Az MTVSZ és a csatlakozó civilszervezetek, szakértők követelik, hogy:

- Mielőbb vezessenek be palagáz moratóriumot Magyarországon, azaz állítsák le a palagáz-kitermelést és kutatófúrásokat, feltárást.

- A hazai döntéshozók végezzék el, amit eddig nem tettek meg: független szakértőkkel vizsgálják meg a hazai palagáz összes környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatát, lehetséges hatásait, és vizsgálják felül a palagáz kérdést, számoljanak olyan forgatókönyvekkel, amelynek a palagáz nem része. A vizsgálat eredményét és a terveket megfelelően konzultálja a lakossággal.

A palagáz-projektek súlyos környezeti és egészségügyi kockázatokat hordoznak, gazdaságilag kétségesek. A moratórium egyszerre védi az Alföld vízkészleteit, a mezőgazdaságot, a lakosság egészségét és Magyarország hosszú távú érdekeit – és széles társadalmi támogatottsággal valósulhatna meg. A moratórium bevezetése egyszerűen meghozható fontos döntés, amelyet a mindenkori kormányzat saját hatáskörében, rövid idő alatt el tud rendelni.

Követeljük együtt a moratóriumot!

Várjuk további hazai civilszervezetek csatlakozását alább:

Minden szintről (helyi, megyei/régiós és országos), minden területről (pl. egészségügyi, agrár, zöld, szociális, ifjúsági, oktatás-nevelési, hagyományőrző, turisztikai stb.) várjuk civilszervezetek és civil szerveződések, közösségek csatlakozását. A csatlakozó civilszervezeteknek rendszeres tájékoztatást, együttműködést ajánlunk.

Szakértőként, gazdaként csatlakoznál a STOP PALAGÁZ! kezdeményezéshez?

Kérdésed van a csatlakozás előtt vagy után? Írj a stoppalagaz@mtvsz.hu email-címünkre!

Mi az a palagáz?

- Palagáz alatt értünk minden nem-hagyományos földgázt, tágabban a nem-hagyományos szénhidrogéneket

- Extrém körülmények között található, ezért nem-hagyományos: Európában, hazánkban 2,5-7 kilométerrel a földfelszín alatt; nem koncentráltan, mint a hagyományos földgáz, hanem diffúzan, a kőzetek pórusaiba zárva, extrém magas hőmérsékleten és nyomáson előforduló fosszilis gáz

- Feltárása, kitermelése így csak drasztikus (repesztőfolyadékos) rétegrepesztéses módszerrel, a magas hőmérséklet és nyomás figyelembevételével lehetséges. A repesztőfolyadékban víz, szilárd kitámasztó anyag és vegyi anyag-”koktél”/mix

- A palagáz összetétele 80-95% ban az éghajlatromboló metán (szivárgásra hajlamos)

Miért van szükség palagáz-moratóriumra?

1. A palagáz nem-hagyományos jellege miatt (a hagyományos földgáznál is) súlyosabb környezeti, társadalmi, egészségügyi és gazdasági kockázatokkal, lehetséges hatásokkal jár. Ezek rövid és hosszú távon, utóbbinál akár évekkel később is jelentkezhetnek.

- Légszennyezés és egészségügyi kockázatai: a vegyi anyag mixet/“koktélt”  használó rétegrepesztés során, kapcsán pl. (rákkeltő) benzol, illékony szerves vegyületek és metán kerülhet a legkörbe, környezetbe. A palagáz-technológiában használt számos vegyi anyagot rákos megbetegedéseket, asztma és más légúti betegségeket, bőrkiütéseket és/vagy szív- és idegrendszeri károsodást okozóként tartják számon. Egy kút élettartama alatt több tonnányi vegyianyagról ír a szakirodalom.

- Jelentős vízhasználat a fúráshoz és rétegrepesztéshez (kb. 10-15 ezer köbméter egy palagáz-kútnál)

- Felszíni és felszín alatti víz- és talajszennyezési kockázatok a feltárásnál, kitermelésnél ill. palagáz-infrastruktúráknál használt vegyianyag-mix miatt, amelyek a helyi mezőgazdaságot, halászatot, élővilágot és lakosságot, hosszabb távon akár a gyógyfürdő-turizmust is veszélyeztethetik

- Az éghajlati válságot - amely már ma is súlyos károkat okoz Magyarországon és különösen az Alföldön - fokozza: a palagáz elégetése jelentős mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki, a gázt zömében alkotó éghajlatromboló metán szivárgása nem elkerülhető teljesen sem a kitermelésnél, sem a szállításánál, felhasználásánál.

- Földrengési kockázatok a rétegrepesztés és a palagáz termeléskísérő szennyvíz földbe sajtolása során/miatt.

2. Megalapozatlanok, átgondolatlanok a hazai palagáz-projektek: nincs a palagáz-fejlesztésről stratégia, magyar társadalmi konszenzus; újabb projektek indulnak anélkül, hogy (előtte) lenne átfogó stratégiai környezeti vizsgálat (a palagáz-feltárás és kitermelés hazai összesített hatásaira, kockázataira) és a helyi (leendő) érintettek megfelelő konzultálása is hiányzik.  

3. Az egyes projektek környezeti hatásvizsgálatai jelenleg nem alkalmasak a rendszerszintű kockázatok kiszűrésére, megelőzésére/kivédésére és a hatások, károk minimalizálására.  (Például a különféle káros kibocsátások megelőzésére ugyan vannak előírások és technológiák, de azok hatástalanok, ha nincs megfelelő végrehajtatás és ellenőrzés, monitorozás. A projektek nemzetgazdasági kiemeltté tétele gyorsítósávot jelent és nehezíti az alapos hatásvizsgálatot.) A palagáz-kitermelés kockázatai különösen veszélyesek az Alföldön, ahol a vízbázisok és a mezőgazdasági területek kiemelten sérülékenyek.

4. Az európai országok tapasztalatai és gyakorlata óvatosságra int. A palagáz-kitermelést Európa számos országában betiltották, korlátozták, vagy moratóriumot vezettek be, főleg környezeti és társadalmi okokból: a mezőgazdaság és vízkincs védelméért vagy a földrengések és vízszennyezés megelőzése érdekében. Jelenleg csak Magyarországon van érdemi palagáz-kitermelés Európában.

Magyarul: a palagáz-kitermelésnek több a kockázata, mint a haszna.