Mozgalmas évet zárunk éghajlatvédelem - mint közügy és közérdek - terén itthon. A mérleg vegyes képet mutat: tervekkel már haladt az ország előre, a megvalósítással kevésbé. Rövid évértékelőnk a helyzetet jól összefoglaló cikkeinkkel.
2020 január közepén mindenki láthatta, hogy hogyan tervezi a kormányzat 2021 és 2030 között az alacsony kibocsátású gazdaságba való átmenetet, mert bemutatták az EU-nak is benyújtott végső Nemzeti Energia -és Klímatervet (NEKT). A tervet több partnerrel együtt véleményeztük, alaposan szétszedtük itt.
Az Európai Zöld Megállapodás alapján aztán tavasszal az uniós klímatörvény tervezete is kijött, sajnos szerintünk elszalasztott lehetőség maradt.
A járvány első hulláma és a helyreállítási tervek árnyékában elemeztünk és megnéztük, hogy a hazai tervek, köztük a 2050-ig, hosszú távra szóló klímastratégia, azaz a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia hogyan válhatna a karbonsemlegesség válságálló tervrajzává.
Május közepén más szakmai szervezetekkel közösen nyílt levelet írtunk a kormánynak a környezet- és egészségbarát helyreállítás érdekében, hiszen az összefügg az éghajlatvédelemmel (is).
Június elején a Parlament elfogadta a magyar klímavédelemről szóló törvényt, ami nagy lehetőségek elé nézett. Fontos lépés, hogy benne törvényileg elkötelezte magát a kormány, hogy hazánk 2050-ig klímasemleges (nettó nulla üvegházgáz kibocsátású) lesz, viszont emellett számos gyenge célszámot is rögzített (pl. a NEKT 2030-as céljaiból) és összességében nem védi meg eléggé a magyar lakosságot a klímaváltozástól és hatásaitól.
Közben kijöttek az új (2021-2027) uniós költségvetés és az EU-s helyreállítási csomag tervezetei, ezeket véleményeztük itt és itt olyan szemmel, hogy mennyire segíthetik az ország zöld helyreállását, energiaátmenetét egy energiahatékony, megújuló energia alapú, alacsony kibocsátású gazdaságba. Mélyebben is megvizsgáltuk, hogy a klímacélok és az uniós pénzek hogyan hatnak egymásra.
Ősszel egyre inkább előtérbe került az uniós klímacél szükséges emelésének kérdése a tagállamokban, az európai parlamentben. Ezért októberben 182 közép-kelet-európai szervezettel közösen nyílt levelet írtunk a kormányfőknek, hogy a méltányos zöld helyreállítás érdekében támogassák a felelősebb uniós klímacélt (legalább 55% ühg kibocsátás-csökkentés 2030-ig), kiskapuk nélkül. Erre december elején ráerősítettünk hazai szakmai szervezetekkel. December közepén végül a kormányfők az Európai Tanácsülésen támogatták a legalább 55%-os uniós klímacélt, igaz, néhány kiskapu maradt.
Végül december közepén megemlékeztünk az 5 éves globális éghajlatvédelmi egyezményről azaz a Párizsi Megállapodásról, és hogy hol tartunk.
Természetesen a fenti klíma-energiapolitikai szakmai érdekérvényesítő munkánk mellett továbbra is dolgozunk azon, hogy az uniós és hazai források minél jobban segítsék a lakosokat, közösségeket, önkormányzatokat, kkv-kat a zöld helyreállásban, energiahatékonysági és megújuló energiás fejlesztésekben. Emellett a gyakorlati szemléletformálást is folytatjuk, bővítjük jövőre. Tartson velünk!
Botár Alexa, éghajlat és energia programvezető, MTVSZ