelt kiránduló helye a Hármashegy, mely a debreceni
Faraktár utcából induló Zsuzsi kisvasút végállomásánál lévő erdei
tisztás és környezete. A terület fontos értéke, hogy aszfaltborítású
műúton megközelíteni nem lehet és további 3 helyi jelentőségű védett
erdőrész is található közelében. Ezen erdők a hajdani homoki tölgyesekre
jellemző védett és veszélyeztetett lágyszárú növények élőhelyei. Mit tehetünk az erdőért?
- Szabadidőnket töltsük aktívan. A Debrecen-Vámospércs úttal párhuzamosan csatlakozzon Ön is a túrakerékpárosok népes táborához. Ez nem csak egészséges és olcsó szabadidős tevékenység, hanem igazi erdei kalandokat élhetünk át!
- Csendben közlekedjünk az erdőben, és közben próbáljuk meglesni annak változatos élővilágát. Gyönyörködjünk az évszakonként váltakozó virágok varázslatos sokszínűségében, valamint a bokrok között suhanó, apró énekes madarakban!
- A Zsuzsi vonat nem csak egy – a régi kort idéző - közlekedési eszköz, hanem szimbóluma az érték- és hagyományőrző debreceni emberek összefogásának. Próbálja ki Ön is és ajánlja másoknak is a debreceni Zsuzsi kisvasutat (www.zsuzsivasut.hu)!
- Lakóhelyünkön ültessünk őshonos fákat és fasorokat, támogassuk az erdőtelepítéseket. Lehetőleg a helyi erdészettől származó faanyagot és termékeket vásároljunk (fűtés, építkezés, lakberendezés, dísztárgyak céljából).
Nagyerdő, Debrecen
A
Debreceni Nagyerdő a hajdúsági megyeszékhely leglátogatottabb
természeti értéke, egyben hazánk első természetvédelmi területe. Az erdő
–melynek egy része már 1939-ben védett lett - sajnos azóta
nagymértékben megváltozott. A szárazodás, a korábbi intenzív
erdőgazdálkodási módszerek, az invazív gyomok megjelenése, egyes
területek beépítése, az emberi zavarás nyomán sok hajdani érték tűnt el.
A megmaradt idős gyöngyvirágos-tölgyesek így a még mindig gazdag
növény- és állatvilág utolsó mentsvárai, ezért azok védelme mindannyiunk
számára fontos feladat. Mit tehetünk az erdőért?
- Hívjunk másokat is az erdőbe: sétára, kirándulásra, biciklizésre, sportolásra, családi programokra. Használjuk és becsüljük a kiépített tanösvényeket, túraútvonalakat. Azonban ne térjünk le a kijelölt útvonalról, hiszen ezzel észrevétlenül is kárt tehetünk az erdő érzékeny élővilágában.
- Közelítsük meg gyalog, kerékpárral vagy busszal az erdőt, ezzel is kímélve a környezetet.
- Csendben közlekedjünk az erdőben, tartsuk be a tűzgyújtással kapcsolatos szabályokat, és hulladékunkat ne hagyjuk hátra: ha lehet, szelektáltan szabaduljunk meg attól a megye bármely településén elérhető hulladéksziget valamelyikén!
- Támogassuk a jó kezdeményezéseket, és emeljük fel szavunkat a káros tevékenységek ellen! Tiltakozzon Ön is a város tüdejének számító Parkerdő további beépítése ellen. Keresse a kapcsolatot a helyi civil szervezetekkel, csatlakozzon az erdőt szolgáló önkéntes akciókhoz (www.nagyerdoert.hu)!
Tócó-völgy, Debrecen
A
hajdúböszörményi határban, a Zeleméri csonkatorony alatt három ágból
eredő Tócó-ér és annak két partján található hol keskenyebb, hol
vastagabb gyepszegély 1992 óta védett, sőt, ma már az Európai Unió
Natura 2000 természetvédelmi hálózatának része is. A terület fő értéke a
hátakon elhelyezkedő fajgazdag löszlegelők, és a völgyalj ősi eredetű
mocsárrétjei. A Józsa és Debrecen közötti, a Hajdúság és Nyírség találkozásánál húzódó legelő szintén a védett terület része, az ürge és a földikutya élőhelye. A fokozottan védett földikutya külön érdekessége, hogy e vak, földalatti életmódú rágcsáló alig fél tucat hazai élőhelyének egyike a Tócó mente.
Mit tehetünk az Tócó-völgyért?
- Szabadidőnket töltsük aktívan! Debrecenből kerékpárúton közelíthetjük meg a Tócó-völgyet a Böszörményi úton, Józsa irányába tartva. Egy kellemes, napsütéses napon igazi élmény egy jó biciklizés a városból a Tócóhoz.
- Március 20-tól - október 10-ig, napközben ne mozogjunk a védett legelőn, ugyanis az ürgeállomány védelme érdekében biztosítani kell, hogy e nappal aktív, telepesen élő rágcsáló elegendő táplálékot tudjon gyűjteni.
- Ha kutyát sétáltatunk, ügyeljünk rá, hogy kedvenceink ne vadásszanak a kétéltű- és hüllőfajokra, vagy a vigyázatlan, fiatal ürgékre. Ha kedvencünk nem fegyelmezett, inkább használjunk pórázt!
- A madarak és egyéb félénk élőlények viselkedését távcsővel figyelhetjük meg legjobban. Így nem zavarjuk őket a táplálkozásban és utódaik felnevelésében sem.
- A vadvirágokban gazdag rétek fennmaradását a kaszálás vagy legeltetés biztosítja. Ezért ha helyi állattartóktól (pl. piacon) vásárolunk tejterméket, húst, gyapjú- és bőrtermékeket, akkor a természeti értékek megőrzéséhez is hozzájárulunk.
