Az Európai Unió által az elmúlt években tárgyalt kereskedelmi és befektetési egyezmények veszélybe sodorják mindazokat a vívmányokat, amelyeket a környezet- és természetvédelem terén az elmúlt években elértünk. Ezek az egyezmények a környezetvédelmi normák aláásása mellett különleges előjogokkal ruháznák fel a nemzetek feletti vállalatokat, például beperelhetik azokat az országokat, amelyek állampolgáraik egészsége, környezetünk védelme érdekében meghoznak bizonyos intézkedéseket.
Az Európai Bizottság most épp arra készül, hogy létrehozzon egy nemzetközi (multilaterális = többoldalú) befektetői bíróságot (MIC), amely bebetonozná a multinacionális cégeknek biztosított különleges előjogokat.
Mindeközben a nemzetek feletti vállalatok és helyi leányvállalataik, beszállítóik büntetlenül szennyezhetik a környezetet, sérthetik meg az emberi jogokat a világ számos országában. Programunk erről a kártékony rendszerről rántja le a leplet, és javasol megoldásokat.
Az EU és az Egyesült Államok az utóbbi hónapokban felújított a tárgyalásokat egy új szabadkereskedelmi egyezményről, amely a széleskörű tiltakozásokat követően a kudarcot vallott TTIP (Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség) egyezményt váltaná fel. A tervezett megállapodás, valamint a Kanada és az EU között nemrég tető alá hozott szabadkereskedelmi egyezmény (Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény – CETA) és társai számos rejtett veszélyt tartalmaznak. Fenyegetést jelentenek egészségünkre, környezetünkre és a munkakörülményeinkre, amelyek megvédéséért keményen küzdöttünk sok éven keresztül.
A készülő EU-USA szabadkereskedelmi egyezményt és a Kanada- EU közötti már tető alá hozott, de a tagállamok és az Európai Parlament által még nem ratifikált megállapodást „trójai” egyezményeknek kereszteltük el, utalva arra, hogy azoknak rejtett kockázatai, veszélyei vannak. Többek között a következők:
- a választott „magánbíróságok”, megbüntethetik kormányunkat, ha olyan szabályokat vezet be, amellyel védi az egészségünket, a környezetet vagy az állampolgárok jogait, amennyiben ezek az intézkedések veszélyeztetik egyes óriáscégek profitérdekeit (a „trójai” egyezményeket felhasználva például a verespataki beruházó cég rákényszeríthetné Romániára, hogy engedélyezze a cianidos technológiájú aranybánya beruházást);
- növelik a génmódosított növények felhasználását Európában, így fenyegetik Magyarország génmódosítás mentességét;
- veszélybe sodorhatja az európai mezőgazdaságot;
- növelik a rétegrepesztéses technika használatát, a palagáz és más környezetszennyező energiaforrások felhasználását.
Megoldások:
- Az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) csak akkor lép teljes mértékben hatályba, ha az összes uniós tagállam ratifikálja. Ezért - az egyezmény által jelentett veszélyek megakadályozása érdekében - fontos lenne, hogy az Országgyűlés ne ratifikálja a CETA-t.
- A Stop ISDS kampány egyik fő célja volt, hogy felszámoljuk a nemzetek feletti vállalatoknak biztosított különleges előjogokat azáltal, hogy az EU és tagállamai lépjenek ki azokból a meglévő kereskedelmi- és befektetési egyezményekből, amelyek tartalmazzák a befektető-állam vitarendezési mechanizmust (ISDS), és a jövőben ne fogadjanak el olyan egyezményt, amely tartalmazza ezeket a „magánbíróságokat”.
- A multik számára különleges előjogokat biztosító befektetésvédelmi rendszer helyett inkább egy kötelező erejű ENSZ egyezményre volna szükség a nemzetek feletti vállalatok és az emberi jogok témakörében, amely végre segítene abban, hogy véget vethessünk a multik büntethetetlenségének. Ennek az egyezménynek a létrehozásán dolgoztunk a Föld Barátai nemzetközi hálózat tagjaként. Emellett a fent említett Stop ISDS kampánynak is az a másik követelése az volt, hogy az EU és tagállamai támogassák a multik büntetlenségének végét célzó egyezmény megszületését.
- További alternatíva a szabadkereskedelmi egyezményekkel szemben a helyi gazdasági és pénzügyi rendszerek létrehozása, elterjesztése, a szolidáris gazdasági hálózatok létrehozása, az élelmiszer-önrendelkezés támogatása.
Kapcsolódó kiadványok, dokumentumok:
- Gúzsba kötve - avagy hogyan gátolják a kereskedelmi- és befektetési egyezmények az előrelépést az agroökológia és az élelmiszer-önrendelkezés terén?
- Az európai gazdálkodók kisemmizése – A TTIP veszélyei az európai mezőgazdasági termelőkre
- Mérlegen az ICS
- Mondj nemet a trójai egyezményre! (TTIP szórólap)
- EU–USA szabadkereskedelmi egyezmény: a multik hatalomátvétele?
- Újabb csatát nyertünk a multikkal szemben
- Meddig úszhatják meg büntetlenül a multik?
