További információ a projektről:
2020-ban az Európai Bizottság bejelentette a NextGenerationEU (NGEU) gazdaságélénkítési eszközt, amely "egyszer adódó lehetőséget arra, hogy megerősödve kerüljünk ki a világjárványból, átalakítsuk gazdaságainkat és társadalmainkat, és olyan Európát tervezzünk, amely mindenki számára működik". Ez az eszköz 806,9 milliárd eurót biztosított az EU rendes költségvetése mellé, és arra szolgál, hogy a COVID-19 válságból való kilábalást fenntartható, inkluzív és méltányos módon segítse.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE, helyreállítási alap, RRF) az NGEU-csomag központi eleme, amelynek célja a világjárvány által kiváltott közép- és hosszú távú hatások enyhítése. Az RRF kulcsfontosságú lehetőséget jelent az európai zöld megállapodás (European Green Deal, EGD) keretében előirányzott éghajlati, energetikai és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések megvalósítására. A HEE keretében a tagállamoknak a helyreállítási alap legalább 37%-át a zöld átmenet támogatására kell fordítaniuk, azzal a követelménnyel együtt, hogy egyetlen intézkedés sem okozhat "jelentős kárt" a környezetben.
A közfinanszírozás mellett a válság kihívásait nem csak állami támogatásokkal lehet majd megoldani, hanem hitelek és további magánforrások révén megnövelt állami beruházásokra is szükség lesz. Az olyan állami bankok, mint az Európai Beruházási Bank (EBB) és az olyan pénzügyi eszközök, mint az InvestEU alap, döntő szerepet fognak játszani az uniós gazdaságélénkítési alapok társfinanszírozásában és kiegészítésében, az Európai Bizottságtól származó támogatások mellett hiteleket és pénzügyi eszközöket biztosítva.
A közszféra szerepe kulcsfontosságú az ilyen ambiciózus célok elérésének biztosításában. Mindazonáltal már a tervezési folyamat kezdetén világossá vált, hogy a gazdaságélénkítési tervek kidolgozása kapkodva és a nyilvánosság korlátozott bevonásával történt. A Közép- és Kelet Európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch Network) és a CAN Europe által 2021 februárjában, mindössze két hónappal a tervek Bizottsághoz történő benyújtása előtt készített felmérés szerint a 20 tagállam közül szinte egyik sem bocsátotta a terveket a nyilvánosság elé, és nem végeztek stratégiai környezeti vizsgálatot, amit a Bizottság általában megkövetel. Egy évvel az elemzésünk után a helyzet nem javult, és az átláthatóság hiánya még mindig kihat a helyreállítási folyamatra, különösen az alapból finanszírozandó projektek kiválasztása során.
Projektünk központi motívuma, hogy a fellendülés és a gazdasági átalakulás során állampolgár-központú megközelítésre van szükség. Azon dolgozunk, hogy megerősítsük az európai polgárokat, különösen azokat, akik hátrányos helyzetűek és alacsonyabb jövedelműek, vagy akiket szélsőséges időjárás, növekvő energiaszámlák és munkahelyek elvesztése sújt a hagyományos fosszilis tüzelőanyag-ágazatokban.
Bár az új finanszírozási eszköz hozzájárult az éghajlatváltozással kapcsolatos ambíciók ösztönzéséhez, az igazi kihívás annak biztosítása lesz, hogy a végrehajtás valóban elősegítse a hosszú távú zöld célkitűzések elérését, és hogy az új uniós pénzügyi források az állampolgárok számára közszolgáltatásokat teremtsenek. Eddig aggodalmaink megalapozottak, mivel azt látjuk, hogy számos uniós ország a fosszilis energiába történő beruházásokat helyezi előtérbe a megújuló energiaforrásokkal szemben, vagy programjuk olyan projekteket tartalmaz, amelyek súlyosan akadályozzák a biológiai sokféleségre vonatkozó 2030-as stratégia célkitűzéseinek elérését. Emellett a támogatások a kevesek érdekét szolgáló megaprojekteket részesítik előnyben az olyan beruházásokkal szemben, amelyek valóban a polgárok jólétét és a Covid egészségügyi válságának társadalmi hatásait kezelik.
Az európai zöld megállapodás állampolgári figyelője
(Citizens’ Observatory for Green Deal Financing)
Virtuális Túra: Édenkert vagy Sivatag - Vízvisszatartási lehetőségek az Alföldön
A projektet az Európai Unió támogatta. A projekt keretében publikált anyagokban (videóban, tanulmányban, stb.) kifejtett nézetek és vélemények csak a szerző(k) véleményét tükrözik, és nem feltétlenül azonosak az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) véleményével. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem tehető felelőssé értük.
KIÁLTVÁNY AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉNEK JÖVŐJÉRŐL
Prioritásaink egy igazságos és ökológiai átmenet megvalósításához
Az Európai Zöld Megállapodás példa nélküli kihívásokkal néz szembe. Nagy hatalommal rendelkező vállalatok arra használják jelentős érdekérvényesítő képességeiket, hogy lelassítsák a környezetvédelmi célok megvalósítását és fenntartsák rövidtávú, kockázatos üzleti modelljeiket. Azt hitetnék el velünk, hogy a megélhetési válság kezeléséhez fenn kell tartani a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló gazdaságot.
Hogyan lehet ezen a helyzeten változtatni?
Az állami és uniós beruházásoknak hatalmas szerepe van a válságok kezelésében. A kiáltványunkban javasolt 10. intézkedés biztosíthatja, hogy a közpénz eljusson azokra a helyekre, ahol a legnagyobb szükség van rá, és azokhoz az emberekhez, akiknek a leginkább szükségük van rá.
Javaslataink között szerepel többek között az uniós támogatások átstrukturálása oly módon, hogy azok a zöld átmenetet szolgálják, egy célzott természetvédelmi alap létrehozása, valamint a magán- és állami cégek átláthatóságának növelése.