A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint Magyarországnak meg kell védenie a GMO-mentes mezőgazdaságot, és az Európai Unió Bíróságához kell fordulnia az új génkezelési technikák deregulációjával szemben. 

Akik repülőre ülnek, gyakran nincsenek tudatában annak, hogy mekkora ökológiai lábnyoma van ennek az utazási módnak. A tudatos közlekedés és turizmus érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület fotópályázatot hirdet „REPÜLÉS – A TELJES KÉP” címmel. A fotópályázat célja, hogy a résztvevők képek segítségével mutassák be a légiközlekedés környezeti és egészségi terhelését.  

200 civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet törvényjavaslatot dolgozott ki, hogy Magyarország ne csak formálisan, hanem érdemben válaszoljon a klímaválságra Civil szervezetek sajtótájékoztató keretében mutatták be azt a klímatörvény-javaslatot, amely mintegy 200 civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet részvételével készült el a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Green Policy Center koordinálásával. 

Szakmai egyeztetés összehívását kezdeményezi öt meghatározó környezet- és természetvédelmi szervezet a Paksi Atomerőmű hűtővíz-kibocsátására vonatkozó szabályozása ügyében. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet, a Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, valamint a WWF Magyarország közös levélben fordult Kapitány István gazdasági és energetikai, illetve Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez, mivel a jelenlegi szabályozás hosszú távon veszélyezteti a Duna élővilágát, a folyó élhetőségét.  

A jövő nemzedékek védelmének intézményi keretei megerősítésre szorulnak, ezen változtatna a Magyar Természetvédők Szövetsége az alkotmánymódosításhoz benyújtott javaslatával. A szervezet azt kéri, hogy a jövő nemzedékek és a nemzetiségek jogait képviselő biztoshelyettesek önállóan is felléphessenek, és közvetlenül az Alkotmánybírósághoz is fordulhassanak.

A klímaválság hatásai nem egyformán érintik a világ országait. Miközben a globális dél országai sokszor a legkevésbé felelősek az éghajlatváltozásért, gyakran ők szenvedik el annak legsúlyosabb következményeit: aszályokat, árvizeket, élelmiszer- és vízbiztonsági válságokat, megélhetési nehézségeket. Ezért a klímafinanszírozás nem távoli külpolitikai részletkérdés, hanem a nemzetközi felelősségvállalás és a klímaigazságosság egyik kulcsterülete.

Július 10-én 17:00 órai kezdettel a Városligeti napozóréten szimbolikus ernyőnyitással állunk ki az új klímatörvény elfogadásáért. Azt kérjük az Országgyűléstől, hogy 2026. november 9-ig, a 2026-os ENSZ klímacsúcs kezdetéig fogadja el a közel 200 civil szervezet összefogásával készült tervezeten alapuló, erős, átfogó és számonkérhető új klímatörvényt, amely védi az egészségünket, a vizünket, a termőföldjeinket, az élelmiszer-ellátásunkat és a közösségeinket.

A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége megütközéssel fogadta, hogy a Tisza párt európai parlamenti képviselői tegnap szavazatukkal segítették az új GMO-k szabályozása lazítását. A három civil szervezet szerint a kormánynak most egyértelművé kell tennie: Magyarország továbbra is kiáll a GMO-mentes mezőgazdaság mellett, és kész az Európai Unió Bíróságához fordulni az új GMO-k deregulációja ellen.