Az új EU-szintű energiaszegénységi rangsorban a második legrosszabb helyen van Magyarország

Az uniós országok zömében jelentős az energiaszegénység, lakosaiknak a többsége nem képes elég melegen tartani otthonát, az Open Exp hiánypótló új kutatása szerint, amelyet a "Jog az energiához” szakmai szövetsége frissen publikált [1].


A 2018-as adatok alapján készített új rangsor megerősíti, hogy az energiaszegénység még mindig súlyos kérdés Dél- és Kelet-Európában. Magyarország a sereghajtók között van a négy energiaszegénységi mutatóból kettő esetében: a háztartási energiakiadások a jövedelmek magas százalékát viszik el és rosszul szigetelt, nedves lakásokban élünk. Ezzel Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el a négy mutatóból összesített Európai Háztartási Energiaszegénységi Index (EDEPI) Uniós rangsorában. Az összesítésben sereghajtó Bulgária lett, ahol a maradék két mutató – télen képtelenek elég melegen tartani otthonukat, ill. nyáron pedig elég hűvösen – is kiugróan magas energiaszegénységi értéket mutat. A skandináv országok végeztek a lista élén, szomszédunk Ausztria a negyedik.

Fő tanulságok:

A háztartási energiakiadások aránya növekszik Európában, főleg az alacsony jövedelmű családokban – az ő kiadásaik 33%-kal nőttek 2000 és 2014 között [2];

Egyértelműen elválik Észak és Nyugat-Európa a Dél- és Kelet-Európától energiaszegénység terén; társadalmi-gazdasági tényezők nagyobb szerepet játszanak a magas energiaszegénységi szintekben, mint az időjárás;

Az erősebb építési szabályozással és magasabb egy főre eső GDP-vel rendelkező országokban alacsonyabb az energiaszegénység;

A rangsor végén teljesítő országok mind télen, mind nyáron szenvednek az energiaszegénységtől.[3]

"Sok uniós országban, láthatóan Magyarországon is, a politikai akarat hiányzik az energiaszegénység átfogó enyhítésére. Szükség lenne például a rászorulók otthonainak szigetelésének és tiszta fűtési módjainak támogatására, hiszen ők nem tudnak önerőből vagy hitelből beruházni ilyen fejlesztésekbe. Az eddig benyújtott nemzeti energia- és klímatervekben – az előírások ellenére – nincs az energiaszegénység kezelését célzó célkitűzés, egy országot kivéve. Pedig több uniós ország, köztük Magyarország is küszködik, hogy elérje a vállalt nemzeti energiahatékonysági célt 2020-ra, és a 2030-as uniós cél még több komoly intézkedést kíván [4]." – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia csoportvezetője.

"Rendkívül fontos, hogy olyan beavatkozások szülessenek az energiaszegénység enyhítésére, amelyek az érintettekkel való folyamatos párbeszéden alapulnak. A szegénységben érintett emberek elérésében, bevonásában szükség van a vidéken működő, együttműködésre nyitott civil szervezetek megerősítésére, újak létrehozására, hiszen az energiaszegénység elsősorban a vidéki lakosságot sújtja Magyarországon” – mondta Jász Krisztina, a Magyar Szegénységellenes Hálózat tagja.

A tanulmány (egyelőre angolul) és 3 magyar infografika letölthető: https://mtvsz.hu/energiaszegenyseg_rangsor_2019

Kutatási adatok: www.openexp.eu/eepi


Jegyzetek:

[1] Az OpenExp egy párizsi székhelyű szakmai tanácsadó testület (think-tank), amely a fenntarthatósági kérdésekkel foglalkozik, különös tekintettel az EU energiaátmenetére.www.openexp.eu

A Jog az energiához koalíció (Right To Energy coalition) tagjai: Friends of the Earth Europe, Greenpeace, European Public Service Union (EPSU), European Anti Poverty Network (EAPN), DAE SOS Futur, Eurodiaconia, Rosa Luxemburg Stiftung, European Trade Union Confederation (ETUC), European Federation of Building and Woodworkers (EFBH), European Federation of National Organisations Working with the Homeless (FEANTSA), COFACE Families Europe, Socialplatform, AGE Platform, Housing Europe, European Climate Foundation (ECF), RESCoop, National Energy Ombudsmen Network, Health and Environment Alliance (HEAL), Energy Cities, Energy Action Project.

[2] Forrás: Az OpenExp "European Energy Poverty Index: Assessing Europe’s Energy Inequality” anyaga, az Energia Főigazgatóság (DG Energy) ad-hoc adatgyűjtése alapján (Energy Prices and Costs, SWD, DG Energy).

[3] Forrás: Nature Climate Change, 2017: https://www.nature.com/articles/nclimate3322

[4] Forrás: az Energiatakarékossági koalíció jelentése: The Coalition for Energy Savings, report "2030 national energy efficiency contributions short of EU target” http://energycoalition.eu/29012019-2030-national-energy-efficiency-contributions-short-eu-target


« vissza